Tiszavasváriban vár a következő próba Pintérre

A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület után a jobbikos vezetésű Tiszavasvári önkormányzat teszi próbára az önkéntes rendfenntartók elleni fellépést ígérő Pintér Sándort. A csendőrségnek nevezett szervezet tagjai civilek ugyan, de van köztük egy közterület-felügyelő is, aki már hivatalos személynek számít. A belügyminiszter csütörtökön azt mondta: hamarosan jogszabály készül a hasonló jelenségek ellen, pedig a tiszavasvári kezdeményezés nem új keletű.

Újabb frontok nyíltak szerdán a Jobbik és a Belügyminisztérium közt a közbiztonság ügyében zajló konfliktusban, amikor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban megkezdte működését az úgynevezett csendőrség. Az egyetlen jobbikos vezetésű városban csütörtöktől tíz emberrel járőrözik az csendőrség, amelynek a zászlóavatására a Tiszavasváriba látogatott Vona Gábor pártelnök is.

Pintér Sándor belügyminiszter már csütörtökön, a kalocsai büntetés-végrehajtási intézetben tartott sajtótájékoztatón azt mondta: megfelelő jogi válasz készül a Jobbik által Tiszavasváriban megalapított szervezet ügyében. A miniszter nem fejtette ki, hogy pontosan mit jelent a jogi válasz, csak annyit mondott, hogy már folyamatban van egy törvény, illetve kormányrendelet előkészítése, ezek Pintér reményei szerint mihamarabb életbe lépnek.

Pintér korábban határozott fellépést ígért a Jobbikhoz és a betiltott Magyar Gárdához több szálon kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület működése ellen is, de a hatóságok egyelőre nem találtak hatékony eszközt a cigányok által lakott településeken állítólag a közbiztonságért felvonuló polgárőrök ellen. Hajdúhadházon ugyan őrizetbe vettek néhány aktivistát, de a bíróság nem találta megalapozottnak, hogy garázdaságot követtek volna el. Csütörtökön végül az ügyészség törvényességi felügyeleti eljárást indított az egyesület ellen, egy hasonló lépéssel indult az az ügy is, amely végül a Magyar Gárda Hagyományőrző Egyesület feloszlatásához vezetett.

Az önkormányzat rendőrsége

A tiszavasvári csendőrség esete azonban más, mint a polgárőr egyesületé, hiszen ez egy önkormányzati kezdeményezés. A neve ugyan az 1881-től 1945-ig működő Magyar Királyi Csendőrségre utal, de valójában csak egyike azoknak az önkormányzati törekvéseknek, amelyek civil biztonságiakkal igyekeznek megerősíteni a közbiztonságot. A legismertebb hasonló szervezet a 2008-ban Miskolcon, az avasi lakótelepen felállított városőrség, amely 30 emberrel próbált javítani a korábbi szocialista városvezetés szerint is tarthatatlan helyzeten.

A miskolcihoz hasonló, városőrségnek kinevezett biztonsági őrök nem hatósági személyek, jogaik korlátozottak, csak annyit tehetnek, mint bármely állampolgár, és legfeljebb jelenlétük jelenthet némi visszatartó erőt. A tiszavasvári önkormányzat gondolt erre is: a tízfős testület egyik tagja közterület-felügyelő, aki a törvény értelmében hivatalos személynek minősül: jogosult igazoltatni, a rendőrök megérkezéséig feltartózni a tetten ért elkövetőt, az ellenállás megtörésére pedig testi erőt, könnygázsprayt vagy szolgálati kutyát alkalmazni.

Vona Gábor a csendőrség zászlószentelésén Tiszavasváriban

Császár József, Tiszavasvári alpolgármestere az [origo]-nak azt mondta: a tíz úgynevezett csendőr közül öten közmunkások, fizetésük nagyobb részét az állami költségvetés állja. Négyen négyórás állásban vannak az önkormányzatnál, míg a tizedik a közterület-felügyelő. A tíz ember mellett az alpolgármester szerint tucatnyi önkéntes ingyen, polgárőrként lát el szolgálatot a városban. A csendőrség működésére egyelőre nincs külön forrás a költségvetésben. Adományként kaptak egy autót, és további felajánlásokat várnak egy külön számlára.

Alultervezett létszám

Az alpolgármester azt mondta: a csendőrség felállítása előtt egyeztettek a helyi rendőrkapitánysággal, és szorosan együttműködnek a rendőrséggel. Császár úgy fogalmazott: Pintér Sándor akkor járna el helyesen, ha ahelyett, hogy fellép a civil kezdeményezések ellen, megadná a helyi kapitányságnak azt a 18 főt, amely az alpolgármester szerint hiányzik a körzetből. Ennek érdekében az önkormányzat szolgálati lakásokat is felajánlott, és remélik, hogy már az idén 3-4 fővel bővülni fog a rendőri állomány.

A tiszavasvári kapitánysághoz öt másik település tartozik: Szorgalmatos, Tiszalök, Tiszaeszlár, Tiszadada, Tiszadob. Ezek közül két helyen van rendőrőrs, Tiszalökön és Tiszadobon. A 2010-es beszámolóban maga a kapitányságvezető írta le, hogy folyamatos létszámgondokkal küzdenek, a városban pedig "alultervezett" a járőrszolgálat létszáma: a 12 ezer lakosú Tiszavasváriban a kapitányságon dolgozó ügyeletesekkel együtt 17 rendőr van (a kapitányság teljes hivatásos létszáma 59 fő).

Bár az ismertté vált bűncselekmények száma az utóbbi években enyhén csökkent, a kapitányság felderítési mutatója alig magasabb, mint 50 százalék. Az állomány nagyon fiatal, átlag életkora 31 év. Bár jogi következménye nincs, mégis jelzésértékű, hogy a kapitányság 2010-es beszámolóját a jobbikos többségű képviselő-testület nem fogadta el, mivel "az anyagi és humán erőforrási eszközök nem állnak rendelkezésre olyan mértékben, amellyel hosszú távon jelentős eredményeket lehetne elérni".

Voltak próbálkozások

A rendszerváltás óta rendszeresen felmerül az igazi, a törvényes erőszak monopóliumával is felruházott önkormányzati rendőrség felállítása. Szerepelt például a Medgyessy-kormány programjában, de főpolgármesterré választása előtt hasonló szervezetről beszélt Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője is. Az önkormányzati rendőrség legnagyobb előnye a támogatói szerint az lehetne, hogy nem a jó statisztika számítana eredménynek, mert a vezetőnek rendszeresen oda kellene állni a helyi közösség elé, és valódi válaszokat adni a kérdésekre.

A mindenkori kormányzat azonban ellenállt az ötletnek. 2008-ban Kondorosi Ferenc kormánybiztos az [origo]-nak arról beszélt, hogy nagyon veszélyes lenne a rendőrséget bedobni "a helyi politika sodrába". Tavaly májusban, bizottsági meghallgatásán Pintér is arról beszélt, hogy az önkormányzati rendőrség "lila köd, amiben mindenki hisz", de az ő álláspontja szerint a rend fenntartásának legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze az egységes, központilag szervezett rendőrség.

A Jobbik már tavalyi választási programjában javasolta a csendőrség felállítását, mert a párt szerint ez javíthatja a települések közbiztonságát. Azt azonban nem fejtették ki, hogy a csendőrség miben különbözne a rendőrségtől, illetve mennyiben hasonlítana az 1881-ben felállított, majd 1919-ben újjászervezett Magyar Királyi Csendőrségre.