Történelemszépítés és giccses szimbolika - külföldi lapok az új alkotmányról

Három tekintélyes európai újság is kritikus hangvételű cikket közölt a Schmitt Pál államfő által húsvét hétfőn aláírt új magyar alkotmányról. A Libération az új magyar alaptörvény történelemfelfogását emelte ki, az osztrák Die Presse pedig azt, hogy a forint alaptörvénybe foglalásával még messzebb került Magyarország csatlakozása az eurózónához. A Guardian publicistája szerint a mélyen illiberális alkotmány alkotmányos válságok sorozatát vetíti előre.

Az új magyar alaptörvény történelemfelfogásáról és a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítása apropóján kirobbant vitáról közölt tudósítást kedden a Libération nevű francia baloldali napilap. "Az Orbán-kormány ráerőszakolja revizionizmusát Magyarországra" című írás szerint "Orbán Viktor miniszterelnök ultrakonzervatív jobboldala nem tud ellenállni a kísértésnek", hogy "megszépítse a történelmet".

A cikknek az alkotmánnyal foglalkozó részében a szerző, Florence La Bruyere arról számol be, hogy 42 történész és filozófus "aggodalmának adott hangot egy nyílt levélben amiatt, hogy az állam átírja a történelmet az új alkotmányban" azzal a passzussal, amely kimondja: Magyarország 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését.

Idézi Karsai László történészt, aki úgy látja, ez annak a mítosznak a fenntartására szolgál, mely szerint egyedül a németek a felelősek a deportálásokért. "Pedig Magyarország volt az első ország Európában, amely zsidótörvényt fogadott el 1920-ban, és deportált zsidókat 1941-től" - jelentette ki a történész.

A Libération írásának második felében azzal foglalkozik, hogy Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára nemrég a kormányzati portálnak nyilatkozva azt mondta, a budapesti Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának egy részét át kell értékelni. A lap szerint ez is a történelem megszépítésének szándékára utal, holott "az emlékközpont megszületése az első Orbán-kormánynak köszönhető, mely a holokauszt hivatalos megemlékezését is kezdeményezte". A szerző azt is megemlíti, hogy az épület 2004-es avatásán államminiszterként jelen volt Nicolas Sarkozy jelenlegi francia államfő.

Die Presse: az alkotmány korlátozza a következő kormányok mozgásterét

A forint marad a nemzeti valuta a hétfőn Schmitt Pál köztársasági elnök által aláírt új magyar alkotmányban, ezzel a magyarok csatlakozása az euróövezethez még távolabb került - írja budapesti tudósításában a Die Presse keddi száma. Az osztrák jobbközép napilap szerint a magyar államfő a bel- és külföldi aggodalmak ellenére írta alá húsvét hétfőn a 2012. január 1-től életbe lépő új magyar alaptörvényt, és a jogszabályt nemcsak az alkotmányjogi szakértők, hanem az üzleti világ is szkepticizmussal fogadta, mert erősen korlátozza a következő kormányok mozgásterét.

A napilap külön kiemeli, hogy az alkotmány értelmében az államadósság nem lehet magasabb, mint a GDP ötven százaléka, illetve, hogy a nemrég hosszú időre kinevezett Költségvetési Tanács a jövőben megvétózhatja a költségvetés elfogadását. Ráadásul a korábban kényelmetlen véleményeket megfogalmazó testületet feloszlatták, és új, a kormánnyal barátságos tagokkal alakították újjá - írja a Die Presse. A napilap az alaptörvény megváltoztathatatlanságáról is ír, mondván, kétharmados parlamenti többség csak kivételes esetben jöhet létre a magyar választási rendszerben.

Guardian: giccses szimbolika és hideg polgárháború

A brit Guardian internetes változatában az újság egyik rendszeres szemleírója, Jan-Werner Mueller közölt elemzést a magyar alaptörvényről. Az amerikai Princeton egyetemen politikatudományt oktató Mueller szerint az alkotmány megalkotását kísérő politikai pr-kampány következetesen elfelejtette, hogy a helyettesíteni hivatott 1949-es, sztálinista törvényt 1989-ben és azóta a felismerhetetlenségig átírták (a vicc úgy tartja, az egyetlen azonos rész a Budapest fővárosi státuszáról rendelkező maradt - írja Mueller).

