Népszabadság: Pártszékház-robbantással is gyanúsíthatják Rohácot?

Több magyarországi robbantással is meggyanúsíthatja a rendőrség az újra elfogott Jozef Rohácot - értesült a Népszabadság. A lap úgy tudja, a bombamaradványok arra utalnak, hogy a Patkánynak is nevezett bűnözőnek köze lehet az 1998-as politikai merényletekhez. A rendőrség hírzárlatot rendelt el az ügyben.

Jozef Rohácot a Magyarországon kiadott európai letartóztatási parancs alapján vették őrizetbe Szlovákiában. Az ORFK pénteken annyit közölt, hogy egy folyamatban lévő büntetőügy miatt keresték a magyar hatóságok Rohácot, de hogy pontosan mi ez az ügy, azt nem árulták el.

A Népszabadság most azt írja, hogy az 1998-as Aranykéz utcai robbantás mellett minden bizonnyal az azt megelőző, négy "politikai célpont" ellen végrehajtott pokolgépes akcióval is meggyanúsíthatják a magyar hatóságok Jozef Rohácot.

A lap úgy tudja, az elmúlt években több nyomozócsoport többször is átnézte az Aranykéz utcai robbantás aktáit. Összevetették a bombamaradványokat és más bizonyítékokat a Seres Zoltán elleni merényletkísérlet után lefoglalt bombával, az 1998. március 12-én az FKGP Belgrád rakparti központja előtt talált pokolgéppel (a portás megzavarta a merénylőt, így az a robbantás elmaradt) és a másik három, "politikai indíttatású" robbantásnál használt bombák maradványaival. (Emlékeztetőül: 1998. március 16-án Torgyán József kisgazda pártelnök rózsadombi lakásánál, május elsején a fideszes Szájer József XVI. kerületi lakásánál, június 15-én pedig a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt robbant pokolgép.) Az újság értesülése szerint a bombák, illetve bombamaradványok szakértői vizsgálata azt valószínűsíti, hogy a bombák egy részét Rohác készítette.

A rendőrség egyelőre konkrétumokat nem árul el, és arról sem beszélnek, hogy miért csak most, évekkel a merényletek után derült fény a bombák közti hasonlóságra - írja a Népszabadság.

Jozef Rohác neve felmerült több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is. A férfit továbbá előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével vádolta a Fővárosi Főügyészség a Seres Zoltán elleni, 13 évvel ezelőtti sikertelen merényletkísérlet miatt. A vádirat szerint 1997. június 3-án Rohác és ismeretlen társai távirányítású bombával akarták megölni Serest, ám a bomba Seres Bentleyjéről a gépkocsi indulásakor leesett. Az ügyész szerint, ha felrobbant volna a pokolgép, kétszáz méteres sugarú körben gyilkolt volna. Serest alig két év múlva ismeretlenek megölték.
A budapesti Fővárosi Bíróság Rohácot ebben az ügyben tavaly október végén, első fokon felmentette a kitervelt emberölés kísérletének vádja alól, két év börtönbüntetésre ítélte viszont robbanóanyaggal való visszaélés miatt. A bíróság a tárgyalás végén szabadlábra helyezte, mivel Rohác már két évet töltött előzetes letartóztatásban.