"A puffanásra ébredtem, ahogy benyomták az ajtót, majd egyetlen pillanat múlva álarcos férfiak rohantak a nappaliba, közben azt kiáltották: 'rendőrség, rendőrség, mindenki a földre'. Lehasaltattak, rám fogtak egy pisztolyt, és megkérdezték, ki van még a házban, mire mondtam, hogy a feleségem és a gyerekek, akik fent az emeleten alszanak" - így írta le egy besenyszögi vadász, mi történt a házában 2008. március 7-ére virradó éjszaka, nem sokkal éjfél után.
A rendőrség 2010. augusztus elején számolt be a romagyilkosságok ügyében zajló nyomozásról, ekkor közölték, hogy a négy gyanúsított közül hárman - K. Árpád, K. István és P. Zsolt - egy besenyszögi családtól rabolták el azokat a fegyvereket, amelyekkel a rendőrség szerint végrehajtották a hat ember életét kioltó támadássorozatot. A családjával együtt megtámadott vadász és felesége az [origo]-nak beszélt a rablás éjszakájáról, de mindketten azt kérték, hogy nevüknek még a kezdőbetűit se közöljük.
"Még valahogy nyugodt is voltam"
A házaspár szerint a házukra három sötét ruhát és a teljes arcukat elfedő álarcot viselő férfi tört rá, akiket valamennyien egy kommandós rendőri egységnek hittek. "Még valahogy nyugodt is voltam, hiszen azt mondták, rendőrök, így azt gondoltam, mindjárt tisztázódik, hogy ez valami félreértés" - mondta a vadász. Hozzátette, először egy pillanatra még az is megfordult a fejében, hogy ez valami rossz vicc, egy ugratás.
A férfi és felesége is azt állítja, hogy a három fegyveres - valamennyien pisztolyt tartottak a kezükben - "profinak tűnt, látszott, hogy nem először csinálnak ilyet, vagy gyakorolták, pontosan tudták, mit kell tenniük". Az apát egyikük a földön tartotta, lehasaltatva, így nem is láthatta az arcukat, társa a feleségére és a 11 éves kisebbik gyerekre felügyelt a hálószobában, míg megtalálták a fegyvereket. "Mikor felébredtem a zajra és kiléptem a szobából, már jött is velem szembe az egyik álarcos. Visszaterelt a szobába, és azt mondta, forduljak a fal felé" - tette hozzá a felesége.
A három, magát rendőrnek kiadó álarcos a konyhában felgyújtott lámpa fényénél pillanatok alatt lebonyolította a rablást. "Egyetlen hangos szó nem volt, nem ütöttek meg senkit. Egymáshoz sem igen szóltak, e nélkül is tudták, kinek mi a dolga" - mondta a vadász. Az apa hivatásos vadász, az előírásoknak megfelelően egy fémből készült fegyverszekrényben tárolta az összes fegyverét. "Mikor hallottam, hogy veszik ki a fegyvereket, próbáltam mondani, hogy mindegyikre van engedélyem, és hol találják meg ezeket a papírokat. Ekkor esett le, hogy nem rendőrök, mert az egyik erre azt válaszolta, hogy nekik nem kellenek a papírok" - mondta.
"7-8 percnél nem tarthatott tovább az egész"
Végül a szülőket és a két kislányt is ragasztószalaggal megkötözték, és távoztak. Az apának a száját leragasztották és a lábát is összekötötték, de a kezénél ki tudta oldani a szalagot, így ő értesítette azonnal a rendőrséget. "Negyed egy körül jöhettek, és a híváslista alapján fél egy után nem sokkal már tárcsáztam a rendőröket. 7-8 percnél nem tarthatott tovább az egész" - mondta a férfi.
Az időzítés tökéletes volt, a családi házakkal teli övezetben addigra már minden csendes volt, a korán munkába indulók pedig még nem keltek útra. A rablók annyira nesztelenül hajtották végre az akciót, hogy a család szerint a rendőrök hiába kérdezték ki az összes szomszédot, senki nem hallott semmit. "Ha két órával később jönnek, akkor már többen fent lettek volna, ha pedig egy nappal később, pénteken, akkor a szórakozóhelyről hazafelé tartó fiatalok lehettek volna még az utcán" - mondta a vadász felesége, aki a körültekintő időzítés miatt elképzelhetőnek tartja, hogy a támadás előtt megfigyelték a házukat. Mint mondták, a településen utána mindenki erről beszélt, hiszen korábban soha nem történt hasonló bűncselekmény a községben.
"Ebben a fegyverben semmi különleges nincsen"
A besenyszögi házból a három gyanúsított hét fegyvert vitt el, a rendőrség szerint ezek közül hármat használtak a gyilkosságokhoz. A nyomozók szerint azért éppen ide törtek be, mert a vadász korábban eladásra hirdette az egyik fegyverét. Az [origo]-nak nyilatkozó vadász azonban máig nem érti, miért pont ez a fegyver keltette fel K. Árpádék figyelmét egy vadászati apróhirdetéseket tartalmazó internetes oldalon, ahol sok száz fegyvert kínáltak, köztük több ugyanilyen típust. "Ebben a fegyverben semmi különleges nincsen, nem is túl értékes, 100 ezer forint körüli összegért szerettem volna eladni" - mondta a férfi, aki utólag már úgy gondolja, talán ott hibáztak, hogy a pontos lakcímet is feltüntették a hirdetésben.
