Érdekcsoportokra mutogat az energiaügyi belharcot kirobbantó Lázár

A szabadságáról visszatérve beszélt Lázár János fideszes frakcióvezető arról az energiaügyi törvényjavaslatról, amely hetekkel ezelőtt nyílt konfliktust robbantott ki közte és a kormány illetékes államtitkára között. Lázár indokait sokan találgatták, a frakcióvezető most az [origo] kérdésére elmondta, hogy azért állt elő az egyes hőerőművek számára hátrányos javaslattal, mert szerinte a mostani rendszerrel csak "bizonyos érdekcsoportok" járnak jól.

Az energetikával foglalkozó szakmai szervezeteknél, de még a nemzeti fejlesztési minisztérium energetikai államtitkárságán is csak találgatták január közepén, hogy mi vagy ki állhat valójában a mögött a módosító javaslat mögött, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be a megújuló energiát hasznosító és a kapcsolt áramot termelő erőművek támogatásának csökkentéséről.

A Fidesz frakcióvezetőjének az energiatörvény módosításához benyújtott javaslata két lépcsőben 25 majd 35 százalékkal venné vissza az úgynevezett kapcsolt és a zöld erőművek által megtermelt, kötelező átvételi rendszerben (KÁT) átvett áram kialkudott árát. A rendszert eredetileg a megújuló energiát használó szél- és napenergia-, valamint biomassza-erőművek támogatására hozták létre. A szabályozás szerint ezektől az üzemektől a hazai villamosenergia-ellátó hálózatot irányító Mavirnak a piaci átlagárnál magasabb összegért kell átvennie a megtermelt áramot, cserébe az előállított távhőt ezek a szolgáltatók viszonylag olcsón tudják továbbadni a felhasználóknak. A gyakorlatban az átvett mennyiség csaknem háromnegyedét ugyanakkor nem a megújuló, hanem az úgynevezett kapcsolt (vagyis áramot és hőt egyszerre termelő) erőművek állították elő, és ezek vették igénybe az ártámogatást. Utóbbit pedig - az áram árában - végső soron az áramfelhasználók fizették, illetve fizetik meg egységesen, tehát függetlenül attól, hogy távhővel fűtenek-e, vagy nem.

Lázár javaslata annak fényében volt meglepő, hogy két hónap sem telt el azóta, hogy az önkormányzatok és szakmai szervezetek nyomására a kormány meghosszabbította a kapcsoltan termelt áram átváteli rendszerének támogatását. A kormány korábban többször jelezte, hogy meg kívánja szüntetni a piac egyes szereplőinek kedvező helyzetet, szándékáról végül is arra hivatkozva tett le decemberben átmenetileg, hogy így elkerüli a lépéssel járó nagy arányú távhőár-emelkedést. A támogatást Bencsik Jánosnak, a fejlesztési tárca energetikai államtitkárának ígérete szerint az új ártámogatási rendszer megalkotásáig tartották volna fent. Lázár javaslata azonban újra rosszabb helyzetbe hozná a támogatott erőműveket, amelyek így áremeléssel lennének kénytelenek kiegyensúlyozni veszteségeiket, szakértők az indítvány benyújtása után ezért ismét 30-40 százalékos távhőáremeléssel fenyegettek.

A Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) a javaslat benyújtása után levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és az érintett miniszterekhez a szerinte szakmailag előkészítetlen, megalapozatlan és a nemzeti érdekekkel is ellenkező kezdeményezés miatt. Felháborodásukat fejezték ki amiatt is, hogy szerintük a frakcióvezető nemcsak a kapcsolt, de a nemzetközi környezetvédelmi irányelvek szerint is támogatandó, megújuló energiát termelő erőműre is kiterjesztené a megszorítást. Utóbbi miatt február elején a Magyar Szélenergia Társaság külön közleményben titlakozott, a kötelező átvételi árak csökkentése szerinte ugyanis ellehetetlenítené a szélerőműveket.

"Szakmailag és politikailag is vállalhatatlan"

A javaslaton nem csak a szakmai szervezetek háborodtak fel: Bencsik János, a fejlesztési minisztérium energetikai államtitkára január végén saját Facebook-profilján közölt kommentárjában szakmailag és politikailag is vállalhatatlannak nevezte a frakcióvezető indítványát. "Vannak helyzetek, amelyeket nehezen látok át, így megérteni sincs módomban. Így vagyok Lázár János módosító indítványával is, amely felülírni szándékozik azt a kompromisszumos megoldást, amelyet az elmúlt év végén hoztunk tető alá az érintett önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel. A kompromisszum lehetővé tette a távhődíjak drasztikus emelésének, illetve számos energetikai vállalkozás ellehetetlenülésének elkerülését. Módot adott arra, hogy az év során előkészítsük a zöldenergia-termelés új szabályozási környezetét. Lázár János javaslata ezt a konszenzust borítja föl, így számomra mind szakmailag, mind pedig politikailag vállalhatatlan" - írta Bencsik.