A Guardian publicistája megemlíti, hogy a Fidesz nem kampányolt az alkotmányozással, tehát nem kapott rá felhatalmazást. Az alkotmányozási kérdőíveket csak akkor küldte szét, amikor a szöveg már gyakorlatilag kész volt, a népszavazást pedig elutasította. Mueller szerint a nemzeti hitvallásnak nevezett preambulum egyebek mellett a keresztény Magyarország vízióját ápolja, patetikusan idézi fel a nemzeti történelmi nagyságot, ami egy olyan nemzeti kisebbrendűségi komplexus megnyilvánulásának tűnik, amely még mindig nem heverte ki hajdani terület- és népességveszteségeit.

A Princeton tanára szerint nemcsak a nemzeti mártírológiával és a giccses szimbolikával van baj, hanem azzal is, hogy az alkotmány bármely jövőbeni, más színezetű kormány keze meg lesz kötve. A költségvetését ugyanis megvétózhatja majd, a most Fidesz által kinevezett tagokkal kiegészült új Költségvetési Tanács.

Az elemzés szerint a "pártpolitikai alkotmány" alkotmányos válságok sorozatát és talán egyfajta hideg polgárháborút vetít előre. "Mélyen illiberális, eltávolodik a demokrácia európai felfogásától" - szögezi le a szerző.

"Magyarország már nem nevezi magát köztársaságnak"

A Kommerszant nevű orosz gazdasági napilap "Magyarország megszűnt köztársaság lenni" címmel közölt cikket kedden. A liberálisnak tekinthető orosz lap cikkében az áll, hogy a bírálók szerint az új alaptörvényt, melyet a legrövidebb idő alatt dolgozott ki és fogadott el a parlament, a kormányzó jobbközép Fidesz saját pozíciói megerősítésére használhatja fel. Emellett a bírálók úgy vélik, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépő alkotmány számos szabályozása az emberi jogok területén "nem felel meg az európai normáknak" - írta a lap.

"Mint kiderült, az alkotmányos reform ellenfelei nem alaptalanul aggódtak. Magyarország már nem nevezi magát köztársaságnak, mint az elmúlt 62 évben. Az alkotmánybíróság jogosítványait jelentősen megnyirbálták, a végrehajtó szervek az eddiginél nagyobb hatalomhoz jutnak a bíróságok és a sajtó felett, a miniszterelnök pedig eszközhöz jut ahhoz, hogy nem bonyolult eljárással feloszlassa a parlamentet. A Fidesz ellenfelei szerint mindez a kormányzó pártnak módot ad arra, hogy Magyarországon valóságos diktatúrát építsen ki" - írta a Kommerszant.

"Egy arrogáns párt alkotmánya"

Az Euró című vezető cseh gazdasági hetilap Egy arrogáns párt alkotmánya címmel közöl írást az új magyar alaptörvényről. "A sietve kidolgozott és az ellenzék által elutasított alkotmány a Fidesz abszolút hatalmát jelképezi" - írja a cikkben Sidó Zoltán, a pozsonyi Új Szó gazdasági szerkesztője.

Sidó úgy látja: a jogszabály "bebetonozza a Fidesz hatalmát", a preambulum "eltúlzottan archaikus", ami szórakoztató is lehet, hiszen jogi szempontból a preambulum nem jelent semmit. "Kevésbé szórakoztató a folytatás. Az alaptörvény ugyanis nem védi az állampolgárt az állammal szemben, hanem fordítva, meghatározza, mit kellene annak az állam érdekében cselekednie" - mutat rá a szerző.

A forint mint nemzeti valuta meghatározása az alkotmányban Sidó Zoltán szerint "világos jelzés Brüsszelnek, hogy a magyarok nem akarják az eurót". A határon túli magyarok érdekei védelmének vállalása "érthető", de az már problémát fog okozni, ha választójogot is kapnak - jegyzi meg. A kettős állampolgárság kérdése nagyon irritálja a szlovák politikai elitet, a választójog pedig szerinte "egyenesen vörös posztó" a szemükben.