Alkotmánymódosítással válaszol a Fidesz a különadó megsemmisítésére

Az Alkotmánybíróság mozgásterének korlátozását tervezi a Fidesz, miután a testület megsemmisítette a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adóról szóló törvényt. A párt frakcióvezetője szerint olyan módosítást nyújtanak be, ami kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság nem dönthet olyan kérdésben, amiről népszavazást sem lehet tartani. A Fidesz egyik képviselője az [origo]-nak azt mondta, számoltak a törvény bukásával, tudták, hogy nem elegáns megoldásról van szó.

"Tizennyolcadik intézkedés: a 60 napon túli végkielégítések és egyéb béren felüli juttatások - úgymint szabadságmegváltás, titoktartási pénz a költségvetési szférában - megadóztatása 98 százalékkal" - jelentette be Orbán Viktor kormányfő június elején a parlamentben, amikor a kormány első gazdasági akciótervét ismertette. Az országgyűlési napló szerint a bejelentést nagy tapssal fogadták a kormánypártok, valamint a Jobbik és az LMP képviselői.

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában közölte, hogy alkotmányellenes a 98 százalékos különadó, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azt. Az Ab szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. (Az Ab határozatáról szóló részletes cikkünket itt találja). Az Orbán-kormány által elfogadott intézkedések közül ez az első, amelyet alkotmányellenesnek talált az Ab.

Alkotmánymódosítás a válasz

A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János a döntésre reagálva közölte, hogy olyan alkotmánymódosítást kezdeményeznek, hogy ne dönthessen az Alkotmánybíróság olyan kérdésekben, amelyekben nem lehet népszavazást sem tartani. Ilyen például a költségvetés, annak végrehajtása, az adónemek, illetékek, vámok kérdése, de ezt még kiegészítenék a járulékokkal is, vagyis ezekről sem dönthetne az Ab. Újságírói kérdésre válaszolva Lázár azt mondta: az alkotmánymódosítás azt jelentené, hogy a hétfőn elfogadott magánnyugdíjpénztári törvény sem kerülhetne az Alkotmánybíróság elé.

Ha a nép nem dönthet, akkor ne dönthessen az alkotmánybíróság sem - mondta Lázár. Mint mondta, a változtatásokat ő maga fogja képviselői indítványként benyújtani, egyrészt kezdeményezi a jelenlegi alkotmány, másrészt az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását. Reméli, hogy ezeket két héten belül már meg is tárgyalhatja a parlament - tette hozzá. Miután ezeket elfogadták, újra benyújtják a 98 százalékos különadóról szóló törvényt - jelentette ki Lázár, akinek indítványa szerint az újra benyújtott törvény december 30-án már hatályba is lépne, és a 2010. január 1. után megszerzett jövedelmekre alkalmaznák.

Lázár úgy fogalmazott, hogy tartják magukat korábbi céljukhoz, mert az emberek arra szavaztak, hogy vége legyen a pazarlásnak, a "pofátlan végkielégítéseknek". A fideszes politikus azt állította, az elkaszált adónak már eddig is volt haszna, mióta elfogadták, 1 milliárd forintot tudott ennek köszönhetően megspórolni a kormány, ugyanis ennyi kifizetéssel jártak volna az eddigi személyi változások. Hozzátette, úgy tudja, hogy a fővárosban is várhatóak személyi változások.

Lázár a sajtótájékoztatón az újságíróknak már ki is osztotta a benyújtandó indítványok szövegét. Ezekben a változtatást azzal indokolják, hogy szerintük az Alkotmánybíróság széles körű jogosítványai a normakontroll terén a rendszerváltás első időszakában indokoltak voltak, a jogállam megszilárdulásával viszont az ilyen széles jogkör mára indokolatlanná vált.

Tudták, hogy "nem elegáns megoldás"

A Fidesz egyik parlamenti képviselője a keddi bejelentés után az [origo]-nak azt mondta: számítottak rá, hogy az Ab elmeszeli a 98 százalékos adóról szóló törvényt. A képviselő szerint már hétfőn hallani lehetett olyan híreket, hogy az Ab várhatóan így fog dönteni. A jogszabályról a kormánypárti képviselő azt mondta: ők is tisztában voltak azzal, hogy nem volt túl elegáns lépés, szerinte azonban a választók azonban elvárták a kormánytól, hogy lépjen fel az indokolatlanul kifizetett, több milliós végkielégítések ellen.

Az Alkotmánybíróság nem kommentálta Lázár János bejelentését.

Az Ab döntése azért is figyelemre méltó, mert a jogszabály elfogadása érdekében a kormány még az alkotmányt is módosította. Az erről szóló javaslatot Navracsics Tibor kormányfő-helyettes nyújtotta be az országgyűlésnek. A mindössze néhány oldalas javaslat indoklásában az szerepelt, hogy a kormány lehetővé akarja tenni, hogy a jó erkölcsbe ütköző módon megszerzett juttatások adóztathatóak legyenek. A javaslat ellen az MSZP és az LMP frakció szavazott nemmel, a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői megszavazták azt. A 98 százalékos adóról szóló törvény október 1-jén lépett hatályba.

Botrányok nyomán született a változtatás

A kormány ezt az intézkedést a korábbi évek végkielégítési botrányai miatt vezette be. Ezek közül a legnagyobb visszhangot Sz.-né Sz. Eleonóra, a BKV személyzeti igazgatójának végkielégítése váltotta ki. Sz.-né a BKV szerint havi 1,2 millió forintot keresett, mégis 86 millió forintot kapott végkielégítés címén, ami több mint 70 havi fizetésének felel meg. A hatalmas összeg mellett a botrányt az váltotta ki, hogy Sz.-né ezek után tovább dolgozott a BKV-nál

A botrány nyomán beindult BKV-s vizsgálat arra jutott, hogy a cégnél korábban nem voltak ritkák a több tízmilliós végkielégítések, jellemző trükk volt például a titoktartási díj kifizetése: ez négy távozó vezető esetében összesen 28 millió forintjába került a BKV-nak. Előfordult az is, hogy valaki a rögzített 12 havi járandóság helyett 14 havi pénzt kapott meg távozásakor, egy ember esetében ez 6,1 milliós pluszkiadást jelentett a BKV-nak. Máskor egyhavi helyett egyévi bért kapott meg a távozó vezető. Erre két ember esetén 43 millió forintot fizetett ki a BKV.

Tavaly augusztusban minden állami tulajdonú cég vezetőinek fizetését és végkielégítésének mértékét nyilvánosságra kellett hozni. Néhány példa: a 11 tagvállalatot tömörítő Miskolc Holding Zrt. igazgatóját 8 havi fizetésnek megfeleleő végkielégítés illeti meg. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója összesen 14 havi fizetésére jogosult végkielégítésként - igaz, Kocsis utóbb nyilvánosan lemondott az összegről. Klados Gusztáv, a DBR metró projekt igazgatója a BKV-val kötött szerződése értelmében 12 havi átlagbérét kapná. (Részletes gyűjtést a fizetésekről és végkielégítésekről itt talál.)