Az államtitkár facebook-profilja

Az államtitkár környezetéből származó akkori információink szerint a politikus a szakmai támadásokat igyekezett ki-, a szabályozás hitelességét pedig megvédeni a bejegyzéssel. Hivatalos eszköze erre a szigorú kormányzati kommunikációs mechanizmusok miatt nem lehetett. "Nyílt levelet vagy hivatalos közleményt nyilvánvalóan nem írhatott Lázárnak, hiszen azt a tárcán belül, a miniszterrel és a kommunikációs apparátussal is egyeztetni kell, márpedig felső szinten biztosan nem mentek volna bele, hogy az ügyből nyílt konfliktus legyen" - mondta egy fejlesztési minisztériumi forrásunk, aki szerint így Bencsik a kisebbik rosszat választotta: megszegte ugyan az elvárt véleménynyilvánítási szabályokat, de legalább egyértelművé tette, hogy tárcájának nincs köze a felháborodást kiváltó előterjesztéshez. A forrás szerint Lázár János a benyújtás előtt egyébként semmilyen formában nem egyeztette javaslatát az államtitkárral vagy apparátusával, és bár a történtek után Bencsik próbált beszélni a frakcióvezetővel, a szabadságon lévő politikust nem érte el.

Hogy milyen okok vagy érdekek állnak a Fidesz képviselőcsoportját vezető politikus javaslata mögött, arra még körülbelüli ötlete sem volt a minisztériumi források legtöbbjének. Mivel Lázár János javaslata a fent említett támogatáscsökkentésen túl a biomassza-termelésre vonatkozóan is javasolt egy szigorítást - kivonná a rönkfát az ilyen elven működő erőművek alapanyagai közül - az egyik forrás arra tippelt, hogy a vidékfejlesztési tárca környezetvédelmi államtitkárságán "kell keresni a felbujtót." A szervezetet irányító Illés Zoltán múlt ősszel ugyanis majdnem azonos tartalmú előterjesztést nyújtott be, de azt végül nem szavazta meg a parlament. Bár a kezdeményezés hasonló, a környezetvédelmi államtitkár környezetéből az [origo]-nak azt mondták: nincs közük a frakcióvezető kezdeményezéséhez, Lázár János módosító indítványáról és a nyomában támadt felháborodásról csak a sajtóban olvastak.

Ennek a változtatásnak a szakértők érvelése szerint egyébént szintén súlyos következménye lenne az ilyen alapanyagot használó biomassza-erőművekre. Azok esetleges leállásával komplett nagyvárosok maradhatnak távhő nélkül, vagy kellene más erőforrást igénybe véve drasztikusan megemelniük távhőáraikat. Pécsett például ilyen, kapcsoltan áramot és hőt termelő biomassza-erőművek szolgáltatják a távhőt, és nincs is környékükön olyan más erőmű, amely átvehetné szerepüket.

"Mi is csak találgatunk"

A szakmai szervezeteknél szintén teljes volt a tanácstalanság Lázár javaslata miatt. "Teljesen érthetetlen, mi is csak találgatunk" - mondta az [origo]-nak az egyik legnagyobb energetikai tanácsadó neve elhallgatását kérő vezetője, aki állítása szerint azért is nehezen tudott egy-egy beazonosítható érdekkört fellelni Lázár javaslatai mögött, mert a módosítás három pontja szakmailag szerinte nem vág egybe. "Teljesen ad hocnak tűnik. Kiszámíthatatlanná teszi a támogatási rendszert, arról nem is beszélve, hogy arra nem ad választ, mi lenne a szabályok 2012-es lejárta után" - értetlenkedett egy energiapolitikával foglalkozó másik szervezet képviselője.

Utóbbi kérdésre a javaslatával kapcsolatban két hét után először megszólaló frakcióvezető sem adott magyarázatatot. A szabadságáról visszatérő Lázár János keddi tájékoztatóján azt mondta: a kezdeményezéssel a kormány figyelmét akarta felhívni arra, hogy Magyarországon "súlyosan igazságtalan" áramártámogatási rendszer van hatályban.

"Meg kell végre magyarázni az embereknek, miért drágább Magyarországon az áram ára, mint az Európai Unióban" - mondta a politikus, aki szerint a kapcsolt erőművek jó része egyes érdekcsoportok beruházásaként jött létre hosszú évekkel ezelőtt. A beruházások azonban állítása szerint már régen megtérültek, a támogatást azonban továbbra is felveszik ezek a vállalkozások, "óriási extraprofitot kaszálva" a nekik kedvező rendszerrel. Mindezt a frakcióvezető szerint a magyar áramfogyasztók fizetik meg a KÁT miatt magasabb áramárban.

