Nem fedte fel a kormány a csodakártya titkait

Egy decemberi kormánydöntés és egy államtitkári nyilatkozat szerint 2013-tól intelligens kártyát vezetne be a kormány. Az nem világos, hogy a kártyát mire lehet majd használni, és az sem, hogy kivált-e majd olyan okmányokat, mint a személyi igazolvány, a parkolókártya vagy a TAJ-kártya. A kormány többszöri megkeresésünkre sem árult el részleteket az egységes kártya gyakorlati használatáról, de jelezték, hogy a rendszer elindításáig még további döntéseket kell meghozni.

Nemzeti Egységes Kártyarendszert (NEK) vezetne be a kormány 2013-tól - írtuk 2010 utolsó napjaiban egy december 27-én elfogadott kormányrendelet alapján. Az erről szóló rendelet december végén jelent meg a Magyar Közlönyben, a szövegből azonban akkor csak annyi derült ki, hogy az új rendszer különböző jogosultságot igazoló és szolgáltatások igénybevételére jogosító kártyákat fogna egységes keretbe, illetve azok kibocsátását és felhasználását egyszerűsítené.

A rendelet szövege nehezen értelmezhető, ezért szerettük volna megtudni, hogy pontosan mit jelent a NEK: mire lesz jó az egységes rendszer, milyen változást jelent a különböző jogosultságokat igazoló kártyák (pl. az adókártya, a TAJ-kártya, a személyi igazolvány) gyakorlati használatánál, esetleg egyetlen kártyával helyettesítik az összes most meglévő kártya formátumú dokumentumot. A rendszer kidolgozásával megbízott közigazgatási minisztérium sajtóosztályától nem kaptunk konkrét választ kérdéseinkre, ehelyett a következő magyarázatot küldték:

"A NEK célja egy nyitott, egységes nyilvántartású, szabványosított, különböző biztonsági szintekkel rendelkező rendszer kialakítása, amely egyszerűbbé, kényelmesebbé és költséghatékonyabbá teszi a különböző kártyák használatát. A NEK létrehozása során az állam szabályozza a tagok (állami, önkormányzati, önkéntes alapon gazdasági és civil szervezetek, stb.) csatlakozási feltételeit és működési/együttműködési előírásait, meghatározza az alkalmazandó kártya műszaki követelményeit, az egyes biztonsági szinteknek megfelelő kártyakibocsátási, kártyamegszemélyesítési rendet és folyamatokat, létrehozza a központi nyilvántartást, és szabályozza a nyilvántartás részére kötelezően szolgáltatandó adatok körét, megteremti a jogszabályi környezetet, és kialakítja az elszámolási rendszert".

A sajtóosztály válasza szerint a rendszernek nem célja a jelenlegi kártyák lecserélése, és újak kibocsátása. Ez azonban ellentmondásban van azzal a kijelentéssel, amelyet Nyitrai Zsolt, a nemzeti fejlesztési minisztérium informatikai államtitkára tett az év elején az Indexnek adott interjúban. Az államtitkár egy úgynevezett "egységes állampolgári kártya" bevezetéséről beszélt, illetve arról, hogy "2012-2013-ban a TAJ-kártyától a személyi igazolványig már egykártyás ügyintézés legyen".

"Föderációs elven szerveződik"

Ismét megkerestük a közigazgatási minisztériumot, hogy megtudjuk, milyen összefüggés van a NEK és az államtitkár bejelentése között, és szerettünk volna részleteket megtudni a Nyitrai Zsolt által felvetett egységes kártyaokmányról is. A sajtóosztály ezúttal az e-közigazgatásért felelős Fekete Gábor helyettes államtitkárhoz irányított bennünket, akinek azonban két hét alatt sem tudtuk feltenni a kérdéseinket, mivel titkársága közlése szerint "más elfoglaltságai miatt nem ért rá erre".

A szakterület felelőse helyett így ismét a KIM sajtóosztálya válaszolt. Az újabb magyarázat szerint a NEK "nyitott, egységes nyilvántartású, szabványosított, különböző biztonsági szintekkel rendelkező és egymással kompatibilis kártyákból álló rendszer" lesz, azaz egységes lesz az az infrastruktúra, amely az egyes kártyák igényléséhez, kibocsátásához, megszemélyesítéséhez és elfogadásához szükséges. A rendszer a tárca válasza szerint "föderációs elven szerveződik, és a csatlakozási feltételek, műszaki előírások teljesítése esetén saját akaratából vagy jogszabályi kötelezettség folytán bárki csatlakozhat hozzá".

A válaszból az is kiderül, hogy az államtitkár által említett Egységes Állampolgári Kártya olyan, a NEK részeként működő intelligens okmány lesz, amellyel a kormányhivatalok, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) elektronikus közigazgatási szolgáltatásait is igénybe lehet majd venni. A KEKKH-ben jelenleg lehet például személyi vagy úti okmányokat, vezetői és parkolási engedélyt illetve lakcímkártyát készíttetni. A válaszból az nem derült ki, hogy mit változtat ezen az egységes kártya bevezetése, az sem világos, hogy a kártyát mire lehet majd használni a KEKKH-ban, de a sajtóosztály válaszából az sem derül ki, hogy az egységes kártya esetleg ezeket az okmányokat váltja-e majd ki.

Minisztériumtól minisztériumig

Az állampolgári kártya bevezetéséhez a közigazgatása tárca magyarázata szerint mindemellett "további közigazgatási és elektronikus közigazgatási stratégiai döntések szükségesek", így meg kell teremteni például az elektronikus azonosítás feltételeit. Ennek időzítéséről és az állampolgári kártya további részleteiről szerettük volna személyesen is megkérdezni az informatikai államtitkárt, Nyitrai Zsolt helyett azonban ismét a sajtóosztály - ezúttal a fejlesztési minisztériumé - válaszolt. Konkrét időpont vagy a hiányzó szabályozás ütemezése helyett közöltek, hogy "a személyazonosításra szolgáló okmányok egységesítésére vonatkozó szándék nem mond ellent a Nemzeti Egységes Kártyarendszernek, hanem beleillik az általa teremtett keretbe".

A válasz szerint a Nyitrai Zsolt által említett egységes állampolgári kártya és az okmányok egységesítésének szándéka a kormány karácsony előtt közzétett Digitális Megújulás Cselekvési Tervébe illeszkedik, célja pedig, hogy az állampolgárok azonosítása bármilyen típusú ügyintézés során gyorsan és könnyen elvégezhető legyen.