Furcsa dolgozatokat, gyanús szerződéseket ástak elő a Demszky-Hagyó korszakból

Hagyó Miklós munkatársainak megbízásait és több más szerződést is gyanúsnak talált az az állami számvevőszéki ellenőrzés, amely a fővárosi önkormányzat előző vezetésének utolsó időszakát vizsgálta. Az [origo] áttanulmányozta a teljes jelentést, amely többek között azt állítja, hogy Demszky Gábor korábbi főpolgármester irodájától szemináriumi dolgozatokból ollózott tanulmányért is lehetett pénzt kapni. 11 szerződésről és 32 millió forint jogtalan kifizetéséről van szó.

Nyilvánosságra hozta kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a fővárosi önkormányzat működéséről, a belső kontroll hatékonyságáról készített vizsgálatát. A 2009-es évet és 2010 első felét vizsgálták, ebben az időszakban az MSZP (ők 2009 végén kiszálltak a koalícióból) és az SZDSZ vezette a fővárost, a főpolgármester Demszky Gábor volt.

A Főpolgármesteri Hivatalnál többek között a külső emberek megbízási díjainak kifizetése körül talált szabálytalanságokat az ÁSZ, amely a jelentésében úgy fogalmaz, a kifizetéseknél "kulcsszerepet betöltő belső kontrollok - a szakmai teljesítésigazolás és az utalvány-ellenjegyzés - működésének megfelelősége gyenge volt". Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a számvevők szerint külsősöknek - megbízási szerződés alapján - többször alaptalanul fizettek milliókat: összesen 32 millió forintot fizettek ki jogszabályba ütköző módon.

Az ÁSZ 11 olyan megbízási szerződést talált, amelyek esetében a munka elvégzését úgy igazolták a felelős vezetők, hogy nem ellenőrizték, valóban jogos-e a fizetség. A feladatok elvégzését bizonyító dokumentumok ugyanis "nem álltak rendelkezésre vagy a csatolt dokumentumok hitelt érdemlően nem támasztották alá, hogy a kifizetések mögött a szerződés tárgyának megfelelő volt a teljesítés". Az ÁSZ a szerződések miatt büntetőfeljelentést tett, az V. kerületi rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomoz.

Öt vezető felelős

A számvevőszéki jelentés szerint az alaptalanul kifizetett pénzekért a "szakmai teljesítést igazoló személyek felelősek": a 11 szerződés esetében az egészségügyi tanácsnok, a főpolgármesteri iroda vezetője, a városüzemeltetési főpolgármester-helyettesi iroda vezetője, a Kormányzati Koordinációs Központ vezetője és az adóügyosztály ügyosztályvezetője". Az ÁSZ jelentése nem nevesíti ezeket a vezetőket, de többségük kikövetkeztethető.

Az egészségügyi tanácsnoki posztot például 2009-2010-ben Havas Szófia szocialista politikus töltötte be, aki ma is fővárosi képviselő. Demszky Gábor főpolgármesterségének utolsó éveiben Gyekiczki András vezette a főpolgármesteri irodát. Hagyó Miklós egykori városüzemeltetési főpolgármester-helyettes irodáját 2009-ben Antal Kálmán irányította. A Kormányzati Koordinációs Központhoz tartozott tanácsadóként Mesterházy Ernő - a BKV-ügy egyik gyanúsítottja -, Demszky egykori bizalmasa, de a státusa nem tisztázott, ezért nem világos, vajon rá mennyire vonatkoznak az ÁSZ megállapításai. Az utolsó felelős, az adóügyosztály vezetője, Deli Lajos a főváros élén történt váltás ellenére a helyén maradt, jelenleg is ő irányítja az ügyosztályt.

Szemináriumi dolgozatért is fizetett Demszky irodája

Az ÁSZ szerint a Főpolgármesteri Iroda vezetője többször szabálytalanul igazolta a teljesítést egy 2008 decemberében kötött szerződés nyomán, amely a városrehabilitációval kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről szólt, és 1,2 millió forintot fizettek ki érte. Az egyik teljesítésigazolás szerint a megbízott elkészítette a "budapesti szociális város-rehabilitáció eredményéről és hatékonyságáról szóló monitoringot". Az ehhez csatolt tanulmány viszont egészen másról, a józsefvárosi Magdolna-negyed rehabilitációjáról szólt, és az ÁSZ szerint egyértelműen azonos egy, a józsefvárosi önkormányzat által még 2005-ben készíttetett tanulmánnyal.

Később az irodavezető egy olyan ötoldalas tanulmány alapján igazolta a teljesítést, amely már 2006-ban megjelent a Tér és Társadalom című folyóiratban. Később egy másik ötoldalas tanulmányért fizetett a főváros, ez azonban azonos egy 2003-ban az MTA egyik kutatómunkája során készült, "'A Budapesti rozsdaövezet helyzete' című egyetemi szemináriumi dolgozat 1-5., és 8-9. oldalán leírtakkal". Az ÁSZ szerint felelős egykori irodavezetőt, Gyekiczki Andrást nem sikerült elérnünk, a telefonját ugyanis kinyomta.

