Az MSZP-frakció felének fizetnie kell a különadót

Az 58 fős MSZP-frakció nagyjából 30 tagját érinti a végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos különadó - írja az MTI a saját számításaira hivatkozva. A különadó érinthet több, időközben visszavonult politikust is: köztük Kóka Jánost, Horváth Ágnest, Rácz Jenőt, Magyar Bálintot és Persányi Miklóst.

Az MTI számításokat végzett arról, hogy a végkielégítésekre kiszabandó 98 százalékos adó kiket érintene az előző kormányok idejéből. Az új javaslat szerint ugyanis öt évre visszamenőleg szednék be az adót, és ez így több vezető politikusra is vonatkozni fog az előző ciklusokból. Az MTI számítása szerint az 58 fős MSZP-frakció nagyjából 30 tagját érinti a 98 százalékos különadó, és ha a jogszabály-módosításokat a jelenlegi formában fogadják el, fizetnie kell Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököknek is. (A jogszabály hátteréről szóló cikkünket itt találja.)

Az MTI által megkérdezett frakciótagok többsége - volt aki névvel, más név nélkül - azt mondta: a rendelkezésre álló információk alapján nem tudja megmondani, mennyit kell majd befizetnie, és pontosan hogyan kell kiszámolni az adó mértékét. Mesterházy Attila frakcióvezető-pártelnök az MTI kérdésére megerősítette, hogy egykori államtitkárként várhatóan rá is vonatkozik majd a fizetési kötelezettség. Úgy vélekedett: a különadó kiszámításával kapcsolatban még vannak tisztázandó kérdések.

Szanyi Tibor azt tervezi, hogy megkérdezi az adóhivataltól, mekkora összeget kell majd elutalnia. Szerinte a törvényjavaslat nem más, mint a két Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kabinet vezető tisztviselőinek végigpofozása. Azt mondta, nem érti, hogy most néhány millió forintos összegeket minősítenek erkölcstelennek, miközben szerinte az első Orbán-kormány idején százmillió forintos végkielégítések is voltak.

Veres János korábbi pénzügyminiszter az MTI-nek azt mondta, amint megkapta a végkielégítését, rögtön továbbadta alapítványoknak, civil szervezeteknek, így pontosan nem is tudja, mekkora összeg után kellene fizetnie a 98 százalékos különadót. Hiller István egykori oktatási tárcavezető ugyancsak jótékony célra fordította a végkielégítését. Az MTI kérdésére Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, Ficsor Ádám korábbi miniszter, Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal volt vezetője és Burány Sándor korábbi államtitkár is úgy fogalmazott: az eddigi ismereteik alapján egyelőre nem tudták kiszámolni a várhatóan rájuk vonatkozó különadó összegét.

Ujhelyi István parlamenti alelnök az MTI-nek furcsának nevezte, hogy a mai világban születhetnek ilyen döntések, mint az öt évre visszamenőlegesen kivetett különadó, de - mint mondta - törvénytisztelő állampolgárként be fogja azt fizetni. Ennek összegét még ő sem számolta ki. Vadai Ágnes volt államtitkár azért nem tudta megmondani, hogy nála mi a helyzet, mert munkaügyi perben áll a honvédelmi tárcával.

Szűcs Erika, korábbi szociális miniszter az MTI megkeresésére jelezte, rá nem vonatkozik a különadó. Távozásakor ugyanis nem kapott végkielégítést, mivel kevesebb, mint egy évig volt tárcavezető. Hasonlóan nyilatkozott Molnár Gyula, aki nyolc évig volt a XI. kerület polgármestere. Mint mondta, a jelenlegi szabályok alapján három havi végkielégítést kapott, ami nem éri kétmilliós összeghatárt.

Bajnai Gordon volt kormányfő a távozásakor három havi fizetést és szabadságmegváltást is kapott, összesen bruttó 8,2 millió forintot. A korábbi miniszterelnök miután befizette a járulékokat és adókat, a nettó összeget jótékony célra fordította: egy gyermekeket támogató alapítványnak és több oktatási intézménynek utalta át pénzt.

A kormányszóvivői iroda 2009 áprilisában Gyurcsány Ferenc lemondása után azt közölte az MTI-vel, hogy a politikusnak hat havi illetménnyel megegyező juttatás, 9 millió forint járt. Sajtóhírek szerint emellett 7,67 millió forint szabadságmegváltást is kapott. A kormányszóvivői iroda akkori tájékoztatása szerint Gyurcsány Ferenc is jótékony célra fordította a végkielégítést és a szabadságmegváltás miatt kapott összeget is.

Több olyan korábbi miniszternek is kell majd várhatóan különadót fizetnie, akik ma már nem politikusok. A tervezett szabályok vonatkoznak az első Gyurcsány-kormány több tagjára: Somogyi Ferenc volt külügyminiszterre, Kóka János korábbi SZDSZ-es gazdasági tárcavezetőre, Rácz Jenő volt egészségügyi miniszterre - aki most a Kórházszövetség elnöke -, Magyar Bálint korábbi szabad demokrata oktatási tárcavezetőre, Petrétei József volt igazságügyi miniszterre, Kovács Kálmán korábbi informatikai tárcavezetőre, Baráth Etele volt tárca nélküli miniszterre, valamint Bozóki András akkori kulturális tárcavezetőre.

A tervezett különadó a második Gyurcsány-kormányból érintheti Gráf József korábbi agrárminisztert, Horváth Ágnes egykori szabad demokrata egészségügyi tárcavezetőt, Persányi Miklós akkori környezetvédelmi minisztert, Szilvásy György korábbi titkosszolgálati minisztert és Draskovics Tibort, aki 2005-től 2009-ig három különböző miniszteri posztot is betöltött.

Göncz Kinga EP-képviselő is kapott miniszterként bruttó 7,7 millió forint végkielégítést a Gyurcsány-kormány távozásakor. A jelenlegi szabályok szerint legfeljebb hat havi illetményüknek megfelelő juttatást kaphatnak a távozó állami vezetők. A tisztségüket három évnél rövidebb ideig betöltők három havi összegre jogosultak, míg a hivatalukban kevesebb mint egy évig dolgozóknak nem jár juttatás.

A vezető köztisztviselőknél, az államtitkároknál és a minisztereknél csak akkor váltható meg pénzben a ki nem vett szabadság, ha a jogviszonyuk megszűnik. A szabadságmegváltás összegét a ki nem adott szabadnapok száma és az adott állami vezetőnek a jogviszony megszűnésekor irányadó - a törvényben meghatározott mértékű - illetménye, vagyis átlagkeresete határozza meg. A kormány tagjainak és az államtitkároknak 40 nap szabadság jár egy évben.