Brüsszeli kavarás segít a médiatörvény miatt támadott Orbán-kormánynak

Magas labdát kapott a magyar kormány azzal, hogy a médiatörvényt nem a sajtószabadság, hanem az "audiovizuális médiaszolgáltatások" szempontjából vizsgálja az Európai Bizottság. A testületnek van olyan felelőse, akihez a sajtószabadság kérdése is tartozik, ő azonban egyelőre nem szólalt meg a nagy vihart kavart jogszabály ügyében, és hivatalosan nem is foglalkozik vele.

Alaposan megizzasztották az újságírók az Európai Bizottság szóvivőjét a múlt pénteken a szokásos déli sajtótájékoztatón. A mintegy egyórás tájékoztatón közel negyed órán keresztül arról faggatták a szóvivőt, hogy miért nem szólal meg a magyar médiatörvény ügyében Viviane Reding, a Bizottság alapjogokért - így köztük a vélemény- és szólásszabadságért is - felelős tagja. Az újságírók kérdései arra irányultak, hogy ennek a felelősségnek a birtokában miért nem foglalkozik a kritikusai szerint a sajtószabadságot veszélyeztető magyar médiatörvénnyel, mire a szóvivő emlékeztette őket arra, hogy egy másik uniós biztos, Neelie Kroes vezetésével zajlik egy vizsgálat, és ő nemcsak a saját nevében, hanem a teljes Európai Bizottság nevében jár el.

A vizsgálódó biztos személyének azért van jelentősége, mert ez hatással lehet a médiatörvény körüli uniós eljárás egészének irányára, illetve kimenetelére. Kroes a magyar jogszabályt abból a szempontból vizsgálja, hogy az megfelel-e az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek, de nem tér ki például a nyomtatott és egyéb írásos formájú média szabályozására. A törvény kritikusai azonban épp ezeket az elemeket szokták a legtöbbször kifogásolni, szerintük ugyanis veszélyezteti a sajtószabadságot az, hogy a nyomtatott és internetes újságokra is kiterjed a médiahatóság felügyelete, és nagy összegű bírságokat is kiszabhat rájuk.

"Nincs hajlandóság arra"

Ez a terület konkrétan nem szerepel ugyan Viviane Reding hatáskörében sem, viszont igazságügyi és alapjogi biztosként hozzá tartozik az Európai Unió Alapjogi Chartája feletti őrködés, amiben szerepel többek között a "véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága" is. Erre hivatkozva vetették fel a brüsszeli sajtótájékoztatón újságírók a közbelépésének esetleges szükségességét, és erre alapozva próbál nyomást gyakorolni a Bizottságra az Európai Parlament szociáldemokrata csoportja is. Ők azzal érvelnek, hogy nem elegendő, ha csak az audiovizuális irányelv szempontjából vizsgálja meg a Bizottság a törvényt, hanem szükség van egy szélesebb, a sajtószabadság felőli megközelítésre is.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a Bizottság nem hajlik erre a megoldásra. "Sem Redingben, sem Barrosóban (José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke - a szerk.) nincs hajlandóság arra, hogy ebbe az irányba vigyék el az ügyet" - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérő, a médiatörvény körüli vitát közelről figyelő uniós tisztviselő. Ez arra utal, hogy politikai jellegű döntésről van szó, amelynek célja, hogy elkerüljék a konfliktus további éleződését az uniós elnökséget éppen betöltő Magyarországgal, a Bizottság képviselői azonban a hivatalos nyilatkozatokban határozottan tagadják ezt a verziót. Amikor a pénteki sajtótájékoztatón elhangzott az a kérdés, hogy vajon Barroso külön megkérte-e Redinget arra, hogy ne nyilatkozzon a magyar médiatörvényről, a szóvivő közölte, "nem akarom ezt kommentálni", majd hozzátette, hogy "ez nem politikai döntés volt", hanem annak eredménye, hogy a magyar jogszabály szempontjából fontos irányelv Kroeshoz tartozik.

"Nem hátrálunk meg csak azért, mert Magyarország látja el az uniós elnökséget" - jelentette ki az [origo]-nak hétfőn Reding szóvivője, Matthew Newman, emlékeztetve arra, hogy a Bizottság már tavaly decemberben - tehát az EU-elnökség átvétele előtt - megkereste a magyar kormányt az ügyben. Newman szerint az eljárás azért az audiovizuális irányelvre korlátozódik, mert olyan uniós jogszabály nincs, amely a teljes médiára vonatkozna, beleértve az írott sajtót is. "Nem tudunk olyan jogszabályt alkalmazni, ami nem létezik" - fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, hogy a média szabályozása minden országnak a saját hatáskörébe tartozik, és a Bizottság alapállása az, hogy minden tagállam működő demokrácia, ahol alkotmánybírósági és egyéb fórumokon lehet tiltakozni az egyes törvények ellen.

A biztos levele

Neelie Kroes a múlt pénteken küldte el a kifogásait tartalmazó levelét a magyar kormánynak. A biztos már korábban nyilvánosan is elmondta az aggályait, és mindig gondosan ügyelt arra, hogy csak az audiovizuális területről hozzon példákat (például következetesen videoblogokról beszél, amikor a kiegyensúlyozottság általános követelményét kritizálta), a magyar kormányzati kommunikációban azonban ez úgy jelenik meg, mintha Kroes a teljes törvényről mondott volna véleményt.

"Technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg az Európai Bizottság levele, amelyben a testület a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos kérdéseit ismerteti" - közölte szombati nyilatkozatában Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Hétfőn reggel pedig Pálffy István KDNP-s képviselő beszélt arról a Duna Tv-ben, hogy Kroes levele nem állapít meg semmi olyat, hogy "a médiatörvény sértené a média függetlenségét és akadályozni a sajtó szabadságát, vagy hogy a közmédiában olyan viszonyokat hozna létre, ami egy párt irányítása alá vonná a rendszert".

"Öt perccel ezelőtt még az volt"

Azt azonban, hogy a Kroes által végzett vizsgálat nem teljes körű, az is jelzi, hogy a biztos korábban jelezte ugyan aggályát a magyar médiahatóság függetlenségével kapcsolatban is, de a pénteken elküldött levélbe ez már nem került bele. Kroes szóvivője pénteken azt mondta, azért maradt ki, mert az audiovizuális irányelvben nem található ezzel összefüggő rendelkezés. Nagy Anna kormányszóvivő az [origo]-nak hétfőn ezzel kapcsolatban azt mondta, "az Európai Bizottság osztja ki a feladatokat, és biztosan nem véletlen, hogy Neelie Kroeshoz került ez az ügy".

Az eddigi nyilatkozatok alapján nem sok esély látszik arra, hogy a mostaninál szélesebb körű vizsgálatba kezdene a Bizottság, és az egykor újságíróként dolgozó Reding is beszállna a médiatörvény boncolgatásába. A biztos szóvivője, Matthew Newman szerint ez nem azt jelenti, hogy Reding ódzkodna a konfliktushelyzettől, és felidézte, hogy más ügyekben - például a franciaországi romák kitoloncolása vagy a homoszexuálisokat sértő litván törvény esetében - felemelte a szavát. Azzal ugyanakkor most számolnia kell, hogy a magyar médiatörvény miatt valószínűleg kap még kellemetlen kérdéseket. A múlt pénteki sajtótájékoztatón például egy újságíró azt vetette fel, hogy a történtek után vajon még mindig Reding tölti-e be az alapjogi biztosi posztot, mire a kényszeredetten mosolygó szóvivő azt mondta, "öt perccel ezelőtt még ő volt a biztos, és nyilván még most is az".