Kétkedők figyelik a kormányban és a Fideszben a különadó útját

Nehezen bizonyítható, hogy kire érvényes és kétséges, hogy behajtható-e - az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó fideszes képviselők szerint ez a legnagyobb probléma az egyes végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóval. A különadó célját senki nem vonja kétségbe a Fideszen belül, van olyan kormánytag, aki azt mondja, ő nem fizetné be, ha rá is vonatkozna. Az [origo] által megkérdezett adószakértő szerint azonban annak is érdemes megfontolnia a fizetést, aki nem ért egyet a különadóval.

"Ha engem kérdez, én biztosan nem fizetném be" - fogalmazott az [origo]-nak a kormány hétfőn módosított különadó tervéről egy kormánytag, aki ahhoz nem járult hozzá, hogy megnevezzük. A javaslat hétfőn ismertett új verziója több ponton is jelentősen különbözik az eredeti változattól. Az egyik legfontosabb változás, hogy egy helyett már öt évre terjesztenék ki a fizetési kötelezettséget.

A most benyújtott tervezet alapján a különadót mindenkinek meg kellene fizetnie, aki 2005 január 1-e után állami vagy önkormányzati szervtől távozva 3,5 millió (vezetőként 2 millió) forint feletti összeget vett fel. (A különadó a végkielégítések összeghatár feletti részére vonatkozna 98%-os kulccsal.) Ez alól az sem mentesítené a benyújtó Lázár János Fidesz-frakcióvezető magyarázata szerint az érintetteket, ha pénzt időközben elköltötték. Az [origo] kérdésére, hogy aki nem sejtve évekkel későbbi adókötelezettségét, felélte az akkor kapott összeget, az mit tegyen, hitelt vegyen-e fel például, hogy meg tudja fizetni a közterhet, a frakcióvezető igennel válaszolt, mert szerinte az "így igazságos".

"Hogy bizonyítjuk, hogy jó erkölcsbe ütköző?"

Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó fideszes képviselők és kormánytagok szerint azonban nem ennyire egyszerű a helyzet. A különadó-javaslat nyári előkészítésekor a frakcióban és a kormányban is mindenki egyetértett azzal, hogy a közpénzből kifizetett sokmilliós végkielégítéseket a kormánynak "vissza kell szereznie", az adó visszamenőleges hatályának esetleges alkotmányellenességére azonban már akkor többen felhívták a figyelmet.

"Szerintem nagyon kevesen gondolták már akkor is, hogy ezt átengedi az Alkotmánybíróság" - idézte fel az előkészítés körüli vitákat egy vezető minisztériumi tisztségviselő. Szerinte a legtöbben a frakción belül és a közigazgatási egyeztetés során is visszamenőlegessége miatt tartották aggályosnak a különadót. Ezek után érthetetlen - mondta -, hogy miért tolta ki most Lázár a különadó tervezett hatályát 2005-ig, bár megjegyezte azt is, biztosan jól hangzik és jó pontnak számít a választók szemében.

"Hogy masszívan alkotmányellenes, az biztos. De hogyan találjuk majd meg mégis azokat több száz állami vállalatnál vagy önkormányzatnál, akik három, négy vagy öt évvel ezelőtt felvettek ilyen pénzeket? És hogy bizonyítjuk utólag, hogy jogtalan vagy jó erkölcsbe ütköző volt a kifizetés? És mi lesz egy több tízéves szolgálati viszony után átszervezés miatt elbocsátott tanárral, aki kapott mondjuk ötmillió forintot, de a pénz nincs már meg? Vagy aki meghalt azóta, annak fizessék ki az örökösei?" - sorolta az új tervezet által felvetett problémákat a minisztériumi vezető, aki szerint a javaslat nem csak alkotmányossági szempontból nincs megalapozva, de nem társítottak a javaslathoz alapvető adóeljárási szabályokat sem.

