Régen még védte a Fidesz az Alkotmánybíróságot

Nem a jelenlegi kormány az első, amelynek gazdasági kérdésekben meggyűlik a baja az Alkotmánybírósággal. 15 évvel ezelőtt a Horn-kormány számításait is keresztülhúzta, hogy a testület megsemmisítette a stabilizációs csomag több elemét. Ezt a kormány nyilatkozatban ítélte el, amit viszont az akkor ellenzékben lévő Fidesz minősített "súlyos és elhibázott lépésnek".

"Az Alkotmánybíróság döntései szűkítik a kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét (...) rontják az ország gazdasági-pénzügyi stabilizációja megvalósításának feltételeit" - többek közt ezekkel a szavakkal bírálta az Alkotmánybíróság (Ab) működését 1995. szeptember 14-én a Horn-kormány által kiadott - mások mellett Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter és Vastagh Pál igazságügyminiszter által fogalmazott - nyilatkozat.

A korábban példátlan nyilatkozatot a kormány egy nappal az után adta ki, hogy az Ab egyetlen nap alatt négy elemet semmisített meg a Bokros-csomag néven ismertté vált, 1995 tavaszán elfogadott intézkedések közül: a bírák alkotmányellenesnek találták a családi pótlék és a betegszabadság szabályainak szigorítását, az egyéni vállalkozók baleseti járulékfizetési kötelezettségét, illetve a közalkalmazottak végkielégítésének megfelezését. Az Ab már korábban, júniusban is megsemmisítette a Bokros-csomag néhány elemét.

Most hasonló helyzet állt elő, miután az Alkotmánybíróság egyhangú döntéssel megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos adójáról szóló törvényt. Ez volt az első alkotmánybírósági kudarca a május végén hivatalba lépett Orbán-kormánynak, és bár a testület nem mondta ki azt, hogy egyáltalán nem is lehet ilyen adót kivetni, a Fidesz azzal válaszolt, hogy korlátozni akarja az Alkotmánybíróság mozgásterét. Ez jelentős fordulatot jelent a párt korábbi, az Alkotmánybíróságot tiszteletben tartó és védelmező állásponthoz képest, amit a 15 évvel ezelőtti konfliktusban is képviselt a Fidesz.

A Horn-kormány 1995-ös nyilatkozata szerint az Ab döntéseinek következtében "megnehezül az igazságosabb közteherviselés érvényesítése", és adóemeléssel fenyegetőzött: "Ha a költségvetés hiánya a kiadások ésszerű lefaragásával, megtakarításokkal és a kevésbé rászorultak szociális támogatásának mérséklésével nem csökkenthető, akkor a kieső pénzügyi források csak a mindenkit sújtó adóterhek növelése útján pótolhatók."

Sólyom László, az Ab akkori elnöke (korábbi köztársasági elnök) éppen az Egyesült Államokban tartózkodott, amikor elfaxolták neki a nyilatkozatot. Sólyom hazatelefonált, és megtiltotta, hogy bárki a bírók közül kommentálja a kormány nyilatkozatát. Az MTI archívuma szerint a testület tartotta is magát ehhez az utasításhoz, senki nem nyilatkozott az elnök távollétére hivatkozva.

Nem hallgattak azonban az akkori ellenzéki pártok, amelyek frakcióvezetői egy nappal később, szeptember 15-én találkoztak Horn Gyula miniszterelnökkel. A találkozó utáni sajtótájékoztatón "Szabó Iván, az MDF, Isépy Tamás, a KDNP és Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője egybehangzóan elfogadhatatlannak minősítette a kormány nyilatkozatát" - tudósított akkor az MTI. A frakcióvezetők sajnálatosnak nevezték, hogy "a kormány az alkotmányos keretek betartását a mozgástér szűkítéseként éli meg".

Szájer (aki ma a Fidesz EP-képviselője) szeptember 16-án, a párt frakcióhétvégéjén is bírálta a kormányt a nyilatkozat miatt, amit "súlyos és elhibázott lépésnek" nevezett. Szájer akkor az MTI-nek azt mondta: az Alkotmánybíróság elleni hangulatkeltés helyett a kormánynak maradéktalanul be kell tartania a bírák határozatát még akkor is, ha ez presztízsveszteséggel jár.