Az apróhirdetés 2007 őszén került fel az internetre, de alig két-három érdeklődő jelentkezett. A vadász arra gyanakszik, hogy közülük az utolsó telefonáló az egyik gyanúsított volt, aki a rablás napján érdeklődött a fegyverről. "Csak utólag lett gyanús, hogy kizárólag az érdekelte, megvan-e a puska, az viszont már nem, mikor azt kezdtem magyarázni, hogyan tudja elintézni a fegyvertartási engedélyt" - mondta a vadász, aki a rendőröktől úgy tudja, a Debrecenhez közeli Újfehértó egyik telefonfülkéjéből hívták fel egy nappal a támadás előtt. (A rablással és a cigányok elleni támadásokkal gyanúsított csoport tagjait egy debreceni szórakozóhelyen fogták el tavaly augusztusban.)
A vadász szerint a házára támadó fegyveresek csak egy puskát kerestek, kifejezetten azt kérdezték, hol tartja a fegyvert. Végül viszont a fegyverszekrényben hét puskát találtak, ezek közül a legértékesebbet előző nap vásárolta a család. Valamennyi fegyvert elvitték, a vadász szerint egy kis kaliberű golyós fegyvert máig nem találtak meg, ezt még mindig körözik. Kérdésünkre elmondta, hogy a puskák közül egy golyós fegyver - amelyet nagyvad elejtéséhez használnak a vadászok - az optikája miatt kifejezetten alkalmas arra, hogy akár több száz méterről adjanak le vele lövést (a rendőrség szerint több helyszínen közel 300 méteres távolságból tüzeltek a gyanúsítottak).
Nem nyomoztak tovább a rablók után
A 2008 márciusában történt rablás után három hónappal a gyanúsítottak támadásba lendültek, először rálőttek a debreceni menekülttáborra. Ahogy arról az [origo] korábban beszámolt, itt egy külföldi férfi sérült meg könnyebben az elpattanó lövedéktől, a "belövést" később a rendőrség is megerősítette. Alig egy hónappal később, július 21-én hajtották végre a vád szerint az első romák elleni támadást a Pest megyei Galgagyörkön, majd - összesen hat ember életét kioltva - további nyolc helyszínen támadtak: Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és végül Kislétán.
A vádlottaktól lefoglalt egyik fegyver
A tavaszi besenyszögi rablás miatti eljárást a rendőrség már júliusban lezárta azzal, hogy nem állapítható meg az elkövetők kiléte - állította a vadász. Az ügy aktáit csak azt követően nyitották meg újra, hogy tavaly augusztusban elfogták a négy gyanúsítottat. A besenyszögi vadász így a több mint egy évig tartó támadássorozat közben nem tudhatta, hogy a fegyverszekrényéből elvitt puskákkal követik el a gyilkosságokat, bár a rendőrség egyszer megkereste azzal, tud-e a tőle elrabolt puskákból származó hüvelyeket mutatni. Az egyik, távcsöves puskához tartozó hüvelyeket át is adta a rendőröknek, de azok arra jutottak, hogy nincs egyezés, nem az ezekhez tartozó puskákat keresik. Azt nem árulták el neki, hogy milyen bűncselekmény miatt nyomoznak, de a vadásznak már ekkor eszébe jutott, hogy a romák támadóit kereshetik. "Gondoltam, hogy aki így rabol fegyvert, az használni is akarja" - mondta.
"Nem a te puskád?"
Végül egy szintén vadászó rokonuk ismerte fel az elrabolt fegyvereket, mikor a csoport elfogása után a puskákról készült fotókat közzétette a rendőrség, és a képek felkerültek egy hírportálra. "Azzal hívott fel, hogy 'ez nem a te puskád?'" - mondta a vadász, aki felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, mire azok hivatalosan is megerősítették, hogy valóban az ő fegyvereit használták a gyilkosságokhoz. Később Budapesten azonosítania kellett a puskákat, amelyekből kireszelték az azonosítókat.
"Ilyet korábban csak az amerikai filmekben láttunk. Próbáljuk elfelejteni és tovább élni a nyugodt életünket" - mondta a vadász felesége, aki szerint a családban azért néha emlegetik a rablást. Főleg azért, mert a mai napig "maradtak kérdőjelek", egy sor kérdés merült fel bennük, amelyekre választ szeretnének kapni. "Pisztoly volt náluk, azt is venniük kellett valahonnan, és nem kerestek lőszert sem a puskákhoz. Akkor miért nem a feketepiacon szereztek maguknak puskát is?" - kérdezte a vadász. Azt sem értik, hogy ha már ez a fegyver kellett nekik, miért nem akkor törtek be, amikor senki nem volt otthon, és simán elvihették volna a puskákat. Mint mondták, számukra utólag az a legijesztőbb, hogy a rablók nem tudhatták, mi vár rájuk az idegen, vaksötét házban, nem ütköznek-e ellenállásba, így valószínűleg bármeddig készek lettek volna elmenni.
K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot jelenleg - az előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés mellett - csoportos fegyveres rablással és lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel is vádolják, várhatóan még idén ősszel elkezdődik ügyükben a bírósági tárgyalás. A romák elleni támadássorozatról szóló összes cikkünket itt megtalálja.