Igazságosnak tartaná a visszamenőleges különadót Lázár

A Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy módosítani fogják a különadóra vonatkozó törvényjavaslatot. A nyugdíjba vonulókra az új verzióban nem vonatkozna a 98 százalékos adótétel, viszont új elemként öt évre visszamenőleg beszednék azt a nagyobb összegű végkielégítések után. A szakszervezetek tiltakoznak, egy szakértő szerint az érintettek a strasbourgi bíróságon kereshetnek majd jogorvoslatot.

A kormány azt javasolja, hogy a nyugdíjba vonulókra ne vonatkozzon a 98 százalékos különadó, a 2 milliós összehatárt pedig a nem vezető munkavállalók esetében emeljék fel 3,5 millió forintra - jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn reggel az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén. A frakció módosított, az érdekegyeztető tanács tagjaival egyelőre csak szóban ismertetett javaslata szerint a juttatások 3,5 millió forint alatti részébe nem számítana bele a szabadságmegváltás, az állami és önkormányzati vezetőkre, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőire azonban az eredeti tervezet szerinti 2 millió forinttól számítanák a közterhet és ebben a körben a szabadságmegváltás is adóköteles lenne.

Lázár: Így igazságos

Újdonság lesz a javaslatban, hogy az ereditleg 2010 január 1-éig visszamenőleg kivetni kívánt különadót az új változat szerint immár a 2005 január 1-e után kifizetett juttatások után kellene megfizetni azoknak, akik állami vagy önkormányzati szervtől, vállalattól végkielégítést kaptak. Ezt november elején, még az eredeti tervezethez benyújott módosító indítványban a Jobbik vetette fel. Lázár az adóügyekben érvényes 5 éves elévülési időre hivatkozva ésszerűnek és megfogadandónak nevezte a kezdeményezést az OKÉT ülésén. Az [origo] kérdésére, hogy eszerint egy 2005-ben például átszervezés miatt elbocsátott munkavállalónak akkor is vissza kell-e fizetnie a különadóhatár feletti összeget, ha azt időközben elköltötte, a Fidesz frakcióvezetője igennel válaszolt, mert mint fogalmazott, szerinte ez "így igazságos".

Az érdekegyeztető tanács munkavállalói oldalának képviselői egységesen elfogadhatatlannak nevezték az 5 éves határidőről szóló terveket. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma emellett a 3,5 millió forintos, megemelt összeghatárral is elutasította a szerinte megbélyegző és diszkriminatív különadót, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete pedig azt kérte, hogy a le nem töltött felmondási időre járó juttatások után ne kelljen megfizetni a közterhet.

Zara László, az Adószakértők Országos Egyesületének elnöke a módosítások után is alkotmányellenesnek tartja a kormány különadó-terveit. "Nagyon durván sérti a jogbiztonságot és akkor is alkotmányellenes, ha már nem lesz olyan fórum, amely kimondhatja róla ezt" - mondta az [origo]-nak Zara utalva rá, hogy a kormány két hete bejelentette: a különadótörvény újbóli benyújtásával egyidőben korlátozni kívánja az Alkotmánybírósg jogköreit is, hogy a testület ne dönthessen olyan kérdésekben - például adóügyekben -, amelyekben nem lehet népszavazást tartani.

Ha a törvény valóban életbe lép, akkor azoktól, akik nem tudva a később kivetendő közteherről, már elköltötték korábban kapott végkielégítésüket, az adóhatóság végrehajtás útján szedheti be a különadót és lefoglalhatja ingóságaikat vagy ingatlanjaikat - mondta Zara.

Sértheti az EU alapelveit a visszamenőleges teher

Lövétei István alkotmányjogász szerint amennyiben törvény által előírt adók ügyében az érintettek pert indítanak, a hazai bíróságok várhatóan nem adnak majd nekik igazat, mert a gyakorlat szerint a bíróságok többnyire a törvény betűjéhez ragaszkodnak, nem az alkotmány szellemiségéhez. Szerinte ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bírósága jogellesnek találhatja a különadót, amennyiben azt az Európai Unió alapjogi chartájába ütközőnek minősíti a visszamenőleg kivetett közteher miatt.

Az állami és önkormányzati alkalmazottak végkielégítését terhelő 98 százalékos különadóról szóló törvényt július 22-én fogadta el parlament. Az október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.

A törvényt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette, az indoklás szerint azért, mert a törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Lázár János a múlt héten több szakszervezettel is tárgyalt a 98 százalékos különadó lehetséges módosításáról, és bejelentette, hogy mindenképpen változni fog a jogszabály. Lázár módosított javaslata még hétfőn a parlament elé kerülhet.