Szájer József európai parlamenti képviselő vezetésével úgynevezett nemzeti konzultációs testületet állít fel a kormány, hogy segítse az országgyűlést az új alkotmány megalkotásában. Szájer pénteki tájékoztatóján bejelentette, hogy a testület tagjának kérte fel Járai Zsigmondot, a jegybank felügyelőbizottságának elnökét, Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Csák János londoni nagykövetet és Szili Katalin korábbi MSZP-s házelnököt, jelenleg független képviselőt. A felkérést valamennyien elfogadták.
A konzultációs testület célja Szájer szerint, hogy minél szélesebb körben bevonják a polgárokat az alkotmányozásba. Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a kormány - a kodifikációhoz, vagyis a konkrét szöveg megfogalmazásához nyújtott támogatáson túl - ezen a testületen keresztül kíván részt venni az alkotmányozás folyamatában, de maga a kabinet nem alkotmányoz, mert az az országgyűlés feladata.
A konzultációról Szájer azt mondta: szeretnének minden állampolgárhoz, civil- és érdekvédelmi szervezethez, illetve önkormányzathoz eljutni, hogy kikérjék a véleményüket. A szakszervezetekkel már ezen a héten volt egyeztetés az Országházban, az önkormányzatokat pedig arra kérik, hogy testületi üléseiken vitassák meg azokat a kérdéseket, az alkotmányban legfontosabbnak tartanak, és erről levélben tájékoztassák a konzultációs testületet.
Az állampolgárok véleményét a testület egy kérdőíven fogja kikérni, amelyen Szájer szerint tucatnyi, alapvető alkotmányos kérdéseket érintő kérdés szerepel majd. A pontos kérdéseket a képviselő egyelőre nem közölte, szerinte legkésőbb a jövő hétre véglegesíthetik azokat. Kérdésre válaszolva ugyanakkor azt mondta: olyan kérdés nem szerepel majd az íven, hogy a polgárok akarnak-e új alaptörvényt. A kérdések a képviselő szerint nem elsősorban közjogiak lesznek, hanem inkább a mindennapi életet érintik majd.
Szájer szerint a kérdőívvel már előzetesen szeretnék bevonni az állampolgárokat az alkotmányozásba, és nem csak utólag megkérdezni őket arról, hogy támogatják-e a parlament által kidolgozott alaptörvényt. Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy ez azt is jelenti: nem kívánják népszavazásra bocsátani az új alkotmányt. A képviselő szerint erre nincs jogi lehetőség, és európai példák sem nagyon vannak ilyesmire.