A Mavir központi elosztójának vezérlőterme

Az [origo] kérdésére, hogy a kapcsolt erőművek mellett miért büntetné az uniós irányelvek szerint is támogatandó megújuló energiát felhasználó szolgáltatókat is, Lázár János azt mondta, hogy a szélerőművek "nagyjából rendben vannak", de ezeknél is felül kell vizsgálni, hogy működésük megkezdése óta megtérültek-e már a beruházások, és ha igen, akkor nem indokolt fenntartani a nekik járó kedvezményeket. "Az egész rendszert kell megújítani" - mondta a politikus, aki szerint 2011 kormányzati munkája éppen arról szól majd, hogy az ilyen és ehhez hasonló, korábban érinthetetlennek számító területeken is "rendet kell tenni".

A változásokkal járó távhőáremelésről Lázár János azt mondta: nem szocális válság kirobbantása a célja, de azt tarthatatlannak tartja, hogy "százezer ember érdekében három- vagy négymillió háztartásban kelljen húsz százalékkal több áramdíjat fizetni." A frakcióvezető szerint a távhőárak esetleges elszabadulásért közvetve az önkormányzatok is hibáztathatók, mert ahelyett, hogy korszerűsítették volna elavult távhőrendszerüket, a KÁT-rendszerre alapozták az alacsony távhőárakat.

A javaslatát a Facebookon bíráló energiaügyi államtitkár szavait Lázár érdemben nem kommentálta: "Bencsik János képviselőtársamat nagyra becsülöm, az ország egyik legkiválóbb polgármestereként ismertem meg, és úgy gondolom, hogy energiaügyekben rendelkezik kellő információval és rálátással" - mondta, hozzátéve, hogy a téma a Fidesz-frakció szerdán kezdődő háromnapos frakcióülésén is szóba kerül majd.

A frakcióvezető indokairól szerettük volna kikérni Bencsik János véleményét is, az államtitkár azonban nem reagált megkeresésünkre. A politikus időközben egyébként 22 módosító javaslatot nyújtott be a saját neve alatt az energetikai tárgyú törvényekhez. Ezeknek azonban csak egyik pontja érinti Lázár János indítványát, lényege, hogy a kormány az energiaforrások, a termelési eljárások, az energiaátalakítás hatásfoka és hatékonysága mellett az erőművek létesítésének időpontját is figyelembe véve alkosson törvényt a kötelező átvételi rendszer új szabályairól.

Kerestük az ügyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, a tárca sajtóosztálya Lázár indítványának benyújtása után ugyanis közleményben jelezte, hogy vizsgálja a frakcióvezető javaslatát, és "hamarosan nyilvánosságra hozza vonatkozó szakmai álláspontját". Az [origo] mostani , újabb megkeresésére a sajtóosztályon azt mondták, hogy csak a háromnapos frakciülés után hozzák nyilvánosságra állásfoglalásukat.

A Fidesz frakcióvezetője az [origo] kérdésére kitért javaslata biomassza-erőműveket érintő, a rönkfa felhasználását tiltó pontjára is: "A KÁT-rendszer eredményeképpen horribilis mennyiségű erdőt pusztítanak ki évente nem gazdasági céllal, nem a lakosság közvetlen ipari tevékenységére, hanem csak azért, hogy ezeket az erdőket elégessék, mert a biomassza elégetése kapcsán felszabadult és megtermelt áramot a magyar állam drágán megveszi" - mondta, hozzátéve, hogy kezdeményezésével azon nyugat-európai országok gyakorlatát kívánja átvenni, amelyekben az erdőgazdaságok fahulladékának csak meghatározott részét és mennyiségét - a törmeléket - lehet biomassza előállítására felhasználni, a fának az iparilag, gazdaságilag hasznosítható részét ipari és gazdasági célra használják fel.

A Lázár János és Bencsik János közti szakmai vita nem az első konfliktus a Fidesz és a kormány egyes politikusai között. A parlament téli ülésszakának utolsó hetében a médiahatóság elnökének törvényalkotási jogköreiről volt nézetkülönbség az országgyűlés gazdasági bizottságát vezető Rogán Antal javaslatát támogató Fidesz-frakció és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter között, előzőleg (illetve azóta több alkalommal) pedig Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási államtitkár és a parlament oktatási bizottságát vezető Pokorni Zoltán között alakult ki szakmai vita a felsőoktatási törvény tervezett módosításáról.