Az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság december 10. és 15. között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját, az arról szóló határozati javaslatot ezután nyújtja majd be az országgyűlésnek - erről döntött a bizottság keddi ülésén. A döntést a kormánypártok támogatták, az ellenzék nem, mert szerintük három és fél hónap alatt nem lehet érdemi munkát végezni.
Az alkotmányt előkészítő eseti bizottság - kormánypárti többséggel - elfogadta a KDNP-s Salamon László elnök által előterjesztett menetrendet. E szerint a testület szeptember 30-ig várja a felkérésre készített koncepcionális javaslatokat az alapvető hatalmi ágak, az alkotmányban és a törvényekben nevesített állami szervek képviselőitől, illetve az alkotmányjog tudomány művelőitől.
A bizottság keddi alakuló ülését követően Salamon László [origo]-nak azt mondta, nem érti az ellenzéki pártok kifogásait, szerinte a koncepció kidolgozására elegendő három hónap. A bizottság elnöke azt mondta, az eseti testület az alapelvek megfogalmazására kapott felhatalmazást az országgyűléstől, nem a konkrét alkotmánytervezet megszövegezésére, amelyre viszont már a következő évben kerül sor.
Kérdésünkre, hogy mikorra tervezik a kormánypártok a kész alkotmány parlamenti elfogadását, Salamon nem tudott konkrétumokat mondani. Orbán Viktor miniszterelnök a kormányprogram júniusi vitájában jelentette be, hogy a májusban felállt parlamentet "alkotmányozó nemzetgyűlés"-nek tekinti, és a kormány tervei szerint 2012-re elkészül az új alkotmány. A Lehet Más a Politika frakciójával való két héttel ezelőtti találkozója után a kormányfő már úgy nyilatkozott, hogy 2011 tavaszára kész lesz az alkotmány bevezető szövege, az év második felére pedig az alaptörvény is elkészül.
Bárándy Gergely, a bizottság MSZP-s elnöke az [origo]-nak azt mondta, a szocialista frakció szerette volna, ha az alkotmány decemberre elkészülő koncepcióját több körben vitatták volna meg a társadalmi és a szakmai szervezetekkel. Bárándy szerint az alapelveket tartalmazó koncepció elfogadása után már nem lehet érdemben változtatni az alkotmányozás irányain, ezért kevesli az MSZP a három hónapot. "A szólásszabadság és az emberi méltóság összehangolására számtalan megoldás létezik, ha decemberben a parlament leteszi a voksát valamelyik mellett, akkor már nem lesz értelme a további vitának" - magyarázta egy példán keresztül Bárándy, miért kéne több időt szánni a vitára. Salamon ezzel szemben azt mondta, ha menet közben kiderül, hogy több időre van szükség a koncepció kidolgozásához, majd meghosszabbítják a bizottság mandátumát.
A bizottság szeptember 7-ig létrehoz hét munkacsoportot, amelyek a javaslatok alapján megkezdik és október 20-ig elő is készítik a feladatkörükbe tartozó részkoncepciókat; ezeket a bizottság november 2. és 15. között tárgyalja meg. Az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, ezt tárja majd az országgyűlés elé december 15-e után a bizottság.
Az alkotmányt előkészítő bizottság ellenzéki tagjai a keddi ülésen azért is bírálták Salamon Lászlót, mert az elnök két órás tanácskozás után berekesztette a vitát és szavazásra bocsátotta az ellenzéki módosítókat. A kormánypárti többségű bizottság egy LMP-s javaslat kivételével az összes ellenzéki javaslatot leszavazta, így - a fideszes és a KDNP-s képviselők tartózkodása mellett - azt a jobbikos tervezetet is, mely szerint az alkotmányozásba bevonták volna a határon túli magyar szervezeteket is.