Kártérítés járhat annak, akire igazságtalanul vetik ki

"Emiatt fájhat majd még a fejünk, sőt az esetlegesen induló perek miatt akár többet veszíthetünk, mint nyerhetünk" - mondta az [origo]-nak a Fidesz-frakció egy jogász végzettségű képviselője is, aki arra számít, hogy tömegesen támadják majd meg az Apeh közterhet kivető határozatát az érintettek. A képviselő azt mondta, a jogszabály vélhetően nem felel meg az európai jogi alapelveknek sem és az európai bíróság döntési gyakorlata szerint ilyen esetben nemcsak a befizetett összeget kaphatja vissza a keresettevő, de kártérítés is járhat neki. Vagyis előforulhat, hogy nemcsak a várt bevétel nem folyik be a különadóból, de a pluszban kifizetendő kártérítések miatt az államnak még pluszkiadása is lehet.

Zara László, az Adószakértők Országos Egyesületének elnöke ugyanakkor óvatosságra inti a különadó megfizetésére kötelezetteket. Az Apeh szerinte évekkel korábbról is meg tudja találni azokat, akik nagy összeggel távoztak az állami szférából, igaz, a kifizetések jogcímét és jogosságát az adóhatóság csak egyedi ellenőrzések után állapíthatja meg. Ez időigényes, az adót kivető határozat kézbesítésétől számítva pedig akár évekbe is telhet, mire a fellebbezés után jogerős határozat születik. Mivel az adó megfizetése alól a folyamatban lévő per nem mentesít, és az elmaradt közteher miatt a tartozás ötven százalékára rúgó bírságot és minden késedelmes nap után a jegybanki alapkamat kétszeresét is felszámíthatja az adóhatóság, a kiszabott összeget Zara szerint érdemes befizetni és később visszaperelni.

Azoktól, akik nem tudva a később kivetendő közteherről, már elköltötték korábban kapott végkielégítésüket, az adóhatóság végrehajtás útján szedheti be a különadót és lefoglalhatja ingóságaikat vagy ingatlanjaikat - mondta Zara, azt ugyanakkor, hogy elhunytak örököseitől is követeljék a különadó megfizetését jogilag és erkölcsileg is elképzelhetetlennek nevezte.

"A személyi kör felmérése hosszabb folyamat"

Az állami és önkormányzati alkalmazottak végkielégítését terhelő 98 százalékos különadóról szóló törvényt július 22-én fogadta el parlament. Az október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-étől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem kétmillió forint feletti része után.

A törvényt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette, az indoklás szerint azért, mert a törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Lázár János a múlt héten több szakszervezettel is tárgyalt a különadó lehetséges módosításáról, és hétfőn az eredetihez képest négy ponton korrigált változtatot nyújtott be a parlamentnek. A nyugdíjba vonulókra eszerint nem vonatkozna a 98 százalékos adótétel, nem vezető beosztású dolgozóknál pedig 3,5 millió forintra emelkedne kétmillió forintos összeghatár, ugyanakkor nem egy, hanem öt évre visszamenőleg szednék be az adót a végkielégítések után. Ezt eredetileg a Jobbik vetette fel még a törvény két héttel ezelőtti, alkotmánybírósági döntés után újra benyújtott verziójához, a kormány terveit hétfőn az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén ismertető Lázár János azonban jogosnak és ésszerűnek nevezte a javaslatot.

A szakszervezetek több ponton továbbra is bírálták a hétfői egyeztetésen a tervezetet és további tárgyalásokat illetve módosításokat sürgettek. Az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szerdai ülésén dönt a parlament, a törvény végszavazása pedig - bár eredetileg e hét hétfőre tervezték - jövő héten lehet.

A különadó téma volt a Fidesz keddi frakcióülésén is. Lázár János az ülés után azt mondta: még zajlanak a számítások, hogy a visszamenőleges hatály kiterjesztésével a közteherből mekkora bevétel folyhat be. "A személyi kör felmérése hosszabb folyamat" - jegyezte meg.