Még semmi sem látszik a bedőlt hiteleseknek tett Orbán-ígéretből

Januártól kezdené meg működését a bedőlt lakáshiteleseken segítő Nemzeti Eszközkezelő Orbán Viktor miniszterelnök júniusi ígérete szerint, de eddig sem a társaság infrastrukturális háttere, sem a működését szabályozó koncepció nem készült el. A tervezetet nyár elején augusztusra, augusztusban szeptemberre, szeptemberben pedig október közepére ígérte a gazdasági miniszter, két hónappal az utolsó határidő lejárta után azonban még mindig nem hagyta azt jóvá a kormány, sőt, az [origo] kormánypárti forrásokból úgy értesült, az sem kizárt, hogy az ígéretből semmi sem lesz.

"Már hónapok óta a parlament előtt kellene lennie, de én még nem találkoztam vele, nem is hallottam róla" - fogalmazott az [origo]-nak a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) koncepcióját firtató kérdésére múlt hétfőn Bencsik János lakásügyi államtitkár. Bár a testület felállítását említő, júniusi miniszterelnöki bejelentés után Bencsik csak rövid ideig volt az ügy közvetlen felelőse - mivel kiderült, hogy a helyzet inkább finanszírozási, mint lakhatási megoldásokat kíván, átkerült a téma a pénzügyi szabályozásért felelős államtitkárhoz -, ennek ellenére feltehetően lenne rálátása az intézményre, ha az létezne.

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban, több más gazdasági intézkedés mellett jelentette be, hogy a kormány olyan szervezetet hoz létre, amely segít a bajba jutott lakáshiteleseknek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányfői bejelentés után, nyár elején augusztusra, majd szeptemberre ígérte a koncepció kidolgozását, szeptember elején pedig azt ígérte, hogy a kormány október 15-éig benyújtja a parlamentnek az eszközkezelőről szóló tervezetet. Ez azonban eddig nem történt meg, sőt az [origo] információi szerint a kitolt határidő ellenére az előkészületekkel sem áll jól a kormány.

"Arra sem vennék mérget, hogy egyáltalán lesz ilyen"

Matolcsy nyáron utalt arra, hogy a szervezet januártól kezdhet működni, a kormány pedig "hamarosan" egyeztetni kezd a pénzintézetekkel. "Nem volt semmiféle egyeztetetés, sem akkor, sem azóta" - mondta, az [origo]-nak Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója, aki szerint a szövetség nem kapott írásos ismertetőt a kormány terveiről, sőt, arról is csak a lapokban olvastak, hogy egy háromlépcsős, első körben a hitelek átütemezéséből, másodikban állami hitelgaranciából, harmadikban pedig a lakás állami tulajdonba vételéből és visszabérléséből álló megoldásban gondolkodhat a miniszter.

"Miután Orbán Viktor bejelentette az akciótervet, sokáig vártuk, hogy mikor jelenik meg minderről konkrét, elemezhető koncepció, amit megvitathat a szakma, de ma már arra sem vennék mérget, hogy egyáltalán lesz ilyen" - mondta az [origo]-nak az egyik hazai bank vezető tisztviselője. Az [origo] információi szerint nem egyedi esetről van szó, a kormány más pénzintézetekkel sem ismertette az eszközkezelőről szóló koncepcióját. Az [origo]-nak nyilatkozó forrás szerint egy közelmúltbeli konferencián az előkészítésért felelős pénzügyi államtitkár, Kármán András csak annyit felelt a terveket firtató kéréseikre, hogy "sajnálja, de nem tud konkrétumokat mondani", pedig a banki tisztviselő szerint minél előbb szükség lenne valamilyen megoldásra.

"A kilencven napnál régebben nem fizető lakáshitelesek száma már meghaladja a százezret. Amiben tudunk, segítünk az ügyfélnek: átstrukturáljuk a hitelt, kitoljuk a futamidőt, hogy csökkenjenek a részletek, de egyre csak nő azoknak a száma, akik a könnyített feltétekkel is fizetésképtelenek" - tette hozzá a banki forrás, aki szerint pénzintézeti eszközökkel a probléma már nem rendezhető, a bedőlő hitelek egy részét immár társadalmi-szociális kérdésként kellene kezelni, amiben értelemszerűen az államnak kellene szerepet vállalnia.

"A kilakoltatási moratórium áprilisban lejár, tízezrével kerülhetnek emberek az utcára, komolyan gondolja bárki is, hogy egy vagy két hónap elég lesz a felkészülésre? Azt sem tudjuk, hogy miből működne az alap, kell-e külön céltartalékot képeznünk, és egyáltalán, hogyan kellene az egészből kivennünk a részünket" - sorolta aggályait a banki vezető, és nagy kérdésnek nevezte, hogy az évek óta befagyott lakáspiacon mihez kezdhet az állam (vagy a bankok) az elárverezendő ingatlanokkal.

