Az uniós levél keménysége sem ingatta meg a kormányt

Hiába veti fel két uniós alapjog, a szólásszabadság és az információáramlás sérülésének lehetőségét a magyar kormánynak küldött levelében Neelie Kroes uniós biztos, a kormány továbbra is úgy ítéli meg, hogy az EU-nak csak technikai problémái vannak a magyar médiatörvénnyel. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár szerint a kormány azért nem ismertette a levél pontos tartalmát, mert nem akart a sajtón keresztül üzengetni az Európai Bizottságnak.

A kormány továbbra is fenntartja, hogy Neelie Kroes médiaügyi uniós biztos alapvetően technikai, az audiovizuális szabályozásból kiinduló problémákat fogalmazott meg a médiatörvényről - mondta az [origo]-nak Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

Kroes a magyar kormánynak küldött levelét hétfőn az AFP hírügynökség szerezte meg, a levélben az uniós biztos úgy fogalmazott: "a bizottságnak komoly kételyei támadtak azzal kapcsolatban, hogy a magyar törvény megfelel-e az Unió jogszabályainak." A médiatörvény egyes részei sérthetik az Unió által garantált alapvető véleménynyilvánítási és információáramlási jogokat - írta a biztos a levélben. Hétfőn Jonathan Todd, Neelie Kroes szóvivője azt közölte: az Európai Bizottság alapjogi szempontból is vizsgálja a magyar médiatörvényt

A szóvivőtől kell megkérdezni

Ez és a levélben megfogalmazott mondatok némileg ellentmondanak Kovács Zoltán államtitkár szombati kijelentéseinek. Kovács azt állította, hogy a pénteki levélben csak olyan technikai észrevételeket tett az Európai Bizottság, amelyeket Kroes korábban is megfogalmazott. Kovács szombaton azt is állította, hogy a brüsszeli felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését. Nagy Anna kormányszóvivő hétfőn újságírók előtt szintén úgy fogalmazott: a bizottság kizárólag technikai kérdéseket vetett fel, alapjogi szempontból nem vizsgálódik.

Kovács kedden megismételte korábbi kijelentését, eszerint a kormány értelmezése továbbra is az, hogy "az uniós biztos levele az audiovizuális szabályozás intézkedéseiből kiindulva, azaz technikai értelemben vet fel kérdéseket a törvénnyel kapcsolatban". Az államtitkár az [origo]-nak azt mondta: nem alapjogi szempontból fogalmazott meg kritikákat a biztos levele. Hozzátette: a médiaügyi uniós biztos alapjogi szempontból nem is vizsgálódhat, az ugyanis nem tartozik a hatáskörébe. Arra a kérdésünkre, hogy akkor mire utalt hétfőn a biztos szóvivője, Kovács azt mondta: ezt a szóvivőtől kell megkérdezni.

Kroes hivatala elvileg azt ellenőrizheti, hogy a magyar médiatörvény megfelel-e az uniós média- és piacszabályozási irányelveknek. Egy névtelenséget kérő, a médiatörvény körüli vitát közelről figyelő uniós tisztviselő még a levél elküldése előtt az [origo]-nak azt mondta, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem hajlik arra, hogy az EU alapjogai szempontjából is megvizsgálja a médiatörvényt. Pénteken egy brüsszeli sajtótájékoztatón elhangzott az a kérdés, hogy José Barroso, az Európai Bizottság elnöke külön megkérte-e Vivien Redinget, a Bizottság alapjogokért felelős tagját, hogy ne nyilatkozzon a magyar médiatörvényről. A kérdésre a Bizottság szóvivője közölte, "nem akarom ezt kommentálni", majd hozzátette, hogy "ez nem politikai döntés volt", hanem annak eredménye, hogy a magyar jogszabály szempontjából fontos irányelv Kroeshoz tartozik.

Az Európai Parlament múlt heti ülésén Orbán Viktor kormányfő és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is többször kijelentette, hogy technikai részletekről van vita a kormány és az EU között. Kroes hétfőn nyilvánosságra került levele tehát ebből a szempontból újdonság, mivel felveti az uniós alapjogok sérülésének lehetőségét is.

Nyilvános lesz a kormány válasza

Megkérdeztük Kovács Zoltántól azt is, hogy a kormány miért nem idézte pontosan a biztos levelét, Kovács erre azt felelte: nem híve a sajtóban való üzengetésnek. A szakértők gondosan értelmezik a levél szövegét és a kormány az ilyenkor elvárt eljárásnak megfelelően készíti el a választ. Az államtitkár közölte: a kormány álláspontját - az eredeti levelet, illetve az arra adott választ - természetesen nyilvánosságra hozzák. A tervek szerint a kormány jövő hét elején küldi el a válaszát az EU-nak, ha pedig a párbeszéd során az derül ki, hogy a magyar szabályozás nem kellően precíz, illetve kielégítő, akkor adott a lehetőség a változtatásra - mondta Kovács.

A biztos levele pénteken érkezett meg. A levélben megfogalmazott egyik probléma az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv átültetésével kapcsolatos Kroes az Európai Parlament múlt heti ülésén arról beszélt, hogy a külföldi cégekre is vonatkozik a magyar szabályozás. A másik kifogásolt pont, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének fogalma nem elég precíz, a harmadik pedig a regisztráció problémája, a biztos szerint ugyanis nem szerencsés, hogy a kis és a nagy médiumoknak is ugyanolyan regisztrációs kötelezettség van előírva.

A médiatörvény nagy vihart kavart, külföldi újságok és külföldi politikusok is élesen támadták a magyar törvényt, amelyet a kormány próbál megvédeni. Múlt szerdán, amikor Orbán Viktort - az EU soros elnöki posztját betöltő Magyarország kormányfőjét - meghallgatta az Európai Parlament, Orbánt elsősorban a médiatörvény miatt érték heves kritikák. Volt olyan EP-képviselő, aki Hugo Chavez venezuelai államfőhöz hasonlította a magyar kormányfőt, mások a médiatörvényt egy porcelánboltba tévedt elefántnak nevezték. Orbán éles kritikákat a magyar nép megsértéseként értékelte.