"Nem akarok rosszat írni, de az igazat megírom" - külföldi tudósítók a kormányról

Nehézkesen tudnak kommunikálni vele, ezért ellenségesnek érzik magukkal szemben a kormányt az [origo] által megkérdezett külföldi újságok magyarországi munkatársai. A kormány képviselői többször hivatkoztak arra egy döntésüket ért bírálatnál, hogy a kemény kritikákat a külföldi újságírók felületessége okozta. A tudósítók szerint ez nem igaz, bár volt olyan, aki azt állította, a nehézkes kapcsolattartás belőlük sem a legjobbat hozza ki.

"A választás után Orbán Viktor egyik fő kommunikátora azt mondta nekem egy közös ebédnél, hogy a nyugati média nem szereti a Fideszt. Hiába mondtam, hogy ez nincs így, a nyugati piac és a média szerint abszolút tiszta lappal indultak, de ő továbbra is ragaszkodott ehhez" - idézte fel az [origo]-nak név említése nélkül egy neves gazdasági napilap magyarországi tudósítója.

A kormányváltás óta többször előfordult, hogy kormánypárti politikusok negatív jelzőkkel beszéltek nyugati médiumokról. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője korábban többször félrefordítással magyarázta a nyugati sajtóban megjelent kritikákat, míg Lázár János frakcióvezető egyik decemberi nyilatkozatában azt mondta, az MSZP felelőssége óriási abban, hogy több külföldi lap és politikus is negatívan ítéli meg az új médiaszabályozást. Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkára a negatív nemzetközi sajtóvisszhangot arra vezette vissza, hogy a világ nem tud mit kezdeni a Fidesz kétharmados többségével, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár pedig azt mondta, a külföldi bírálatok mögött politikai szándékokat sejt. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is az Economist tudósítójának rótta fel, hogy szerinte félreérthetően jelent meg a lapban az a kijelentése, amely szerint a kormány elrontotta a médiatörvény kommunikációját.

Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy hogyan látják a kormányhoz fűződő viszonyukat a külföldi médiumok magyarországi tudósítói és milyen tapasztalataik vannak a kormányzati kommunikációval. Megkerestünk mintegy tíz, a legtekintélyesebb külföldi médiumoknak dolgozó tudósítót, akik a kényes téma miatt csak nevük elhallgatása mellett voltak hajlandóak nyilatkozni.

"A gazdasági sajtó az ellenségük"

"Rögtön az elején döcögősen indult" - mondta az [origo]-nak az egyik külföldi tudósító, és szerinte a forint júniusi mélyrepülését megelőző fideszes nyilatkozatok - amelyet Szijjártó a Bloomberg hírügynökség inkorrekt tudósításával magyarázott - tovább rontották a helyzetet. "Éreztették, hogy a nyugati és a gazdasági sajtó az ellenségük" - mondta benyomásairól a tudósító.

A megkérdezett újságírók leginkább azt rótták fel a kormányzati kommunikációnak, hogy szerintük a sok megkeresés ellenére alig adnak interjút a kormánytagok, a bürokratikus kommunikációs struktúra miatt nagyon nehéz olyan megszólalót találniuk, aki érdemben tudna válaszolni a kérdéseikre. "Korábban például az államháztartási hiányról szóló havi sajtótájékoztatókon a pénzügyminiszter vagy a felelős államtitkár is részt vett, most viszont egy nagyon furcsa online sajtótájékoztatót tartanak, és előre megírt, semmitmondó válaszokat adnak" - mondta az egyik tudósító.

Több megkérdezett szerint minisztériumtól függő, hogy mennyiben segítik a munkájukat. "A Külügyminisztérium az nagyon jó, és toronymagasan a legrosszabb a Nemzetgazdasági Minisztérium" - mondta egyikük. Szinte valamennyi megkérdezett dicsérte Nagy Anna kormányszóvivőt, aki szerintük mindig segítőkész, és pozitívan beszéltek Danku Péterről is, aki a kommunikációs államtitkárság nemzetközi kapcsolatokért felelős szakreferense. "Danku mindig küld angol nyelvű beszámolókat, bár sokszor jelentősen megkésve" - állította egy tudósító, hozzátéve, hogy a Magyarországon dolgozó tudósítók többsége tud magyarul emiatt nincs szükségük az angol nyelvű összefoglalókra.

