Kormányzati tétlenkedés miatt maradnak magukra a látássérültek

Márciustól segítség nélkül maradhatnak a látásukat elvesztő emberek, miután veszélybe került az őket a látássérült életre felkészítő hét regionális központ működése. Az illetékes minisztérium szerint az előző kormány hibázott, mert nem biztosított pénzt a központok fenntartására, egy, a kormányváltáskor készült dokumentumból viszont kiderül, hogy az előző kormány összesen 4,5 milliárd forintot elkülönített erre a célra, a pályázatok kiírása tavaly mégis elmaradt. Egy központ már bezárt, a többiek két héten belül lehúzzák a rolót.

"Még két hétig van pénzünk, az állami pénzen felkészített szakembereink most más területen keresnek munkát. A székesfehérvári központ pedig már be is zárt, ők fel is mondtak a munkatársaiknak" - mondta az [origo]-nak Németh Márta, a Miskolcon működő Észak-Magyarországi Látássérült Rehabilitációs Központ szakmai vezetője. Összesen hét ilyen központ van Magyarországon, amelyek elsősorban azzal foglalkoznak, hogy a felnőttkorukban látásukat elvesztő embereknek segítsenek. Németh szerint azonban február végéig a központok be fognak zárni, pedig egy-egy központ működtetése mindössze ötmillió forintba kerül havonta, és országszerte mintegy kétezer embert látnak el.

A várható bezárás oka, hogy elfogytak a források, és a kormány eddig nem talált megoldást. Pedig a központok számára uniós forrásból összesen 4,5 milliárd forint jutna, de az ezek szétosztásáról szóló pályázatokat még nem írták ki.

A terület felelőse, Bernáth Ildikó fogyatékosságügyi miniszteri biztos januárban a Magyar Nemzetnek nyilatkozva az előző kormányt tette felelőssé a gondokért, mondván, a helyzetet az idézte elő, hogy "a korábbi kabinet nem biztosította a folyamatos fenntartáshoz szükséges feltételeket". Úgy fogalmazott, "sajnos sem az akkori kormányzati előkészítés, sem a pályázó civil szervezetek nem készültek fel a szerződésben előírt ötéves fenntartásra". A központok ugyanis eddig pályázati pénzből működtek - ez a forrás apad el február végén.

Kemény Péter, aki az egykori Szociális és Munkaügyi Minisztériumban főosztályvezető-helyettesként dolgozott, ennek az ellenkezőjét állítja, szerinte az előző kormány gondoskodott a központok további működtetéséről. Ez derül ki a kormányváltáskor készült átadás-átvételi jegyzőkönyvből is (amelyet itt talál meg): a terjedelmes anyagban két olyan, előkészítés alatt álló pályázatról is szó van, amelyeket kifejezetten erre a célra szántak. Az egyik elosztható forrás 3 milliárd forint, és "elemi rehabilitációs infrastruktúra feltételeinek kialakításáról" szól, a másik pályázati forrás 1,5 milliárd forint, és "látássérült emberek számára elemi rehabilitációs szolgáltatás fejlesztése" címén osztható el. Előbbit (amelynek a pályázati rendszerben TIOP a neve) az akkori terv szerint 2010 folyamán, utóbbit (TÁMOP) 2010 harmadik negyedévében kellett volna kiírni.

Kemény Péter szerint ez azt jelenti, hogy ha ezeket az általuk már betervezett pályázatokat kiírta volna 2010-ben az új kormány, akkor most nem kerülne veszélybe a látássérültek ellátása, ez azonban máig nem történt meg.

A már tavaly betervezett, összesen 4,5 milliárd forint szétosztását az új kormány 2011-re tolta, ez derül ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) akcióterveiből, amelyek 2011 második negyedévére, illetve második félévére ütemezték át a forrásokat még tavaly decemberben (az akcióterveket itt és itt találja meg).

Az [origo] megkérdezte a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot (Nefmi), hogy miért nem írták ki még tavaly a jelek szerint már előkészítés alatt álló pályázatokat, és mire gondolt a fogyatékosságügyi miniszteri biztos, amikor az előző kormány mulasztásáról beszélt. A minisztérium nem válaszolt a pályázatok csúszására vonatkozó kérdéseinkre, csak annyit közölt, hogy "2010 második félévében valamennyi EU-s projekt kormányzati felülvizsgálatára sor került".

A Nefmi szerint azonban a látássérültközpontok problémáit nem ez okozta, hanem az, hogy az előző kabinet "nem készített olyan középtávú koncepciót, amely (...) biztosította volna a központok folyamatos működtetését". Az eddig biztosított - február végén elfogyó - pályázati forrás ugyanis "kizárólag a fejlesztést célozta", nem pedig a működtetést. "Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az [eddigi források elosztásáról szóló] támogatási szerződésben nem az állam, hanem a kedvezményezett pályázó vállalta a szolgáltatás ötévi időtartamra történő biztosítását" - írta válaszában a Nefmi.

Ez azonban a látássérültközpontokat működtető civilek szerint nem igaz, az állam szerintük csak rájuk szeretné hárítani a működtetésük költségeit, holott a központoknak semmiféle bevételük nincs - legalábbis erről beszélt az [origo]-nak a miskolci látássérültközpont szakmai vezetője. Németh Márta szerint a legutóbbi egyeztetésen volt is egy pengeváltásuk emiatt a minisztériummal, mert akkor is felvetette a fogyatékosügyi miniszteri biztos, hogy a fenntartás a központok szerződésben vállalt feladata volna, szerintük azonban ez egyértelműen állami feladat.

Németh szerint Bernáth Ildikótól azt az ígéretet kapták, hogy lesz megoldás a központok fenntartására. Hozzátette, már tavaly többször jelezték a Nefminek, hogy 2011 elején baj lesz, ha a fenntartásukhoz szükséges összeget nem különítik el a költségvetésben. "Nem kaptunk rá választ, még halogatót sem, pedig októbertől ezzel bombáztuk a minisztériumot. Aztán nem is találtuk meg a költségvetésben ezt a tételt" - mondta. Szerinte ugyanakkor az előző kormánytól is csak szóbeli ígéretet kaptak arra, hogy a bizonytalan pályázati források helyett a fenntartásukat normatívvá teszik majd a jövőben. A pályázaton elnyerhető uniós forrásokat ugyanis alapvetően fejlesztésre lehet felhasználni, mostanáig azonban éppen ilyen pénzből működtek a központok.

A Nefmi az [origo]-nak küldött válaszában azt írta, kiemelten fontos feladatának tartja a látássérült emberek elemi rehabilitációját. Ezért az a szándékuk, hogy "a minisztérium fejezeti előirányzatából, költségvetési forrásból biztosítsák" a szolgáltatás folytonosságát, és "a működtetés feltételeinek biztosításához a közeljövőben pályázat kiírására kerül sor". Konkrétumokat azonban - például, hogy mennyi pénz jut erre a célra és mikor - nem közöltek ezekről az elképzelésekről.