Elkanyarodik Hoffmannék irányától az új felsőoktatási terv

Több ponton is irányváltást jelez Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága korábbi terveihez képest az új felsőoktatási törvény alapjait lerakó dokumentum. Ezt rektorok, hallgatók és két minisztérium közösen dolgozták ki az után, hogy Hoffmannék korábbi tervezete sok bírálatot kapott. A szövegben a közszolgálat mellett már a piac igényeiről is beszélnek, és a Bologna-rendszert is megvédik.

A jövő héten a kormány elé kerül az a dokumentum, amely pontokba szedi a felsőoktatás legnagyobb problémáit, és rögzíti az új felsőoktatási törvény alapelveit. Ha a csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumra rábólint a kormány, akkor elkezdődhet a törvényszöveg kialakítása - tudta meg az [origo], neve elhallgatását kérő oktatási államtitkársági forrásból. Az államtitkárság úgy tervezi, hogy a tavaszi ülésszak alatt az országgyűlés elé kerül a törvényjavaslat, és kedvező döntés esetén már 2011 szeptemberében életbe léphet az új szabályok egy része.

A szöveget Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezésére és lényegében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az ötlete alapján dolgozták ki az után, hogy a Hoffmann Rózsa KDNP-s politikus oktatási államtitkársága által még tavaly kidolgozott felsőoktatási koncepció éles bírálatokat kapott, és nyílt konfliktus alakult ki Hoffmann és Pokorni Zoltán fideszes oktatáspolitikus között. A vitatott koncepció több pontját kritizálta Pálinkás is, akinek javaslata nyomán a kormány úgy döntött: az alapelvek lefektetésével lényegében elölről kezdődik az új felsőoktatási törvény megalkotása.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) munkatársai, valamint rektorok és hallgatói önkormányzatok képviselői állították össze, és a Kormány.hu-n olvasható bevezető szerint minden érintett egyetértését tükrözi.

Közszolgálat vagy verseny

Az oktatási államtitkárság eredeti javaslatához képest (melyről itt olvashat) több ponton irányváltást jeleznek az összegyűjtött alapelvek. A tervezet nem határolódik el például a felsőoktatási rendszerben 2006-ben bevezetett Bologna-rendszertől, hanem egyértelműen a rendszer fenntartását jelöli ki, illetve behozza a versenyképesség fontosságát is az alapelvek közé. Hoffmannék ugyanis eredetileg pusztán közszolgálatnak nevezték a felsőoktatást a szerintük eluralkodott piaci szemlélettel szemben, az új dokumentum viszont - tulajdonképpen Pálinkás József elképzelésének megfelelően - így határozza meg a felsőoktatást: "A magyar felsőoktatás a közjót szolgáló intézményrendszer, a minőségi felsőoktatás az ország versenyképességének egyik hajtóereje."

A felsőoktatás jelenlegi legnagyobb problémái között a dokumentum többek között ezeket sorolja fel: a színvonal általános csökkenését; a tömegképzések elterjedésével egyre nehezebbé váló "értelmiségi szerepre való szocializációt"; a jelenlegi jogi szabályozás bonyolultságát; a fejkvóta alapú finanszírozás károsságát, a rendszer torzulását; a csökkenő hallgatószámot; a vidéki felsőoktatás egyre nehezebb helyzetét; az iskolák túl nagy számát; a tanárutánpótlás növekvő hiányát; az egyre hiányosabb tudású középiskolásokat; a Bologna-rendszer bevezetésének átgondolatlanságát; a túl sok haszontalan alapszakos képzést; a munkaerőpiac igényeinek szinte teljes figyelmen kívül hagyását; a kutatás bonyolult támogatási rendszerét; a gyenge gyakorlati képzést; a nemzetközi képzési rendszerbe való beilleszkedés hiányosságait.