"Nehéz megfelelő semlegességgel csinálni"

"Elég nehéz megfelelő semlegességgel csinálni, mert úgy érezzük, hogy nem segítenek" - mondta egy másik újságíró. Az egyik tudósító a kormány és a külföldi lapok, tévék munkatásai közötti feszültségért egyértelműen a kormányt tette felelőssé. "Ami hiányzik az az, hogy beszéljünk - persze nem barátinak, hanem professzionálisnak kellene lennie a viszonynak" - tette hozzá a tudósító, aki szerint nagyon kiélezett most a helyzet Magyarországon, ezért különösen fontos, hogy mindenről értesüljenek.

A kommunikáció nehézkessége ugyanakkor az újságírókat is elbizonytalanítja. "Ezek után az ember másképp viszonyul hozzájuk" - mondta egy tudósító arról, hogy a kormányzati kommunikáció hatékonysága befolyásolhatja az újságírókat is. "Személy szerint nem akarok rosszat írni az országról, de az igazat megírom" - jelentette ki.

"Az átlagosnál érdekesebbé tették az országot"

Az elmúlt hetekben az országra irányuló figyelemről több tudósító is azt mondta, sokkal inkább a médiatörvény miatt van, nem pedig az EU-elnökség miatt. Az egyik újságíró szerint nyáron egy nagyon intenzív törvényalkotó munka kezdődött el Magyarországon, amely ősszel is folytatódott, többek között a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásával, az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével. A Magyarország iránti érdeklődést erősítették a nemzetközi hitelminősítőktől érkező bírálatok is. "Ezek a dolgok az átlagosnál érdekesebbé tették az országot a világsajtó számára, a médiatörvény pedig ezt az egészet iszonyat felkavarta" - jelentette ki, hozzátéve, hogy külföldi munkaadójánál odafigyelnek a magyarországi történésekre.

"Az elmúlt egy hétben több, Angliából és Németországból érkező stáb kért tőlem útbaigazítást, akik a médiatörvény miatt érkeztek" - mondta egy szabadúszó tudósító. Az érdeklődőknek azt tanácsolta, hogy ne a kormányzatot keressék meg kérdéseikkel, hanem másokhoz, például a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezethez vagy Majtényi Lászlóhoz, az ORTT volt elnökéhez forduljanak, ami szintén befolyásolhatja a kormánypolitikáról megjelenő tudósítások hangvételét.

"Ez itt nem játék"

A külföldi médiumok fokozott figyelme abban is lemérhető, hogy több tudósító is azt mondta, a cégük ügyvédjei már lefordították és áttanulmányozták a médiatörvényt, és kidolgozták a stratégiát, ha esetleg az új médiatörvény miatt eljárás indulna ellenük. "Abszolút komolyan veszik a munkaadómnál, ez itt nem játék" - mondta az egyik tudósító. "Felkészültünk arra, ha esetleg megnehezítik a munkánkat" - mondta egy másik neves médium munkatársa. Több megkérdezett is azt mondta, a munkaadójuk elvárása volt, hogy minél hamarabb olvassák el a médiatörvényt, emiatt sem értik, miért hivatkozott rá többször is a kormány, hogy nem olvasták el a törvényt. Az egyik tudósító azt is mondta, zavaros, hogy egy magyarországi tudósító által írt, külföldi lapban megjelenő cikk ellen adott esetben mit tudna tenni a médiahatóság.

Az [origo] által megkérdezett tudósítók szerint - akárcsak a kormányváltás óta - a médiatörvény miatt rendszeressé vált bírálatok óta sem kereste meg őket senki a kormánytól, hogy lobbizzon a kritikák tompítása érdekében, bár a múlt hét végén a kormány tagjai több beszélgetést is tartottak kifejezetten Magyarországra akkreditált külföldi újságíróknak. "Szerintem erre még nem volt elég idejük, nem voltak felkészülve ekkora ellenszélre" - magyarázta az egyik tudósító. Az egyetlen változás, hogy az [origo] egyik forrása szerint a Médiatanács képviselői erre a hétre találkozót kértek a tudósítóktól.