"Lássa Lelovics O"

Hagyó Miklós - jelenleg a BKV-ügy miatt előzetes letartóztatásban levő - egykori főpolgármester-helyettes irodájánál több szabálytalan kifizetést is talált az ÁSZ. Az egyik esetben három hónapra szóló kommunikációs szakértői feladatokról volt szó, és összesen 500 ezer forintot fizettek ki érte. A teljesítést az irodavezető igazolta az ÁSZ szerint. A szerződés szerint a megbízott "sajtókonzultációkat bonyolított le, sajtóanyagokat gyűjtött, és azokat elemezte, az internetes portálok sajtófigyelésének, illetve háttéranyagokkal történő ellátásának megszervezését, koordinálását végezte, prezentációkat, háttéranyagokat és beszédeket készített", de ennek elvégzését semmilyen dokumentum nem igazolta.

Egy másik esetben sportszakmai feladatokra és tanácsadásra kötött szerződést Hagyó irodája. A szerződés 2009 júniusában kelt, és az év végéig szólt, összesen 5,5 millió forintról, amelyből az ÁSZ szerint összesen 5,025 millió forintot fizettek ki. A feladat többek között az volt, hogy a megbízott sportszakmai kérdésekben tanácsokkal lássa el a főpolgármester-helyettest, és koordinálja a főpolgármester-helyettesi iroda sportszakmai tevékenységét. "Azonban ezen feladatok megbízott általi elvégzését bizonyító dokumentumok egy része nem állt rendelkezésre, a rendelkezésre álló iratok pedig hitelt érdemlően nem támasztották alá a feladatok megbízott általi elvégzését" - állapította meg az ÁSZ. A csatolt iratokat nem is a megbízott, hanem a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai készítették, és csupán átadták a megbízottnak, néhányszor rájegyezve, hogy "lássa Lelovics O" (Lelovics Ottó, Hagyó Miklós egykori tanácsadója, a BKV-ügy egyik gyanúsítottja). "Ezen iratok megbízott részére történő átadása, azokon nevének és szignójának szerepeltetése önmagában még nem bizonyítja a megbízott munkavégzését" - áll a jelentésben.

Az [origo] korábban megtekintett több megbízási szerződést, amelyeket Hagyó irodája kötött. Kommunikációs szakértői feladatokat több szerződés alapján is ellátott például Horváth Éva, Hagyó egykori szóvivője, aki Lelovicshoz hasonlóan szintén a BKV-ügy gyanúsítottja. Az egykori főpolgármester-helyettes többször alkalmazta korábban kommunikációs szakértőként Lelovicsot is, akit az egyik, általunk megtekintett szerződés szerint később "sportszakmai tevékenységével kapcsolatban, szakértői és tanácsadói feladatok ellátásával" bízott meg Demszky Gábor akkori első számú helyettese. A munkatársak szerződéseiről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja el. Horváth Évát szerdán nem sikerült elérnünk, Lelovics Ottó elérhetőségét nem sikerült kiderítenünk.

Az ÁSZ szerint egy másik megbízottnak a közüzemi társaságokkal kapcsolatos feladatok elvégzéséért szabálytalanul fizetett ki a főpolgármester-helyettesi iroda összesen bruttó 3,85 millió forintot, pedig a teljesítés nem volt megfelelően igazolható dokumentumokkal.

A vezérigazgató tanácsai

Az ÁSZ szerint szabálytalanul adtak pénzt egy külsős megbízottnak a fővárosnál működő Kormányzati Koordinációs Központnál is. Ezt az egységet Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori tanácsadója vezette, ő azonban az Index szerint nem volt köztisztviselő, így feltehetőleg nem róla van szó az ÁSZ-jelentésben, amely felelősként a "Kormányzati Koordinációs Központ vezetőjét" jelöli meg. Ebben az esetben a központ a főváros cége, a Fiműv (Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalkozói Zrt.) vezérigazgatóját ingatlanhasznosítói és vagyongazdálkodási tanácsadással bízta meg. Ez az ÁSZ szerint szabálytalan volt azért, mert vezető tisztségviselővel nem szabad ilyen szerződést kötni, ráadásul a cég tevékenysége eleve arról szólt, ami miatt tanácsokat kért a főváros a vezetőtől. "A jogszabályba ütköző szerződés semmisnek tekinthető" - áll a jelentésben.