Alap a szigorúbb felvételi és a minőség

A kidolgozók szerint az új felsőoktatási törvény - amelyre mindenki szerint szükség van - egyik legfontosabb alapelve a minőségi oktatás. A demográfiai folyamatokhoz és a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani a keretszámokat, a fejkvóta alapú finanszírozást teljesen át kell alakítani, a legjobb egyetemeknek többlettámogatást kell adni - áll a dokumentumban. A vidéki főiskolák megtartásával vagy felszámolásával kapcsolatban a dokumentum nem foglal egyértelműen állást, hanem azt rögzíti: ezek a főiskolák "a helyi szellemi és kulturális élet központjai, fenntartásuk és vonzóbbá tételük további speciális társadalmi, gazdasági és kormányzati eszközöket is igényel".

Az alapelvek között szerepel az is, hogy az egyetem és a főiskola szerepét világosan meg kell határozni: e szerint egyetem az, ahol magas szintű elméleti és gyakorlati oktatás folyik alap- és mesterfokon, doktori képzésben, illetve osztatlan képzésben. A főiskolák feladata, hogy "gyakorlati feladatok magas szintű ellátására" készítsen fel alapképzésben, illetve "néhány területen" mesterképzésben. "A képzések átjárhatóságát és a munkaerőpiachoz történő illeszkedését biztosítani kell" - teszik hozzá a kidolgozók a Bologna-rendszer elveinek megfelelően, de rögzítik azt is, hogy a pedagógusképzésben vissza kell állni az osztatlan képzésre.

Az alapelvek között szerepel az is, hogy szigorítani kell a felvételi követelményeket, amelyeknek azonban egységesnek kell maradniuk. "Ehhez szükséges a közoktatás, a pedagógusképzés, az érettségi és a felsőoktatás felvételi rendszerének összehangolt megváltoztatása, beleértve a szóbeli, illetve alkalmassági vizsgákat, a természettudományos és az idegen nyelvi ismeretek számonkérését" - olvasható a szövegben.

Pokorni bírálata nem befolyásol

A dokumentum annak ellenére az új felsőoktatási törvény megalkotásának az alapja lesz, hogy csütörtökön a felsőoktatás átalakítása körül is vita alakult ki Pokorni Zoltán és Hoffmann Rózsa között, a Fidesz és a KDNP siófoki frakcióülésén. A két politikus sokadik összecsapását vívta a témában. Hoffmann és Pokorni a tanácskozás több résztvevője szerint kulturált hangnemben vitázott egymással, de a végén mégis volt egy keményebb ütközés köztük - számoltak be az [origo]-nak kormánypárti képviselők, akik szerint a felsőoktatási törvény mellett a pedagóguséletpálya-modellről és a közoktatás átalakításáról is szólt a szerteágazó vita. A vitához a résztvevők elmondása szerint több alkalommal Orbán Viktor is hozzászólt, és bár több ponton is igazat adott Pokorninak, tulajdonképpen megvédte a KDNP-s államtitkárt. (A Siófokon történtekről itt olvashat részletesen.)

Az oktatási államtitkárság egyik vezető beosztású munkatársa szerint azonban a frakcióülésen folytatott vita nem jelenti azt, hogy az alapelveket rögzítő dokumentum veszített volna a fontosságából (ennek kidolgozásában Pokorni nem vett részt). A tisztviselő szerint a történtek nem befolyásolják azt, hogy a kormány tárgyaljon a dokumentumról, ugyanakkor szerinte teljesen természetes, hogy a felsőoktatás témáját a parlamenti frakcióban is átrágják, hiszen végső soron a kormány által előterjesztendő felsőoktatási törvényt is az országgyűlésnek kell megszavaznia. Hozzátette, a frakcióülésen a programot szándékosan tervezték úgy, hogy az oktatásról szóló vitán a miniszterelnök is részt vegyen, Orbán ugyanis ott akart lenni a megbeszélésen, mert fontosnak tartja a témát.

Az [origo]-nak egy másik, az alapelveket tartalmazó dokumentum készítését közelről ismerő forrás is azt mondta, a frakcióülésen Pokorni és Hoffmann között kialakult vita nem befolyásolja, hogy a szöveg alapján haladjon tovább a felsőoktatási törvény kidolgozása.