Egy nyakatekert mondat lehet a moszkvai ingatlanügy kulcsa

Az ügyészséget egyre jobban foglalkoztatja a Gyurcsány-kormánynak az a 2008. júliusi ülése, amelyen szóba került a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása. Több egykori kormánytagot kihallgattak, és az [origo] információi szerint az ügyészség érdeklődik egy zavaros megfogalmazás iránt, amely az ülésről készült jegyzőkönyvben olvasható. A nyakatekert mondat utalhat arra, hogy a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium tudott arról, hogy szabálytalanul történt az ingatlan eladása.

A felelősség szétterítése miatt hozták szóba a moszkvai kereskedelmi képviselet eladását a Gyurcsány-kormány egyik 2008-as ülésén - mondta az [origo]-nak egy, az ügyben folyó nyomozás részleteit ismerő, vezető beosztásban dolgozó állami tisztviselő. Szerinte az eladás lebonyolítói tisztában lehettek azzal, hogy az értékesítés során szabálytalanságok történtek, a felelősséget pedig úgy próbálták szétkenni, hogy az ügyet bevitték a kormány elé.

A 17 ezer négyzetméteres, az orosz kormánynegyed közelében fekvő épület eladását a magyar kormány 2005 novemberében kezdte előkészíteni, az épületet 2008-ban adták el a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airnek. Az értékesítést vizsgáló ügyészség gyanúja szerint az értékes állami ingatlan eladásánál több szabálytalanság történt, ha szabályosan adták volna el az ingatlant, akkor a 4 milliárdos vételárnál legalább 6 milliárd forinttal több pénzt lehetett volna kapni érte.

Bár az ügyészség 2009 novembere óta nyomoz, nagyobb érdeklődés azóta kíséri az ügyet, hogy február 8-án az ügyészség őrizetbe vette Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát. