Az ipar, a szocializmus és árvíz is szült már szellemfalvakat

kihalt települések, elnéptelenedett falvak, Nagygéc
Vágólapra másolva!
Az iszapkatasztrófát legjobban megszenvedő település, Kolontár egy részéből szellemfalu jöhet létre, elöntött része pedig emlékhely lehet. Nem ez lenne az első szellemfalu Magyarországon. A román határ mellett az 1970-es nagy árvíz, a Bakonyban az alumíniumipar néptelenített el teljesen településeket.
Vágólapra másolva!

"Itt helyreállításnak, a hídon túl, nem látom az értelmét" - mondta néhány nappal a vörösiszap-katasztrófa után Kolontáron Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő azt mondta, a vörösiszappal elöntött házakban nem lehet élni, ezért az embereket egy új területre kell költöztetni, a katasztrófa által leginkább érintett településrészt pedig "be kell keríteni örök mementónak".

Ha megvalósul Orbán elképzelése - aminek van esélye, hiszen a polgármesterek már ki is jelölték Devecseren és Kolontáron az új lakóterületek helyét - szellemfalu jöhet létre Kolontár egy részén. Több hasonló szellemtelepülés is akad Magyarországon: a román határ mellett az 1970-es nagy árvíz, a Bakonyban épp az alumíniumipar néptelenített el településeket teljesen.

Nagygéc

A valaha 700 lelkes település egyike annak az öt szatmári falunak, amelyek a trianoni országhatár és az árvízvédelmi töltés közé szorultak. 1970 májusában korábban soha nem látott árvíz vonult le a Szamoson és a Tiszán, ráadásul a határ túloldalán a román hadsereg felrobbantott egy gátat, hogy megvédjen egy rakétabázist. Az embereket a hadsereg mentette ki. Az árvíz levonulása után a minisztertanács építési tilalmat rendelt el Nagygéc és Komlódtótfalu területére, majd megszüntette a falu önállóságát. Ma a falunak egyetlen állandó lakosa van, a házak egy részét üdülőként hasznosították.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Helyreállított tájház Nagygécen (Fotó: Tuba Zoltán [origo]).
Nézzen több képet kihalt településekről a fotóra kattintva!

Nagyecsér

A Borsod megyei tanyaközpont, Nagyecsér a II. világháború előtt élte virágkorát, akkor háromutcás kis faluvá növekedett. Az 1950-es években előbb a kollektivizálás (a parasztok téeszekbe vagy állami gazdaságokba kényszerítése) csökkentette a népességet - hiszen az emberek elhagyták a tanyákat -, majd az 1960-as években a körzetesítés megpecsételte a település sorsát: előbb az iskola felső tagozatát, majd az alsót is bezárták. A falu lassan elnéptelenedett, valamikor az 1990-es években vált teljesen lakatlanná.

Forrás: Kálmán József
Elhagyatott ház Nagyecsérben (Forrás: Kálmán József).
Nézzen több képet kihalt településekről a fotóra kattintva!

Iharkút

A Veszprém megyei Iharkút vesztét az alumíniumipar okozta, bauxitot találtak alatta. 1981-ben megszüntették a falu önállóságát, a lakosokat átköltöztették a környező településekre vagy Pápára. Az épületeket lebontották, még a temetőt is exhumálták és áttelepítették. Ma a falu helyén egy külszíni bauxitbánya gödre található, ebben találtak Magyarországon először dinoszauruszcsontokat. A bánya mellett van egy emlékhely, amelyet az egykor itt élők állítottak falujuknak.

Forrás: zivatar.hu/Felhőtár
Iharkút helyén ma egy bauxitbánya van (Forrás: zivatar.hu/Felhőtár).
Nézzen több képet kihalt településekről a fotóra kattintva!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!