Újra pert indítanak a magyar állam ellen a Herzog-örökösök - írja a New York Times. Az egykori magyar bankár, Herzog Mór Lipót leszármazottai azokat a festményeket szeretnék visszakapni, amelyeket még a második világháború alatt a nácik vittek el a családi gyűjteményből. A per keresetében több mint 40 műtárgyat, köztük festményeket és szobrokat igényelnek vissza.
A per alapját többek között El Greco, Diego Velázquez, Francisco de Zurbarán, Van Dyck és Monet képei képzik. A gyűjtemény egyes darabjait jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban őrzik.
Nem ez az első eset, hogy a Herzog-örökösök megpróbálják megszerezni a magyar államtól a képeket. Az első pert 1999-ben indították, és 12 képet követeltek vissza Magyarországtól. A pert meg is nyerték, de az eljárást végül másodfokon a magyar Legfelső Bíróság semmisnek nyilvánította különböző hibák miatt, ezért mindent elölről kellett kezdeni. Az ügyben 2005-ig nem történt előrelépés, ekkor viszont a második elsőfokú eljárás eredményeként a bíróság átengedett egy El Greco-képet a családnak, de minden másra nemet mondott. Herzogék és a magyar állam is fellebbezett.
Jogerős ítélet végül 2008-ban született. Ez kimondta egy 1973-as amerikai-magyar nemzetközi szerződésre hivatkozva, hogy a család már megkapta a kártérítést, így a képek a múzeumokban maradnak. Ezt akkor többen is kritizálták, például Hillary Clinton jelenlegi amerikai külügyminiszter, aki szerint méltánytalan a szerződésre hivatkozni.
"Amíg más országok együttműködnek, Magyarország nem enged" - mondta Michael S. Shuster, a család ügyvédje a New York Timesnak. Szerinte Magyarország a legellenállóbb országok közé tartozik. Németország éppen ebben az évben adott vissza három festményt a családnak, de Lengyelország és Oroszország is érintett. Földvári Gábor New York-i magyar főkonzul-helyettes a lapnak azt mondta, hogy a képek visszaszolgáltatásának elutasítása nem a magyar kormányon múlott, hanem a bíróságon.