Jakab András: Nincs helye az Alkotmánybíróság korlátozásának az új alaptörvényben

Érdemes lenne már az új alkotmány koncepciójában kimondani, hogy az Alkotmánybíróságnak joga van az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítéséhez - írja Jakab András alkotmányjogász abban az értékelésben, amelyet az [origo] véleményoldala, a Komment.hu közöl.

2011 tavaszán várhatóan új alkotmánya lesz Magyarországnak. A kormány képviselőinek nyilatkozatai szerint az új alkotmány megírása új korszak kezdetét jelenti Magyarország történetében. A KDNP képviselője, Salamon László által vezetett országgyűlési előkészítő bizottság összegző munkacsoportja december 1-én hozta nyilvánosságra tizenöt oldalas munkaanyagát. Az új alkotmány születése mindannyiunk életére komoly hatással lehet, ezért az [origo] egy nemzetközileg elismert alkotmányjogászhoz fordult, hogy véleményezze az új alkotmány tervezetét.

Az [origo] véleményoldalán, a Komment.hu-n olvasható írásában Jakab András felhívja a figyelmet, hogy az alkotmánykoncepció tervezete lebegteti a majdani alkotmány tartalmának egyik kulcskérdését: hogy megmaradna-e az Alkotmánybíróság jogszabály-megsemmisítési hatásköre vagy sem.

Jakab szerint ugyanis "ha Magyarország úgy döntene, hogy az utólagos normakontroll intézményét megszünteti, akkor az komoly hézagokat teremtene a magyar alapjogvédelmi rendszerben. Ez azt eredményezné, hogy száz vagy akár ezerszámra érkeznének a (megalapozott) alapjogi panaszok Strasbourgba, a pereket sorban veszítenénk el, hatalmas kártérítéseket fizetve. De ami még ennél is fontosabb: az alapjogokat nem elsősorban azért védjük, mert kínos lenne külföldön, ha nem tennénk. Hanem azért, mert alkotmányos jogállamot szeretnénk, amelyben az alapjogokat védeni kell."

Jakab András felhívja a figyelmet, hogy - a koncepció megjelenése óta napvilágott látot egyes értelmezésekkel szemben - nem tartalmaz olyan kitételt, amelyből az következne, hogy a majdani alkotmány miatt be kellene majd tiltani az abortuszokat Magyarországon. A bizottság anyagában szereplő megfogalmazás azonban jogdogmatikai tekintetben hibás, félreérthető, ezért Jakab szerint mindenképpen tisztázásra szorul a további alkotmányelőkészítő munka során.

Jakab megítélése szerint nehezen értelmezhető jogilag az alapvető rendelkezések között azon mondat, amely szerint "Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki". Amellett érvel, hogy a címer leírásánál és a majdani Alkotmány preambulumában elegendő megemlíteni a Szentkoronát, a szimbolikus kötődést ez a két említés már elegendően biztosítaná.

Jakab András - aki jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, korábban pedig brit egyetemeken tanított jogot - írásában részletes érvekkel fejti ki álláspontját, s az alkotmánykoncepcióban felmerülő témák közül a fentiek mellett ír az egynemű párok összeházasodásának tilalmáról, a kétharmados törvények körének megállapításáról, a kormányok parlamenti megbuktatására és az országgyűlés feloszlatására vonatkozó elképzelésekről, valamint a kétkamarás törvényhozás ötletéről is.

A teljes írás ide kattintva olvasható és kommentálható.