Az otthon szülés szabályozatlansága miatt 2009-ben fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához Ternovszky Anna, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy Magyarországon még mindig nem alkották meg az intézményen kívül szülés pontos szabályait.
"Azt akartam, hogy legalább történjen végre valami, mert telnek az évek, és semmi sem változik, miközben más európai országokban már rég meg tudták teremteni az otthon szülés jogi hátterét" - mondta az [origo]-nak. "Az volt a cél, hogy Magyarországon is végre mindenki maga dönthesse el, hol szeretne szülni" - tette hozzá.
Ternovszky Anna - aki mindkét gyermekét otthon hozta világra - a választás lehetőségét emelte ki, azt, hogy mindenki ott szülhessen, ahol tökéletesen biztonságban érzi magát. "Az államnak megfelelő jogi és egyéb feltételeket kell teremtenie ahhoz, hogy minden nő segítséget kaphasson egy egyértelműen kidolgozott rendszer alapján. Jelenleg viszont a nők egyedül vannak hagyva, sőt még negatívan ítélik meg azt, aki nem a kórházat választja" - mondta.
"Az államnak ebben támogatnia kell"
"Ha én, mint anya úgy döntök, hogy otthon szülök, mert a kórházban sokkal kiszolgáltatottabbnak érzem magam, és nem szeretnék fölösleges beavatkozást a szülés során, akkor az államnak ebben támogatnia kell" - jelentette ki Ternovszky. "Jelenleg viszont a nekem segítő bábának és dúlának a következményektől kell tartaniuk" - tette hozzá.
A második gyermekével várandós Ternovszky a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével kezdeményezett eljárást 2009-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál, amely december 14-én kihirdetett határozatában kimondta: a magyar állam megsértette a magánélethez való jogot, amikor nem alkotta meg az otthon szülés szabályait.
A bíróság szerint ugyanis a magánélethez való jog magában foglalja azt, hogy az anya maga választhassa meg szülésének körülményeit. Ezt a jogot korlátozza az állam, ha nem alkotja meg ennek speciális szabályozását, ráadásul szankciókkal fenyegeti az otthon szülésnél segédkező bábákat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága - hat szavazattal egy ellentétes vélemény ellenében - végül megállapította, hogy a magyar állam ezzel megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt.
"Az előző kormányzat felelőssége"
"Európai szintű jelentősége van a bíróság döntésének, mert a strasbourgi bíróság korábban még nem foglalkozott az otthon szülés kérdésével. A mostani határozatra az összes európai állam oda fog figyelni" - mondta az [origo]-nak Fazekas Tamás, a TASZ ügyvédje, aki Ternovszky Annát képviselte az eljárás során. Az ügyvéd szerint a határozat egyben felgyorsíthatja a magyar jogalkotási folyamatot. Hozzátette, számukra az állam mulasztásának elvi kimondása volt a fontos, beadványukban ezért nem is kértek a kismama számára kártérítést, a bíróság mindössze a perköltséget ítélte meg javukra.
"Az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárása 2009-ben kezdődött, tehát az előző kormányzat kiemelt felelőssége, hogy ígérete ellenére az otthon szülés szabályozása eddig nem történt meg" - reagált a bírósági döntésre az [origo]-nak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) egészségügyért felelős államtitkársága. Jelenleg dolgoznak azon, hogy "a nemzetközi trendek figyelembe vételével és valamennyi érintett bevonásával olyan szabályozás szülessen, amely alternatívát kínál a várandós nők részére a biztonságos szülés helyének megválasztásakor, és ezzel együtt garanciát ad az újszülött biztonságos világrajövetelére".
Áprilisra lehet jogszabály
Az elmúlt években számos vitát váltott ki az otthon szülés. A Gyurcsány-kormány SZDSZ-es egészségügyi minisztere 2008 januárjára ígérte az erről szóló jogszabály elkészítését, ebből azonban nem lett semmi, majd a kormányfő lemondásával és a koalíció felbomlásával az ügy lekerült a napirendről.
Az új kormány egészségügyi államtitkársága az ősszel kezdett egyeztetni az otthon szülés szabályairól a szakmai szervezetek között. A tárgyalás résztvevői korábban azt mondták az [origo]-nak, hogy az egyeztetések konstruktív légkörben zajlanak, így esélyes, hogy a jogszabály érvénybe lépjen áprilisban, ahogy azt az államtitkárság tervezi.
A rendeletben pontosan meghatároznák, hogy milyen körülmények esetén nem lehet otthon szülni, illetve ki viseli a felelősséget az intézményen kívüli szülések során. Az egyeztetés résztvevői szerint a legnagyobb vita arról zajlott, milyen körülmények esetén zárják ki az otthon szülés lehetőségét.
A tervezet szerint csak az választhatná az intézményen kívüli szülést, akinél ezt korábbi betegség, HIV- vagy más fertőzés nem zárja ki, szövődménymentes a terhessége, a magzat egészséges, nem túl nagy, és megfelelően helyezkedik el. Ikerterhességnél sem engedélyeznék az otthon szülést, azonban Békés Bence, a Szülők a Szabad Szülésért Társaság munkatársa szerint az még változhat, hogy csak 18 és 35 év közötti nők szülhetnének otthonukban (a készülő jogszabályról itt olvashat bővebben).