"Ha nem lesznek zajosabb botrányok..., elsikkad"

A bankokhoz hasonlóan nem ismerik saját szerepüket az önkormányzatok sem, noha az első miniszteri nyilatkozatok szerint bevonnák őket a rendszer működésébe. "Voltak informális egyeztetések, de még semmi sem dőlt el" - mondta az [origo]-nak az egyik legnagyobb megyei jogú város polgármestere, aki szerint még az is nyitott kérdés, hogy egyáltalán részt kell-e majd venniük a konstrukcióban. Egy másik megyei jogú város polgármestere ezzel szemben még nem vett részt semmilyen egyeztetésen. "Személyesen sem hívtak és a várost sem keresték meg. Amit tudok az egészről, azt a híradóban láttam vagy a lapokban olvastam" - magyarázta.

Kilakoltatás Budafokon, rendőri fellépéssel

"Holtpontra jutott az ügy" - jelentette ki az egyik megyei közgyűlés elnöke. A gazdasági döntésekbe is belelátó kormányparti politikus állítása szerint a költségvetés összeállítása és a magánnyugdíjpénztári rendszer átszabásának stratégiája a gazdasági tárca vezetőinek és szakértőinek "minden figyelmét és energiáját elvitte", de úgy sejti, nem ez lesz a legfontosabb gondjuk ezután sem. "Ha nem lesznek zajosabb botrányok, szívet tépő sokgyerekes kilakoltatások, szerintem végleg elsikkad az ügy" - tette hozzá a politikus, aki emlékeztetett a gazdasági miniszter egy másik nyár eleji, meg nem valósult kezdeményezésére, amelyben Matolcsy György a "problémás devizahitelek" kedvezményes forintra váltásának lehetőségével kecsegtetett. Matolcsy december elején egy hasonló ötlettel állt elő, ekkor azt javasolta, hogy a svájcifrank-alapú hiteleket alakítsák át euróalapúvá.

"Szakértői munkák vannak folyamatban"

A gazdasági miniszter eddigi nyilatkozataiból, illetve a tárcától még nyár közepén kiszivárgott elképzelésekből egyelőre csak következtetni lehet, hogy hogyan is működne a NET: a társaság elsőre megpróbálna segíteni a hitel visszaállításában, ha ez már nem megy, akkor a kötelezettségre állami garanciát kínálna, végül azoktól, akiken ez sem segít, megvásárolná a jelzáloggal terhelt ingatlant, amelyben a lakók bérlőként tovább élhetnének. A miniszter azt is többször kijelentette, hogy a konstrukció nem az összes bajba jutott devizahitelesen, csak néhány tízezer családon tudna segíteni. A gazdasági bizottság fideszes elnöke, Rogán Antal később azzal árnyalta tovább a képet, hogy a "megmentett" hitelesek csak egy része tarthatja meg lakását, aki egyedülállóként például többszobás, nagy ingatlannal rendelkezett, abból az illetőnek valószínűleg mennie kell és csak egy másik, kisebbet bérelhet.

Matolcsy György egy másik alkalommal arról is beszélt, hogy az eszközkezelő a Magyar Fejlesztési Bank egyik leánytársaságaként jönne létre. Ha így is lesz, akkor is úgy fest, hogy mindeddig a bankot sem vonták be a részletekbe, Nyíri János, az MFB szóvivője legalábbis a fenti megszólalókhoz hasonlóan azt mondta az [origo]-nak, hogy "csak annyit tud az egészről, amennyit arról a sajtóban megszellőztettek".

Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzből gazdálkodik majd az eszközkezelő, a gazdasági miniszter korábban úgy válaszolt, hogy "amennyire szükség van". Azt mondta, hogy a társaság alapvetően a hitelpiacról veszi majd fel a működéséhez szükséges forrásokat, mert az állami költségvetésben nem lesz pénz erre. Ez utóbbiban, már most látszik, hogy igaza lett Matolcsy Györgynek: a jövő évi költségvetés - fő számaiban már megszavazott - tervezetében ugyanis egyetlen forint sincs elkülönítve semmilyen hasonló alapra vagy eszközkezelőre.

Október végén, két héttel a NET tervezetének beadására vállalt utolsó határidő lejárta után, az idei költségvetést ismertető tájékoztatóján a nemzetgazdasági miniszter ismét szóba hozta az eszközkezelőt, de újabb időpontok helyett már csak annyit mondott, hogy az intézmény koncepcióját a tárca a kormány elé terjesztette és, hogy a rá következő héten várhatóan meg is tárgyalja azt a kabinet.

Szerettük volna megismerni az ezek szerint kész normaszöveget, vagy legalább a rendszer működésének fő elveit, valamint megtudni, hogy mikor kerülhet végre a parlament elé a tervezet, a minisztérium sajtóosztályán, illetve a témáért felelős államtitkár titkárságán azonban azzal hárították el kérdéseinket, hogy "a gazdasági tárca koncepciójáról a kormány javaslata alapján további szakértői munkák vannak folyamatban és az ügyben végső döntés még nem született."