Befolyásos külföldiekhez akar eljutni a kormány a brit tanácsadókkal

Fontosabb külföldi lapok szerkesztőiről listákat, uniós intézmények elérhetőségeit, illetve a magyar kormány megítélését javító stratégiát is tartalmaz majd az a tanulmány, amelyért 32 millió forintot fizet a kormány egy brit kommunikációs cégnek. Az [origo] által megtekintett szerződés szerint a tanulmánynak március végig kell elkészülnie, a dokumentum azonban nem lesz nyilvános. Egy kormányzati forrás szerint már a médiatörvényt érő bírálatok előtt megfogalmazódott, hogy a kormány üzeneteinek célba juttatásához szükség lesz egy külső partnerre.  

Március 31-ig kell elkészítenie a brit Project Associates UK Limited nevű cégnek azt a tanulmányt, amely egy átfogó kommunikációs stratégiát vázol fel a magyar kormány számára - derül ki az [origo] által megtekintett tanácsadói szerződésből. A tanulmány azonban, amelyért a kormány nettó 32 millió forintnak megfelelő angol fontot fizet, nem lesz nyilvános. A szerződésben ugyanis az olvasható: "A megbízó nem jogosult a műveket kiadni, átdolgozni, többszörösíteni, nyilvánosságra hozni, harmadik személynek átadni, egyéb módon hasznosítani". A tanulmány korlátlan felhasználási joga csak a brit céget illeti meg.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) belül működő kommunikációs államtitkárság március 7-én közölte, hogy a brit céggel szerződést kötött a tárca háttérintézménye, az úgynevezett országmárkáért is felelős Balassi Bálint Intézet (BBI). Az erről szóló közlemény szerint a cég feladata, hogy segítse a kormányzati kommunikációs stratégia kialakítását, javítsa Magyarország megítélését a nemzetközi pénzpiacokon és befektetők körében, valamint azonosítsa azokat a véleményvezéreket, akiknek meghatározó szerepük van a Magyarország-kép kialakításában. A Project Associates a feladat elvégzésébe bevonja a szintén londoni székhelyű, politikai és pénzügyi tanácsadással foglalkozó Financial Dynamics nevű ügynökséget.

Csak adalék volt a médiatörvény

Egy névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: a brit céggel nem a médiatörvényt ért bírálatok miatt kötöttek szerződést, a kormány ezt már korábban is tervezte, a médiatörvény kritikája csak újabb adalék volt ehhez. A tisztviselő szerint azért van szükség a brit cég segítségére, mert a kormány hiába fogalmazta meg a gazdasági célkitűzéseit, az üzenetek nem jutottak célba. A forrás szerint hiába vannak elérhetőségeik külföldi véleményformálókhoz, további segítség kell, hogy befolyásos politikai köröket, háttérembereket el tudják érni. A cég által készített tanulmány megadja az irányt, amelyen el a kormány majd el tud indulni - fogalmazott a tisztviselő.

A szerződés megkötésében vélhetően szerepe volt annak, hogy az elmúlt félévben számos bírálat érte a kormányt a nemzetközi sajtóban, komolyabb össztűz azonban a médiatörvény év végi elfogadása után zúdult rá. A kormány többször megkísérelte, hogy a kritikákra reagáljon, háttérbeszélgetéseket szerveztek külföldi újságíróknak, Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár korábban pedig olvasói levelet is írt a Washington Post című amerikai napilapnak. Ezeknek a próbálkozásoknak az eredményével ugyanakkor feltehetően nem voltak maradéktalanul elégedettek a kormányon belül, többek között a január eleji, évindító kormányülésen is szóba került, hogy a médiatörvény kommunikációja sikertelen volt.

Közbeszerzés nélkül

A tanácsadói szerződésben az olvasható, hogy a brit céget közbeszerzési eljárás nélkül választották ki a munkára. A szerződés ezt azzal indokolja, hogy a jogszabályok bizonyos esetekben lehetővé teszik az eljárás mellőzését, többek között akkor, ha az alaptevékenység ellátásához van szükség a tanácsadói tevékenységre. A Financial Times című brit lap szerint - amely még a kormányzati bejelentés előtt, március 4-én adott hírt a szerződésről - a cég kiválasztásban szerepet játszhatott, hogy a Financial Dynamics korábban már dolgozott Izlandnak, Görögországnak, a Project Associates pedig a grúz kormánynak végzett hasonló munkát. A Project Associates honlapján nem árul el részleteket korábbi ügyfeleiről, mindössze annyit írnak, hogy az elmúlt 11 évben kormányoknak, nagyobb vállalatoknak, illetve befolyásos magánszemélyeknek is adtak kommunikációs tanácsokat.

