Orbán Viktor miniszterelnök alig pár nappal azelőtt találkozott Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, hogy a kormányellenes tüntetések nyomására lemondott évtizedeken át tartó hatalmáról. Schmitt Pál köztársasági elnök is ellátogatott a közelmúltban egy olyan arab ország vezetőjéhez, amelynek az utóbbi hetekben ingadozni kezdett a hatalma. Schmitt november végén járt Moammer al-Kadhafinál, aki most véres akcióktól sem visszariadva igyekszik megóvni hatalmát a távozását követelő tömegektől.
Schmitt az Európai Unió és Afrika állam-és kormányfőinek III. csúcstalálkozóján járt Líbiában, ahol négyszemközti megbeszélést is folytatott a pompakedvelő Kadhafival. A találkozó történelmi jelentőségét az adta, hogy Schmitt előtt ilyen magas rangú magyar köztisztviselő még soha sem utazott az észak-afrikai országba.
Arról, hogy pontosan miről beszélgetett a két politikus, a találkozó négyszemközti volta miatt nem sok minden került nyilvánosságra - a köztársasági elnöki hivatal nem kívánt nyilatkozni róla, az államfő honlapjának hírarchívumának tanulmányozását javasolták. Az MTI akkori beszámolója szerint Schmitt közölte, Magyarország kész kapcsolatait minden korábbinál magasabb szintre fejleszteni Líbiával és abban érdekelt, hogy minél több magyar vállalat vehessen részt az ország fejlesztésében, egyúttal támogatja a líbiai érdekeltségű vállalatok további befektetéseit hazánkban.
Marton Béla líbiai magyar nagykövet szerint Schmitt a magyar cégek érdekében igyekezett lobbizni Kadhafinál. A diplomata szerint Schmitt felvállalta, hogy a legfelsőbb szinten segíti a magyar vállalkozások visszatérését Líbiába, amellyel 20-30 évvel ezelőtt volt élénk gazdasági kapcsolata Magyarországnak.
A nagykövet szerint Kadhafi országa komoly gazdasági lehetőséget rejt, és nem csak gazdag energiahordozó-lelőhelyei miatt. A találkozó korrekt hangulatban telt, és volt pozitív hozadéka: történt konkrét előrelépés, érezhetően könnyebbé vált a cégek dolga, nagyobb lett a fogadókészség. Az arab világ nagyra értékeli az ilyen gesztusokat - mondta a nagykövet, aki szerint ugyanakkor Schmitt gesztusa nem a személynek, hanem az országnak szólt.
A nagykövet szerint Sólyom László korábbi államfő is hasonló célból utazott annak idején Algériába: a magyar vállalatok gazdasági lehetőségeinek felkutatása és segítése érdekében. Politikai jellegű kérdések, a tárgyalók között ilyenkor az eltérő vélemények miatt nem kerülnek szóba - mondta Marton Béla az [origo]-nak.
Líbiában közel egy hete tartanak a kormányellenes tüntetések, és hétfőre elszabadult a pokol: állítólag a légierő bombázta a tüntetőket Tripoliban, de az elnök fia szerint fegyverraktárakat lőttek. Helyszíni beszémolók szerint a katonák mindenkire lőttek az utcán. Moammer Kadhafi líbiai holléte sokáig ismeretlen volt, azt az információt, hogy Venezuelába menekült volna, később ő maga cáfolta egy késő este sugárzott rövid interjúban. Az aktuális líbiai eseményekről percről-percre frissített tudósításunkban olvashat, a hétfői eseményekről pedig itt találja összefoglalónkat.
Líbia Észak-Afrika leggazdagabb országa. Az országban annak hatására kezdtek tüntetni a hét elején, hogy szomszédjai közül Tunéziában és Egyiptomban is megbuktatták a diktátort. A 68 éves Moammer Kadhafi 42 éve irányítja Líbiát. A líbiai tüntetések hátteréről itt olvashat bővebben.
A tunéziai és egyiptomi forradalmak szinte az egész arab világban forrongásokhoz vezettek. Az [origo] címkeoldalain összegyűjtve megtalálja az egyiptomi forrongásokról, Tunéziáról, valamint Algériáról, Jemenről, Bahreinről és Iránról szóló cikkeinket is. |