Fantomok is vannak az iskolakerülők elleni harc célpontjai között

Saját gyerekeit nevelő fiatal, magát túlkorosnak érző középiskolás is van azok között a diákok között, akik a szeptember 1-jei iskolakezdés óta több mint 50 igazolatlan órát gyűjtöttek. Egy nyáron elfogadott törvénymódosítás szerint az ilyen gyerekek szüleitől megvonják a családi pórlékot váltó iskoláztatási támogatást. Az [origo]-nak nyilatkozó családsegítők szerint a szigor azokat a szülőket is sújtja, akik fontosnak tartják a tanulást, ugyanakkor javíthat a szülők és az iskolák viszonyán.

Házasodni akar és már túlkorosnak is érzi magát a 9. osztályban, ezért nem jár iskolába egy szabolcsi 17 éves diák. Ő csak egyike azoknak, akik a szeptember 1-jei iskolakezdés óta már 50 igazolatlan hiányzást szedtek össze. Hogy pontosan hány ilyen tanuló van az országban, arról egyelőre senki nem tud, a települések jegyzőihez még csak most érkeznek meg az iskoláktól az első bejelentések a mulasztókról.

Egy júniusban elfogodott törvénymódosítás szerint a több mint ötven órát igazolatlanul hiányzó gyerekeket védelembe veszik, szüleik pedig nem kapják meg utánuk a családi pótlékot, illetve annak új változatát, az iskoláztatási támogatást (a törvénymódosításról bővebben ebben a cikkünkben olvashat). A mulasztásokról az iskolának kell értesítenie a tanuló lakóhelyének jegyzőjét, aki nem mérlegelhet, el kell rendelnie a jelenleg 12-17 ezer forint közötti támogatás felfüggesztését.

"Ismerjük a családot"

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban egy diák esetében már elindította a jegyző az eljárást, mert 1-je óta egyszer sem jelent meg az iskolában. A jegyzőnek, a szabályok szerint már az első 10 igazolatlan óra - azaz két tanítási nap - után értesítenie kellett a szülőket arról, hogy a gyerek nem látogatja az iskolát. "Ismerjük a családot, a tanuló egyébként is védelem alatt áll, és tudjuk, hogy azért nem jár iskolába, mert hiába kiskorú, már van két gyermeke, így nem tud részt venni az órákon. A család valószínűleg elfelejtette kérelmezni az iskolánál erre a tanévre a magántanulói jogviszonyt, ezért gyűltek össze az igazolatlan órái" - mondta az [origo]-nak Németh Mária, Nyírbátor főtanácsosa.

A másik, házasodni készülő diák szüleivel is felvette már a hivatal a kapcsolatot. A szülők megígérték, hogy a gyerek addig járni fog az iskolába, amíg házasságot nem köt - akkortól ugyanis már nagykorúnak fog számítani, és nem kötelezhető iskolalátogatásra. A szülők azt mondták, hogy szeretne tanulni a gyerekük, de túlkorosnak érzi magát a 9. osztályban, ezért sem szeret járni az iskolába.

Büntetésnek élik meg

Korábban az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem készített felmérést arról, hány gyerek lépi túl egy évben a szabálysértési határnak számító 10 igazolatlan órás, vagy az új szabályok szerint a támogatás megvonásával járó 50 igazolatlan órás határt. Korábban csak azt összegezték, hány diáknak kellett év végén osztályozó vizsgát tennie azért, mert legalább 250 órát mulasztott. A 2008/2009-es tanévben Budapesten 232 ezer diákból több mint ezren, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 107 894 tanulóból 960-an pótvizsgáztak a hiányzások miatt (ebben benne vannak azok is, akik igazoltan, például betegség miatt hiányoztak sokat az iskolából).

Bár Budapesten is sok diák hiányzik rendszeresen, nem gyakori és nem is jellemző, hogy a diákok három hét alatt több mint ötven igazolatlan hiányzást összegyűjtsenek - mondta az [origo]-nak az egyik budapesti családsegítő szolgálat munkatársa. Tapasztalata szerint az érintett családok nagy büntetésnek élik meg az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ezért, akik ennek ellenére nem tudják bepasszírozni a gyereket az iskolába, azoknál nagyon nagy a probléma, akár pszichiátriai oka is lehet a gyerek hiányzásának - vélte.

A családsegítő szerint nem ritka az sem, hogy adminisztrációs hiányosság okozza a hiányzások magas számát. A 8. kerületben például eddig 24 tanulóról jelentették az iskolák, hogy sok hiányzást szedtek össze, köztük hatan vannak olyanok, akik már túllépték az 50 órát. Négyen egyáltalán nem is voltak még iskolában ebben az évben, ezért a hivatalnál azt gyanítják, hogy elköltöztek a kerületből vagy más iskolába járnak, csak a szülők elfelejtették ezt jelezni az eddig iskolájukban.

Kicsúsznak az időből a jegyzők

A jegyzőknek, a gyerekjóléti szolgálatoknak és az iskoláknak nem volt sok idejük felkészülni az új szabályokra, ezért egyelőre döcögősen megy az alkalmazásuk - mondták az [origo]-nak több hivatalban is. Az iskolának például már akkor értesítenie kell a jegyzőt, amikor a tanulók tíz igazolatlan órát összegyűjtöttek. Ilyenkor a jegyző felszólítja a szülőket, és figyelmezteti őket arra, hogy 50 hiányzás után megvonják a családi pótlékot. Ehhez azonban előbb el kell kérniük azt az adatot, hogy a gyerek után melyik szülő kapja az iskoláztatási támogatást, és hiába kérik soron kívül, mire ez megérkezik, több nap is eltelhet, és ha közben nem jár a gyerek iskolába, összegyűlhet az ötven igazolatlan órája.

A jegyző maxiumum fél évre függesztheti fel az iskoláztatási támogatást, de a pénzt így sem veszítik el végleg a családok. Ha a három hónap múlva esedékes ellenőrzésig a gyerek egy órát sem mulaszt az iskolából, újra megkapják a kimaradt hónapkra járó juttatással együtt. Igaz, ez utóbbit nem egyben, hanem több hónapon át, egyenlő részletekre elosztva utalják át. Azok a családok, amelyeknek a gyerekei egyébként is védelem alatt álltak, vagy rendszeresen kapnak gyerekvédelmi kedvzeményt, természetben kapják meg a támogatást: ruhát, élelmiszert, tanszert, a gyereknek szükséges holmikat. A pénz felhasználásáról a jegyző által kijelölt gondnok dönt a családdal együtt.

"Idegileg tönkrementek"

A családi pótlék megvonásának azokban a családokban lehet eredménye, ahol eddig a szülőkön múlott, hogy a gyerek nem járt iskolába - mondta az [origo]-nak Ambrus Zsuzsanna, a kőbányai gyermekjóléti szolgálat vezetője. Azokban a családokban, ahol a szülők fontosnak tartják, hogy iskolába járjon a gyerek, de nem fogad nekik szót, úgy élik meg az új intézkedést, hogy miután már mindent megpróbáltak, és idegileg tönkrementek, még büntetik is őket a pénz megvonásával - mondta. Az azonban már most látszik szerinte, hogy a szülők és az iskolák kapcsolatán javít az intézkedés, szorosabban együttműködnek, a tanárok új eszközökkel, például az interneten, digitális naplóban is értesítik a szülőket, és így a gyerekek is könnyebben iskolára foghatók.