Engedékeny levélben utasította el Kroes aggodalmait Navracsics

Egyik pontjában sem tartja megalapozottnak a kormány az Európai Bizottság médiatörvényt érintő aggályait, de mindhárom kifogásolt területen hajlandó a szabályozás módosítására - derül ki Navracsics Tibor közigazgatási miniszter Neelie Kroes uniós biztosnak küldött leveléből. Kroes korábban aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a médiatörvény sértheti a szólásszabadság uniós alapelvét. Navracsics erre a felvetésre nem tért ki válaszában.

"A kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek" - írja a január 31-i keltezésű, Neelie Kroes uniós biztosnak írt levelének bevezetőjében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter. Navracsics levelét hétfőn hozta nyilvánosságra a minisztérium, a levél válasz Kroes január 21-i levelére.

Kroes levelében három pontot nevezett meg, amelyeknél szerinte a magyar médiatörvény problémás lehet. A biztos kifogásolta a médiatörvény kiegyensúlyozottságot előíró rendelkezéseit, mivel szerint túlzottan tág körben írja ezt elő a jogszabály. Kroes szerint sértheti az Unió alapelveit a a médiatörvény azon rendelkezése is, amely alapján bírság szabható ki a törvényt megsértő, de más uniós tagállamban letelepedett szolgáltatókra is. Kroes harmadik kifogása pedig a médiumok számára előírt regisztrációt érintette.

Bár a törvény uniós vizsgálata jelenleg is zajlik, azaz Kroes levele nem tekinthető a médiatörvény uniós elmarasztalásának, a biztos komolynak nevezte a törvényt illető aggodalmait, illetve azt írta Navracsicsnak, hogy a jogszabály felveti a szólásszabadság uniós alapelvének sérülését is.

A tévézés végével védi Navracsics a kiegyensúlyozottságot

Navracsics Tibor válaszlevelében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztését azzal indokolta, hogy a hagyományos televíziózás várhatóan visszaszorul. Szerinte emiatt jelentősen megnő majd a lekérhető tartalmak szerepe a közéleti tájékoztatásban, a politikai pluralizmus megőrzése és a tájékoztatás sokszínűsége meglátása szerint ezért indokolja a kötelezettséget. A lekérhető médiaszolgáltatások mozgóképes jellegüknél fogva a miniszter levele szerint a nyomtatott és az internetes sajtónál "jóval nagyobb meggyőző erővel rendelkeznek", így esetükben "a tájékoztatással kapcsolatos követelmények magasabb szintjének megállapítása lehet indokolt". A miniszter szerint ugyanakkor a kiegyensúlyozottság a "gazdasági természetű szolgáltatásnak nem minősíthető audiovizuális blogok esetében nem követelmény", vagyis magánjellegű tartalmakra nem vonatkozik az előírás.

Navracsics Tibor a törvény előírása mellett felhozott érvei mellett azt is egyértelművé teszi levelében, hogy ha a bizottság továbbra is fenntartja aggályait, a kormány kész az audiovizuális szolgáltatások körének pontosítására, illetve arra, hogy a törvényszövegben egyértelműbbé tegye, hogy a kiegyensúlyozottság kötelezettsége azokra a médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyek a gazdasági alapon, a felhasználók jelentős körét elérve nyújtanak tájékoztatást. További engedményként a miniszter azt is felveti, hogy "megfontolható lehet a szabályozás olyan irányú módosítása is, amely a lekérhető médiaszolgáltatásoknál kizárja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség előírását", vagyis bizonyos lineáris médiaszolgáltatások (rádiók, tévék) esetén enyhülhet vagy akár meg is szűnhet a kötelezettség.

Mást olvasott ki az uniós elvből a kormány

A más tagállamokban bejegyzett médiaszolgáltatókra kiszabható bírságot Navracsics azzal védi, hogy szerinte az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-s irányelvből nem következik, hogy kirívó jogsértés esetén a tagállamok nem szabhatnak szankciót. Ugyanakkor az első ponthoz hasonlóan itt is megjegyzi, hogy a bizottság kérésére a "kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét."

Navracsics nem tartja megalapozottnak Kroes harmadik, a médiumok regisztrációjára vonatkozó aggodalmát sem, mert állítása szerint a regisztráció semmilyen formában nem korlátozza a sajtószabadságot. A miniszter szerint "egyszerű formális adatbejelentésről" van szó, amelynek célja, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat, másfelől hasznos segítség szerinte ahhoz, hogy kártérítési igények esetén az érintettek tisztában lehessenek azzal, hogy "a médiumban közölt tartalom alapján keletkezett igényüket" pontosan kivel szemben érvényesíthetik.

A miniszter ennél a pontnál is egyértelművé teszi, hogy a kormány hajlik a változtatásra, és kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy "az internetes sajtótermékek publikálásával kapcsolatos alapvető információk szükség esetén más jogi megoldás révén álljanak a hatóság és a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére".

A sajtószabadságot nem védte meg külön Navracsics

A levél végén a miniszterelnök-helyettes arra kéri a médiaügyi biztost, hogy, tegye lehetővé, hogy a kifogásolt rendelkezésekről a kormány szakértői egyeztethessenek az Európai Bizottság tisztviselőivel, ha pedig a bizottság ezek után is szükségesnek tartja a törvény módosítását, a kormány állítása szerint kész kidolgozni a módosításokat.

Navracsics Tibor a levélben nem reagál Kroes azon aggodalmára, miszerint a jogszabály az Európai Unió olyan alapelveit sértheti, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a választ ismertető hétfői sajtótájékoztatóján az ezt firtató újságírói kérdésre azt mondta: a miniszter azért nem válaszolt külön e felvetésre, mert "a három konkrét kifogásra adott felelet Neelie Kroes ezen kétségét is tisztázza". A kormány Kroes levelének kézhezvétele után azt állította, hogy a biztos kifogásai kizárólag technikai jellegűek, azt azonban elhallgatta, hogy a biztos ennél súlyosabb megállapításokat tett levelében. Ez csak a levél nyilvánosságra kerülése után derült ki.

Kovács Zoltán hétfői sajtótájékoztatóján a válaszlevéllel kapcsolatban ismét a kormány korábbi álláspontját hangsúlyozta, miszerint a médiaügyekért felelős biztos "alapvetően jogtechnikai, jogharmonizációs kérdésekben fordult a kabinethez". A bizottság által esetlegesen kezdeményezendő változtatások irányáról Kovács Zoltán nem árult el részleteket, az újságírók találgatásait pedig - például, hogy a külföldön bejegyzett médiatermékek esetében a bírság helyett a tartalmak elérést korlátoznák - spekulációnak nevezte az államtitkár.

Az Európai Bizottság médiaügyi biztosa először decemberben fejezte ki aggodalmát a kormánynak a magyar médiatörvény miatt, arra kérve Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, hogy bocsássa a bizottság rendelkezésére a törvény pontos szövegét. A jogszabály szövegének ismeretében január 21-én Neelie Kroes már konkrét pontokat kifogásolt a törvényben és Navracsics Tibornak küldött második levelében két hetet adott a magyar kormánynak, hogy reagáljon felvetéseire, különben Magyarország ellen jogsértési eljárást helyezett kilátásba.