Biszku Béla: 1956 nem forradalom volt

1956 nem forradalom, a rendszer védelme igazságos harc volt - mondta Biszku Béla, az 1956-os megtorlásokat levezénylő egykori belügyminiszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerdán. A korábbi politikus hárította magától a felelősséget az '56 utáni megtorlásokért. Biszku első alkalommal vállalt nyilvános szereplést azóta, hogy júniusban bemutatták az ő félrevezetésével készült dokumentumfilmet, amelynek bemutatása ellen tiltakozott. Szerinte a film készítői önkényesen kiragadtak részleteket a vele készült interjúból.

"Énszerintem ez a rendszer megváltoztatásra való törekvést fejezett ki, és a rendszerért való harc igazságos volt" - mondta az 1956-os forradalomról Biszku Béla a Duna Televízió szerda este vetített Közbeszéd című műsorában, amelyben először lépett a nyilvánosság elé a róla készült dokumentumfilm bemutatása óta. Biszku, aki az 1956-os forradalom utáni megtorlások és kivégzések idején volt belügyminiszter, a műsorban adott interjúban elhárította magától a felelősséget.

"1956 őszén Angyalföldön voltam a pártbizottság első titkára; nem belügyminiszter voltam, hanem szenvedő alanya és átélője azoknak az eseményeknek, amelyek 1956-ban történtek. Ugyanúgy szenvedtem és átéltem, mint minden más magyar állampolgár" - mondta Biszku.

A korábbi politikus arra a kérdésre, hogy mit gondolt magáról a forradalomról, kijelentette: '56-ot nem tekinti forradalomnak. 1956-ot nemzeti tragédiának, a "magyar nép tragédiájának" nevezte, melynek szerinte ő szenvedő alanya volt. 1957 és 1961 között betöltött belügyminiszteri szerepét Biszku a műsorban úgy értékelte, hogy politikai tisztséget töltött be, az ország közbiztonságának helyreállításáért és a törvények betartatásért dolgozott.

Arra a felvetésre, hogy mindezért cserébe elfogadható ár volt számára háromszáz ember kivégzése, húszezer ember bebörtönzése és kétszázezer ember emigrációja, Biszku úgy reagált: ezekhez neki nem volt közvetlen köze. "Hogy mennyi ember hagyta el az országot, az az akkori helyzet következménye volt, és én rendkívül sajnáltam azokat, akik ennek a helyzetnek következtében hazájukat kénytelenek voltak elhagyni" - mondta.

"Az ítéleteket nem én hoztam, azokat a szuverén magyar bíróság hozta meg" - tette hozzá Biszku, aki az ítélekről azt mondta, hogy azokat nem tudja minősíteni, a pereket pedig nem tartja koncepciós pereknek, mondván: azok "valamilyen cselekmények alapján születtek meg". Tagadta azt is, hogy ő olyat mondott volna, hogy viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma. "Én akkor a legjobb tudásom szerint igyekeztem a népem érdekeit szolgálni" - mondta Biszku azután, hogy a riporter megkérdezte tőle, ma mindent ugyanúgy csinálna-e, mint egykor. Biszku a műsorban Kádár Jánosról azt mondta: őt a huszadik század legnagyobb politikai egyéniségének tartja.

Biszku Béla az interjúban arról is beszélt: szerinte létre kellene hozni egy történészekből álló bizottságot, amelynek az 1956-hoz vezető cselekmények, valamint ezek 1956 utáni következményeinek a "tények alapján való elemzése" lenne a feladata. Mint mondta: állna egy ilyen bizottság elébe, és minden kérdésre legjobb tudása szerint válaszolna. A korábbi politikust a nyugdíjáról is kérdezték, Biszku szerint havi 240 ezer forintot kap.

Biszku a műsorban kijelentette: továbbra sem ért egyet a róla készült dokumentumfilm szerkesztési elveivel. Azt mondta: egy hete megnézte a filmet, és abban szerinte a készítők önkényesen kiragadott részleteket közöltek csak a vele készült interjúból, így a film az ő politikai meggyőződésüket tükrözi csupán.Az 1989 óta visszavonultan élő korábbi politikus a rendszerváltás óta senkinek nem nyilatkozott, a Mandiner.hu két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina azonban álnéven rávette az idén 90 éves embert, hogy beszéljen az 1956-os eseményekről. Így készült el az idén júniusban bemutatott dokumentumfilm az interjúkból, Biszku félrevezetésével.

Biszku tiltakozott a film levetítése ellen, és azt kérte, hogy az őt becsapó újságírók küldjék vissza neki a róla készített felvételeket. Az újságírók azonban azt állították, hogy írásos nyilatkozatuk van Biszkutól, amelyben a politikus hozzájárult a nyilatkozatok felhasználásához, ezért nem álltak el a film vetítésétől. Korábban Biszku Béla lányai is letiltották a filmet, ők azonban a rendezők szerint később megnézték azt, és áldásukat adták a vetítésre.

A filmet korábban az [origo] is megtekintette, a róla készült összefoglalónkat itt találja.