A kilencoldalas szerződés február 1. és március 31-e közti időszakra szól. Hogy pontosan mikor történik meg a 32 millió forintos megbízási díj kifizetése, azt nem tudtuk meg, a BBI ugyanis az erre vonatkozó részeket üzleti titokra hivatkozva kitakarta a rendelkezésünkre bocsátott szövegből. A pénzügyi teljesítés feltétele azonban, hogy BBI elfogadja a készülő tanulmányt, erről az intézetnek az átvételtől számított tíz napon belül kell nyilatkoznia. Ha a cég késik a teljesítéssel, a BBI kötbérre jogosult.

Újságírólistákat is készítenek

A szerződés utolsó két oldala, a melléklet tartalmazza, hogy milyen feladatok elvégzését várják el a brit cégtől. A kommunikációs stratégia megalkotásáról a következő elvárásokat fogalmazza meg a szerződés: "tanácsadás átfogó kommunikációs stratégiához, a megbízó kommunikációjának elősegítése és márkaépítési céljai elérése érdekében", "közreműködés médiatervek készítésében a belföldi és az európai uniós eseménynaptár kiemelt rendezvényihez", illetve "közreműködés médiastratégia-tervezésben az európai és nemzetközi médiában megszerezni kívánt reklámsúlyhoz".

A cég feladata az is, hogy azonosítsa a fontosabb véleményformálókat, akiknek hatásuk van arra, hogy milyen kép alakul ki Magyarországról. A "kiemelt véleményvezéreket" a cégnek a tudományos közösségekben, a határon túli magyar közösségekben, a kulturális és művészeti közösségekben, illetve az üzleti közösségekben kell azonosítania. A cégnek átfogó jegyzéket kell összeállítania a fontosabb napi- és hetilapok, műsorszolgáltatók, vezető híroldalak szerkesztőiről, tudósítóiról. Bár a szerződés nem mondja ki, valószínűleg a külföldi újságokra és tévékre utal a szöveg. Elérhetőségeket kell szereznie a tanulmány készítőinek az Európai Parlamenthez, az Európai Bizottsághoz, illetve a brit minisztériumokhoz és a brit parlamenti képviselőkhöz is. A szerződés előírja azt is, hogy a tanácsadó cég működjön közre "a válogatott véleményvezérek" magyarországi látogatásainak megszervezésében is.

A szerződés külön foglalkozik azokkal a "gazdasági véleményvezérekkel", akiknek szerepük van abban, milyen kép alakul ki Magyarországról a pénzpiacokon és a befektetők körében. Őket a cégnek többek között a pénzügyi szolgáltató iparban, a pénzügyi elemzők, a kereskedő partnerek, pénzügyi elemzők, befektetői tanácsadók között kell azonosítania.

Hatos Pálnak, a BBI főigazgatójának - aki a magyar fél részéről aláírta a szerződést - pénteken írásban több kérdést is feltettünk. Többek között arra voltunk kíváncsiak, miért nem hozható nyilvánosságra a tanulmány, hogyan biztosítják a 32 millió forintos közpénz átlátható felhasználását, miért közbeszerzés nélkül választották ki a céget, és mi a garancia arra, hogy a tanulmányban nem csak általánosságok fognak szerepelni. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

Korábban bírált tanácsadói szerződések

A tanácsadói megbízás miatt az MSZP bírálta a kormányt, a párt szerint ugyanis a tanácsadói szerződés újabb, az adófizetők pénzét pazarló intézkedés. Az ellenzéki párt március 9-i közleményében azt írta, kommunikációs tanácsadás helyett felelős gazdaságpolitikával lehetne visszanyerni a külföldi befektetők bizalmát.

A kormány számára annyiban kényes helyzetet jelent a tanácsadói megbízás, hogy korábban épp a Fidesz volt az ilyen szerződések egyik legkeményebb kritikusa. A tavalyi választások után kormányra kerülve felülvizsgálták a korábban kötött tanácsadói és vállalkozói szerződéseket, és Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos "polipszerű összefonódásokhoz" hasonlította azokat az általa megvizsgált tanácsadói szerződéseket, amelyet 2002 és 2010 között közpénzzel gazdálkodó költségvetési szervek és állami cégek kötöttek magántársaságokkal.

A Fidesz korábban támadta a Medgyessy-kormányt is, amikor az szintén külföldi tanácsadokhoz fordult. Az akkori MSZP-SZDSZ-kormány 2004 februárjában 15 millió forintos szerződést kötött a Greenberg Carville Shrum politikai tanácsadó céggel, valamint a Greenberg Quinlan Rosner stratégiai kutató céggel. A cégek korábban Bill Clinton volt amerikai elnök, illetve Tony Blair volt brit miniszterelnök munkáját is segítették. Szijjártó Péter fideszes képviselő a kormányfőnek feltett írásbeli kérdésében akkor így fogalmazott: "Mi indokolja a drasztikus költségvetési megszorítások, az otthonteremtési program csorbítása és a diákhitel kamatainak emelése idején újabb több tízmillió forint kifizetését külföldi kampánystratégák számára?"