Még nem tudja a kormány, hogyan hozza össze Orbán spórolását

Az állami alkalmazottként dolgozó emberek közel harmadát érintő elbocsátási terveket is megvizsgált a kormány, de egyelőre nem született döntés a lehetséges leépítésekről - mondta az [origo]-nak egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő. A kirúgások ellen szól, hogy nem feltétlenül ez a takarékoskodás legjobb módja. A legtöbb pénzt az egészségügy és az okatás átalakításával lehetne spórolni, amibe azután vágna bele a kormány, hogy egy kis levegőhöz jutott.

"Közérdek az is, hogy az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára. (...) Úgy számoltunk, hogy legalább 5 százalékkal tudunk ezen a területen kevesebbet költeni. Ezzel több tízmilliárdnyival több közpénz maradhat a kasszában" - mondta Orbán Viktor kormányfő hétfőn az országgyűlésben, amikor ismertette a kormány második gazdasági akciótervének részleteit.

A miniszterelnök múlt szerdai, az egyes cégeket érintő válságadókat bejelentő beszédében, illetve a hétfői parlamenti felszólalásában is főként arról beszélt, milyen többletbevételekre tesz szert az állam a válságadók bevezetésével, illetve a magánnyugdíj-pénztári befizetések visszafogásával, arról azonban alig mondott valamit, hogy a kormánynak milyen tervei vannak az állami kiadások visszafogására.

Elgondolkozott a kormány a leépítéseken

Egy magas beosztású kormánytisztviselő az [origo]-nak Orbán hétfői beszéde után azt mondta, számára egyelőre nem világos miből jön majd össze az állami spórolás, erről ugyanis még nem döntött a kormány. A tisztviselő szerint korábban több olyan koncepciót is vizsgált a kormány, amelyek az állami szféra leépítésével számoltak. Az egyes koncepciók pedig 5-től 30 százalékig terjedő leépítéseket vettek számba, ezekről azonban még nem született döntés.

Az [origo]-nak egy másik kormányzati tisztviselő is megerősítette, hogy a kormány számol elbocsátásokkal, ő azonban eddig csak 5 százalékos leépítésről szóló tervekről hallott. Egy 5 százalékos leépítésből még nem jönne ki az az 5 százékos spórolás, amiről Orbán hétfőn beszélt, ehhez még további lépésekre is szükség lenne - mondta, ezért szerinte ha a válságadó kivetése utáni bevételek jól alakulnak, akkor nem biztos, hogy az elbocsátások mellett dönt a kormány, szerinte ugyanis az 5 százalékos leépítésnek nem olyan jelentős a költségvetési vonzata. Az erről szóló döntés várhatóan egy-két héten belül megszületik - tette hozzá.

Az Index múlt hét kedden a jövő évi költségvetést előkészítő kormányzati dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy a tervek szerint a minisztériumoknak és az igazgatási szerveknek 5 százalékos, a háttérintézményeknek pedig 10 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtaniuk. De a működési költségeken is sokat spórolnának, a dologi kiadásokat - rezsi, irodai eszközök stb. - átlagosan öt százalékkal csökkentenék a tervek szerint. Nagy Anna kormányszóvivő pénteken az MTV Ma reggel című műsorában erről azt mondta, hogy nem tud a tervezett leépítésekről.

Nekilátnak a nagy falatoknak

A minisztériumoknál dolgozó körülbelül 5800 főből már nem nagyon lehet lefaragni - mondta az [origo]-nak egy harmadik kormányzati forrás. Szerinte létszámleépítés inkább a vidéki közigazgatásban várható. A kormány korábban jelezte, hogy a helyi közigazgatás átalakítására vannak tervei. A megyénként működő 15 különböző hatóságot egyetlen megyei szervezetbe vonnák össze, így pedig egyes párhuzamosan működő hivatali egységek felszámolásával lehetne spórolni.

A közigazgatás egyszerűsítésével össze lehet hozni az 5 százalékos spórolást, további kiadáscsökkentő intézkedésekről egyelőre nincs döntés - mondta a Fidesz egyik befolyásos politikusa. Mivel a kormány a válságadót csak három évre veti ki a bankokra, az energetikai, a távközlési cégekre és a kereskedelmi láncokra, ezért addigra be kell indulnia a gazdasági növekedésnek, hogy a válságadó kifutásával kieső bevételeket pórolni tudja az állam. Ehhez pedig az egységes 16 százalékos szja mellett szükség van a közszolgáltatások - az egészségügy, az oktatásügy - átalakítására is.

Erre hétfőn Orbán is utalt, amikor parlamenti beszédében úgy fogalmazott, hogy "az oktatás, az egészségügy, vagyis általában a közszolgáltatások ésszerű átalakítását nem halaszthatjuk el, illetve arról nem mondhatunk le". Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes politikus a tervezett álalakításokról nem tudott részleteket mondani, hozzátette azonban, hogy az erről szóló döntéseknél már nem lesz olyan nyomás alatt a kormány, mint az idei és a jövő évi hiánycél megállapításánál. A politikus arra utalt, hogy a kormány részben az EU-val folytatott tárgyalások után döntött úgy, hogy idén tartja a Bajnai-kormány által meghatározott 3,8 százalékos hiányt, illetve hogy ezt jövőre 3 százalék alá faragja le.

A közszolgáltatások tervezett álalakítását megemlíti a Fidesz választási programja is, ami egy az egyben bekerült a kormányprogramba is. Ebből azonban mindössze olyan derülnek ki, hogy a kormány csökkenteni szeretné háziorvosok adminisztrációját, konkrétan meghatároznák, egy az egyes földrajzi területek milyen jellegű ellátásokat igényelnek, illetve az is kiderül a programból, hogy a kormány nem tervez bőkezű szociális kiadásokat.

Bár a kormány többször jelezte, nem kíván újabb megszorításokat bevezetni, az áprilisi országgyűlési választások után Orbán arról is beszélt, hogy a kormány hadüzenetet hirdet az indokolatlanul nagy bürokrácia ellen. A kiadáscsökkentés azért érdekes kérdés, mert több gazdasági szakember szerint a bevételek növelésével nem lehet megoldani az állam finanszírozásának problémáit, a tartós megoldáshoz a kiadások visszafogására lenne szükség. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországra érkező delegációja júliusban - a még 2008-ban felvett, az államcsőd elkerülését segítő hitelről szóló megállapodás felülvizsgálatáról szóló tárgyalások során -, a kormány terveivel szemben szintén a költségvetési kiadások csökkentését javasolta.