Visszautasította az EU médiatörvényt érintő aggodalmait Navracsics

Visszautasította az Európai Bizottság alelnökének magyar médiatörvénnyel kapcsolatos fenntartásait Navracsics Tibor igazságügyi miniszter. Navracsics a bizottság alelnökének, Neelie Kroes-nek írt levelében azt állítja, a jogszabály minden elemében megfelel az EU irányelveinek és minden, "a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelező vélemény felfogásom szerint politikai motivációt rejt".

"Amint tudja, a szólásszabadság továbbra is demokratikus társadalmaink egyik alapvető eleme [...] Számos kommentátor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a most elfogadott médiatörvény veszélybe sodorja ezeket a jogokat azáltal, hogy nagyon széles hatáskört ad a médiahatóságnak" - olvasható abban a levélben, amelyet Neelie Kroes, az Európai Bizottság alalnöke írt Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek december legvégén.

Az [origo] birtokába került levelet, válasza szerint Navracsics december 23-án kapta meg. Kreos aggodalmát fejezi ki a levélben amiatt is, hogy "ugyanezen kommentátorok szerint" nem biztosított a médiahatóság függetlensége. Kroes felhívja Navracsics figyelmét arra is, hogy "kétséget ébresztenek a törvény egyes intézkedései, amelyeket más tagállamokban bejelentett cégekkel szemben lehet alkalmazni", Kroes szerint ez ugyanis kérdéseket vet fel az Unió audiovizuális direktívájának egységességét illetően.

Kroes levele végén azt írja, hogy várja Navracsics válaszát és bízik benne, hogy meg tudják tárgyalni a törvénnyel kapcsolatos kétségeket annak érdekében, hogy "kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak". A levél létezéséről korábban a Financial Times című tekintélyes brit gazdasági lap is beszámolt már, de a levél pontos tartalmát nem ismerték, a levélről, annak tartalmát ismerő forrásokra hivatkozva írtak.

Navracsics december 29-én válaszolt Kroes levelére. Az [origo] birtokába jutott válasz szerint "közös meggyőződésünk, hogy a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság egyik legfontosabb európai értékünk. 1989-90-ben a Fidesz volt az a politikai erő, mely legharcosabban állt ki a szabadság mindannyiunk számára oly fontos értékei mellett a több mint negyven évig uralkodó kommunista diktatúra ellenében. Erőfeszítésünk és kitartásunk következtében Magyarország ma jogállam, ahol a média sokszínűségét, a szólásszabadságot és a politikai szabadságjogokat az európai értékek és jogszabályok mentén garantálja az alkotmány és a magyar jogrendszer".

Navracsics szerint a december 21-én, több mint kétharmados támogatással elfogadott médiatörvény "mára már idejétmúlt és ellentmondásos médiaszabályozást" vált fel. Navracsics szerint a törvény "minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az Unió valamely országában ne lenne ismert". Navracsics azt írja, "hozzám intézett levele alapján úgy vélem, kérése valójában arra irányul, hogy a megszületett törvény hiteles fordítását minél hamarabb juttassam el Önhöz - erről természetesen haladéktalanul intézkedtem. Addig is, illetve az után is készek vagyunk minden szükséges információt az Önök rendelkezésére bocsátani".

A magyar igazságügyi miniszter egyben azt javasolja Kroes-nek, hogy a médiatörvényre vonatkozó pontos kérdéseit azután fogalmazza meg, hogy megismerte a törvény pontos fordítását, amely alapján a bizottság kialakíthatja álláspontját. "A törvény pontos szövegének ismerete hiányában megfogalmazott politikai álláspontokkal és az utóbbi napokban a sajtóban megjelent véleményekkel nem kívánok foglalkozni" - írja Navracsics, aki azt is jelzi, hogy Kroes levelében "számos kommentátor" véleményére hivatkozott, nem pedig a szövegre, konkrét intézkedések ismeretében.

Navracsics azzal zárja levelét, "meggyőződésem - miként feltételezem Alelnök Asszony meggyőződése is -, hogy a kérdés valós megítélése csakis az objektivitás és a vélemények egyensúlya alapján elképzelhető. Minden ellenkező kísérlet, a törvény konkrét szövegét és intézkedéseit figyelmen kívül hagyó, a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelező vélemény felfogásom szerint politikai motivációt rejt. Meggyőződésem, hogy ennek elkerülése mind Alelnök Asszony és az Európai Bizottság, mind pedig Magyarország kormányának elemi érdeke".