Büntetlenül játszanak vevőikkel a hamis potencianövelők forgalmazói

Az egészségüket kockáztatják, akik illegális étrend-kiegészítőket szednek, az egészségügyi hatóságoknak mégis alig van eszközük arra, hogy az ilyen szereket kiszűrjék és eltüntessék a boltok polcairól. A sokszor potenciaproblémák megoldásával kecsegtető étrend-kiegészítőket minden komolyabb engedélyeztetés nélkül forgalomba lehet hozni. A vény nélkül kapható étrend-kiegészítők száma már elérte a gyógyszerekét.

Szigorítani akarja az egészségügyi államtitkárság a gyakran potenciaproblémák megoldását ígérő étrend-kiegészítők engedélyeztetését azután, hogy a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán (SZTE GYK) elvégzett vizsgálatok több veszélyes készítményt is találtak a gyógynövényalapú szerek között. A Gyógyszerészet című szaklap júliusi számában publikált tanulmány 53 étrend-kiegészítőt vizsgált, ezek közül tíz készítményt vetettek kémiai vizsgálat alá, és közülük csak kettő volt, amely feltehetőleg a csomagoláson feltüntetett összetevőket tartalmazta.

Elérték a gyógyszerek számát

"Kockázatelemzés alapján választottunk ki azt tíz terméket, amelyeket az általunk fellelt 53 készítmény közül megvizsgáltunk. Azokat választottuk ki kémiai elemzésre, amelyek reklámja, adagolása, csomagolása alapján a legvalószínűbb, hogy tartalmaz fel nem tüntetett hatóanyagokat" - mondta az [origo]-nak Csupor Dezső, a kutatás vezetője. A tanulmány szerint a hamisítások jellemzően azt szolgálják, hogy a csomagoláson feltűntetett természetes összetevők nem igazolt vagy nem biztos hatását szintetikus gyógyszerek hozzáadásával érjék el. A vizsgálat szerint így versenyelőnyhöz jutnak a gyógyszeralapú, tehát vényköteles potencianövelőkkel szemben.

Magyarországon jelenleg több mint 6800 étrend-kiegészítőt forgalmaznak, azaz számuk eléri a gyógyszerek nagyságrendjét. Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke szerint a hamisított étrend-kiegészítőket a Távol-Keleten gyártják. Csupor Dezső azt mondta, nagyon nagy szakértelem kell ilyen szerek előállításához, és nem tud arról, hogy Magyarországon lenne ilyen üzem. Szerinte a forgalmazók nem orvosok vagy gyógyszerészek, hanem üzletemberek, akik éppen azzal foglalkoznak, ami jól megy.

Az étrend-kiegészítők forgalomba helyezéséhez mindössze annyi szükséges, hogy legkésőbb a forgalomba kerüléséig egy notifikációs lapot (amely a termék összetételére és kiszerelésére vonatkozó adatokat tartalmazza) el kell küldeni az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI) - mondta Bérci. Az OÉTI - ha nem talál a listán nem használható összetevőt - akkor elfogadja a notifikációt, és kémiailag nem vizsgálja, hogy valóban a listán feltűntetett hatóanyagokat tartalmazza-e. Az engedélyeztetés sikertelenségét mutatja, hogy az SZTE által vizsgált 53 közül 25-öt úgy forgalmaztak, hogy azokat nem notifikálta az OÉTI.

Nem mernek orvoshoz menni

A tíz vizsgált termékből ötben olyan szintetikus hatóanyagokat találtak, amelyek potencianövelő gyógyszerekben is vannak. "A potenciafokozóként árult étrend-kiegészítőket pont azok vásárolják meg, aki a gyógyszeralapú szerekre nem kaphatnak receptet, mert szív- vagy érrendszeri problémájuk van. Az ilyen embereknek halált is okozhatnak a hamisított szerek" - mondta az [origo]-nak Bérci István az illegális étrend-kiegészítők veszélyeiről. Szerinte volt olyan szer a vizsgáltak között, amely több hatóanyagot tartalmaz, mint a kék tablettaként emlegetett, legismertebb potencianövelő szer (a gyóygszernevek kiírása tiltott gyógyszerreklámnak minősül). Csupor Dezső szerint a szív- vagy érrendszeri problémákkal küzdőknek akár már egy dózis is egészségügyi problémákat okozhat, de Magyarországon még nem hallott ilyenről. Szerinte leginkább olyan emberek használhatják az étrend-kiegészítőket, akik szégyellnek potenciaproblémájukkal orvoshoz fordulni.