A vezérigazgatónak összesen bruttó 4 434 194 forintot - azaz havi bruttó 290 000 forintot - fizettek ki egy 2008-ban és egy 2009-ben vele kötött szerződés alapján, pedig a kifizetésekhez csatolt, "a megbízott által aláírt rövid, mintegy féloldalas tevékenységkimutatások hitelt érdemlően nem támasztották alá a feladatok megbízott általi, szerződés szerinti elvégzését". A Fiműv Zrt.-t néhány hónappal ezelőttig Gáspárdy Gergely vezette. Ezt a Fiműv titkárságán az [origo]-nak megerősítették, arról ugyanakkor nem tudtak információt adni, hogy az egykori cégvezetőt jelenleg hol lehet utolérni.

Az egészségügyi tanácsnok - Havas Szófia - az ÁSZ szerint összesen 2,88 millió forint jogtalan kifizetéséért felelős. Az érintett szerződések egészségügyi tanácsadói és szakértői feladatokról szóltak. A tanácsnok annak ellenére írhatta alá a teljesítési igazolásokat, hogy a munka elvégzését igazoló dokumentumok nem léteztek, vagy csupán néhány soros, aláírás és keltezés nélküli szövegek voltak. Havast szerdán többször kerestük, de a telefonja folyamatosan foglaltat jelzett.

Az adóügyi osztály vezetője - Deli Lajos - az ÁSZ szerint 3,5 millió forint kifizetéséséért felelős, egy adóügyekkel kapcsolatos megbízási szerződés nyomán. A feladat az "értékalapú ingatlanadózási rendszer bevezetésének" előkészítésében való részvétel volt, de "a megbízási szerződésben meghatározott feladatok megbízott általi elvégzése az iratokból nem volt megállapítható". Deli Lajos titkárságán érdeklődésünkre közölték, hogy az ügyosztályvezető nem nyilatkozik.

Nincs "különleges szakértelem"

Az ÁSZ szerint a külsősök megbízása egy másik szempontból is problémás: többször ugyanis olyan feladatok elvégzésével - például közgyűlési előterjesztések, pályázati anyagok véleményezésével, elemzések elvégzésével - is őket bízták meg, amelyeket a főpolgármesteri hivatal "szakmai ügyosztályainak szakértelemmel rendelkező köztisztviselői el tudtak volna végezni". Annak ellenére bíztak meg bizonyos feladatokkal külsős személyeket, hogy a szerződések alapján "nem határozható meg az a - megbízások szükségességét alátámasztó - különleges szakértelem, amellyel a szakmai ügyosztályok köztisztviselői nem rendelkeztek volna."

Az ÁSZ szabálytalanságokat talált az árvízvédelmi műtárgyak karbantartása körül is, amellyel külső szolgáltatót bízott meg a főváros. A kifizetéseket igazolók nem győződtek meg arról, hogy a teljesítés rendben megtörtént-e, és előfordult, hogy az utalványokat úgy ellenjegyezték, hogy a megbízási díjak fedezete nem volt biztosítva a költségvetésben.

Szabálytalan volt az is, hogy a belső ellenőrzési feladatokat a jogszabályban előírt egy helyett két ügyosztály - a revizori ügyosztály és a belső ellenőrzési alosztály - végezte, és ez összezavarta a rendszer működését. Annak ellenére, hogy két helyen is foglalkoztak belső ellenőrzéssel, az ÁSZ szerint olyan "magas kockázatú" területek maradtak ki a kontrollból, mint a költségvetés tervezése, azon belül a személyi kiadások tervezése és a költségvetési előirányzatok felhasználása. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a fővárosi önkormányzat működésének alapját adó szervezeti és működési szabályzat (szmsz) több ponton hiányos, nem tisztázza például, hogy bizonyos területekért és feladatokért ki a felelős.

Fegyelmi eljárás, polgári per

Az ÁSZ javasolja, hogy a főváros haladéktalanul vizsgálja meg a 2006-2010 közötti megbízási szerződéseket és a kifizetések jogszerűségét - most ugyanis csak szúrópróbaszerűen vizsgált szerződéseket az ÁSZ, amely szerint "indokolt esetben kezdeményezni kell a mulasztásokért felelős köztisztviselők ellen a fegyelmi eljárás megindítását".

A főjegyzőtől többek között azt kéri az ÁSZ, hogy tegye rendbe az önkormányzat szmsz-ét, és tegyen róla, hogy ezentúl csak akkor kössenek szerződést szellemi tevékenységre - például tanácsadásra - külsősökkel, ha a Főpolgármesteri Hivatalban senki nem tudja elvégezni ezt a munkát. Azt is javasolja, hogy a jövőben alaposan ellenőrizzék, hogy a külső megbízottak elvégzik-e a munkájukat, és csak akkor fizessenek, ha ez megtörtént. Az ÁSZ szerint a főjegyzőnek fegyelmi eljárást kell indítania az adóügyosztály vezetője ellen a feltárt jogszabálysértései miatt, és fel kell szólítania a Fiműv egykori vezérigazgatóját, hogy fizesse vissza a fővárostól kapott pénzt, ha pedig erre nem hajlandó, indítson érte polgári pert.