Tarlósra vár a megbicsaklott metrókocsi-üzlet megoldása

A főpolgármesterségre leginkább esélyesnek tartott Tarlós Istvánra vár majd az Alstom-metrókocsik körüli zűrzavar megoldása, miután Budapest mostani vezetése láthatóan már nem nagyon akar és nem is igazán tud tenni semmit az ügyben. Tarlós várható helyettese szerint is tisztább, ha az új vezetés kezébe kerül a döntés, amelyen az egyik forgatókönyv szerint akár tízmilliárdokat is veszíthet a főváros.

"Komoly valószínűséget adok annak, hogy az Alstommal kötött szerződés esetleges felbontásáról érdemben az önkormányzati választások után lesz döntés, mintha át szeretnék tolni a következő ülésszakra" - mondta az [origo]-nak György István, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetőhelyettese, aki a Fidesz várható győzelme esetén valószínűleg főpolgármester-helyettes lesz. A jelenlegi helyzetben valóban minden arra utal, hogy mind a mostani városvezetés, mind a választás egyértelmű esélyesének számító Fidesz, mind a metrókocsikat legyártó Alstom is szívesebben tárgyalna a metrókocsik sorsáról az október 3-i helyhatósági választások után.

Miután pénteken kiderült, hogy az Alstomnak - amellyel a 2-es és 4-es metróvonalak új szerelvényeinek legyártására szerződött a BKV - nem sikerült beszereznie a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a szerelvények közlekedéséhez szükséges engedélyt, 15 napja maradt arra, hogy fellebbezzen a döntés ellen. Amennyiben ezt megteszi, az NKH-nak 22 munkanapja lesz arra, hogy másodfokon döntsön a metrókocsik elleni kifogásairól.

A 22 napos határidő azonban az NKH sajtóosztályának közlése szerint könnyedén meghosszabbítható vagy felfüggeszthető például szakértők bevonása miatt, így könnyen elképzelhető, hogy csak az önkormányzati választások után hozzák meg a jogerős döntést. Az Alstom fellebbezése valószínűsíthető, ugyanis ennek hiányában Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes sajtóügyekkel foglalkozó munkatársa szerint elesnének a cég számára eddig átutalt mintegy 30 milliárd forinttól, illetve erre utal az is, hogy a cég kezdeményezett egy megbeszélést Tarlós Istvánnal, a Fidesz főplogármester-jelöltjével.

A Fidesz hajlana a kompromisszumra

A csütörtöki megbeszélésen Tarlós szabadsága miatt György István fog részt venni, aki azt mondta, egyelőre csak meghallgatják a francia cég képviselőit. György szerint a Fidesz nem érdekelt abban, hogy felbontsák a szerződést, de abban sem, hogy ilyen mértékű szállítási késések legyenek, emiatt - ha a jogi helyzet megengedi - hajlandóak lennének kompromisszumra, és "álláspontjukat folyamatosan korrekciónak vetik alá" az aktuális helyzettől függően.

"A mi mozgásterünk nem túl tág, jelenleg a hatóság asztalán pattog a labda, meg jobb is lenne, ha a politikusok minél távolabb tartanák magukat ettől a döntéstől" - jelentette ki György. Azt is mondta, örülnek annak, hogy az Alstom megkereste a Fideszt. Hozzátette, szerinte a legtisztább helyzet az lenne, ha a teljes legitimációjú új közgyűlés dönthetne a szerződés sorsáról.

A közgyűlés figyelmetlenül döntött

Ikvai-Szabó Imre sajtóval foglalkozó munkatársán keresztül azt üzente az [origo]-nak, hogy az új városvezetés dolga lesz a probléma megoldása, ha az Alstom fellebbez az NKH döntése miatt. A főpolgármester-helyettes szerint a közgyűlés nem vette teljesen figyelembe, hogy milyen kötelmek vannak az Alstommal kötött szerződésben, amikor júniusban határozatot hozott arról, hogy ha újabb gondok lesznek a metrókocsikkal, akkor kezdeményezi a szerződés felbontását. Ilyen az, hogy amennyiben bajok vannak a típusengedéllyel, akkor a szerződés értelmében vis major helyzet áll elő. Amennyiben ez hat hónapon belül nem változik meg (azaz a felek jóhiszemű törekvései ellenére sem sikerül az Alstomnak megszereznie a típusengedélyt), akkor bármely fél felmondhatja a szerződést, így a BKV valószínűleg elvesztené a korábban átutalt mintegy 30 milliárd forintos pénzösszeget - magyarázta Ikvai-Szabó munkatársa.

A régi szovjet és az új francia metrókocsi

Ikvai-Szabó munkatársa azt mondta, hogy jelenleg a BKV vizsgálja, milyen forgatókönyvek képzelhetők el a helyzet megoldására. Ezeket a tervezeteket a 15 napos fellebbezési határidő után, az augusztus 26-i közgyűlés előtt kell leadniuk, bár a BKV sajtóosztályának erről semmilyen információja nem volt. Ikvai-Szabó munkatársa szerint a közgyűlés csak abban az esetben tud döntést hozni a metrókocsikról augusztus 26-án, ha az Alstom nem fellebbez az NKH-nál. Mivel ez lesz az utolsó közgyűlés ebben a ciklusban, az Alstom fellebbezése esetén a közgyűlés már nem fog döntést hozni a választásokig.

Demszky Gábor hétfői nyilatkozata is azt sejteti, hogy a városvezetés a következő ülésszakra hagyná az Alstom-szerződés sorsát. Demszky hétfőn azt mondta az MTI szerint, hogy olyan megoldást akar, amelyet az ellenzék is támogat.

A 2006 májusában megkötött szerződés értelmében a BKV 65 milliárd forintért, 37 metrószerelvényt vásárolt a 2-es és az épülő 4-es metró részére. A 2-es metróra szánt 22 járművet 2008 májusától kellett volna leszállítani, de az első két kocsi csak nyolc hónappal később, 2009. január 28-án érkezett meg Budapestre. Az Alstom azzal magyarázta ezt, hogy késve, 2007 augusztusában kapta meg az úgynevezett előzetes típusengedélyt az NKH-tól, így csak ekkor tudta elkezdeni a prototípus gyártását. A BKV idén márciusban, június végéig adott határidőt az Alstomnak a végleges típusengedélyek megszerzésére. A határidő letelte után (július 3-án), a fővárosi közgyűlés július végéig tolta ki a végső határidőt, mivel az Alstom csak június 30-án adta be az NKH-hoz a szükséges dokumentációt. Az NKH július 30-án közölte, hogy nem adja meg a végleges típusengedélyt az Alstom 2-es metróvonalra szánt metrókocsijának.