Étrend-kiegészítőket vizsgálnak egy laborban

Csupor azt mondta, a vizsgálatot amiatt végezték el, mert már a hamisított étrend-kiegészítők megjelenésekor érzékelhető volt, hogy ezek a szerek problémát okoznak majd. "Attól tartunk, hogy a teljes gyógynövényszektor lejáratódik, mert azt fogják gondolni, a gyógynövény alapú szerek csak rossz minőségű, hamisított szerek lehetnek. Mi annak örülnénk, ha a gyógynövényeket megfelelően használnák" - mondta.

Panasz nélkül nem vizsgálnak

A hatóságoknak lehetőségei korlátozottak a hamisított étrend-kiegészítők gyártóival szembeni fellépésnél. Az OÉTI csak szakhatóság, emiatt semmilyen szankcionálási joga nincsen. A SZTE GYK vizsgálatának publikálása után Szócska Miklós egészségügyi államtitkár vizsgálatot rendelt el, Faludi Gábor, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közegészségügyi főosztályvezetője szerint közel ezer boltot vizsgáltak át és körülbelül 2500 doboz olyan típusú étrend-kiegészítőt találtak, amelyek Csuporék vizsgálata szerint veszélyes lehet. Ezeket a termékeket egyelőre zárolták, és jelenleg az ÁNTSZ vizsgálja őket. "Ha bebizonyosodik, hogy valóban tartalmazzák a publikált hatóanyagokat, akkor megsemmisítjük őket" - mondta Faludi az [origo]-nak.

Más termékeket azonban egyáltalán nem vizsgál az ÁNTSZ, mert Faludi szerint ilyet nem tehetnek, amíg nem érkezik panasz hozzájuk más termékekre. "Kötött rendszerben kell járni" - mondta Faludi, aki azt állította, a hamisított termékeket forgalmazó cégeket nem fogják megbüntetni, semmilyen pénzbírsággal nem fogják őket sújtani, csak annyit tehetnek, hogy megsemmisítik a begyűjtött, feltehetően hamisított készítményeket.

Szigorodhatnak a törvények

A szegedi egyetemen készített tanulmány hatására várhatóak olyan törvénymódosítások, amelyek megszigorítják az étrend-kiegészítők forgalmazását. Bérci szerint a 2004-es EU-csatlakozás óta nincs engedélyeztetési eljárás az étrend-kiegészítőkre, a jelenlegi bejelentési kötelezettség egy EU-s szabály írja elő. "Ezektől azonban el lehet térni. Több olyan ország, mint például Csehország, Spanyolország vagy Belgium kiegészítéseket fűztek hozzá, hogy saját piacukat jobban kordában tartsák" - mondta Csupor.

Ennek érdekében a MÉKISZ kezdeményezésére múlt szerdán munkaértekezletet tartottak az egészségügyi államtitkárság, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH), az ÁNTSZ, a MEKISZ, az OÉTI, illetve a kutatás készítőinek a képviselői. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sajtóosztályának közlése szerint a találkozón szó esett arról, hogy a notifikációs rendszer szigorítása, az ellenőrző vizsgálatok számának növelése, a lakossági tájékoztatás javítása, valamint a reklámozási szabálytalanságok szigorúbb elbírálásáról. A NEFMI szerint az egészségügyi államtitkárság már megkezdte az étrend-kiegészítőkre vonatkozó törvénymódosítások kidolgozását, amelyeket várhatóan még ősszel a parlament elé terjesztenek.

A szigorítás része lehet egy olyan lista összeállítása, amely az étrend-kiegészítőkben nem alkalmazható növényeket és növényi részeket sorolja fel. A nagy közegészségügyi kockázatot jelentő termékcsoportok - például a testtömegcsökkentésre, potencia-növelésre, teljesítmény-fokozásra, vércukorszint-csökkentésre ajánlott készítmények - esetén kötelező lenne egy laboratóriumi vizsgálat eredményét is benyújtani az OÉTI-hez az adott termék forgalmazásához.