Több százan várják az Ab döntését nyugdíjügyben

Eddig több mint kétszáz beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a nyugdíjcsomag miatt; legtöbben a tulajdonjogra hivatkozva vitatják az új szabályozás alkotmányosságát - írja a Népszabadság. Az eddig feltételezett február végi, március eleji időpont helyett azonban inkább tavasz közepére várható az Ab állásfoglalása, miközben január 30-án lejár az a határidő, amíg a magán-nyugdíjpénztári tagok nyilatkozhatnak a pénztárukban való maradásról.

A múlt hét végéig már több mint kétszáz beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (Ab) nyugdíjügyben a Népszabadság szerdai írása szerint. A témát azonban még nem tűzte napirendjére a testület, így az eddig feltételezett március eleji időpont helyett inkább március-áprilisra várható az AB állásfoglalása. Január utolsó napján pedig lejár a határidő, amíg a magán-nyugdíjpénztári tagok nyilatkozhatnak arról, hogy maradnak a pénztárukban.

Bár az Alkotmánybíróság jövő heti teljes ülésének első napja még januárra esik, ám a lap alkotmánybírósági forrásokra hivatkozva azt írja, hogy akkorra még bizonyosan nem készül el a határozattervezet. Amelyről aztán vitát folytathatnak a bírák, és valószínűnek tűnik, hogy több ülésre is szükség lesz, mire eljutnak a határozathozatalig.

A magántitokra, a tulajdonjogra, az emberi méltóságra hivatkoznak

Beadványt adott be mások mellett Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki a magántitok és a személyes adatok védelmének alkotmányossági garanciáit kéri számon a nyugdíjcsomagon tavaly decemberben benyújtott keresetében. Az Alkotmánybírósághoz fordult még mások mellett a Stabilitás Pénztárszövetség, a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, valamint a Szabad Emberek Magyarországáért - Liberális Párt is.

Az indítványok benyújtói leggyakrabban a tulajdonhoz való jogra hivatkoznak. De van, aki az emberi és állampolgári jogok biztosításának alkotmányossági garanciájára hivatkozva kéri a nyugdíjcsomag azon pontjainak megsemmisítését, amelyek a szolgálati idő megszerzését korlátozzák aszerint, hogy pénztártag marad-e az állampolgár.

Egyelőre maga a testület is tájékozódik, milyen alkotmányossági keretek között kezelhetik egyáltalán a költségvetést, államháztartást érintő kereseteket.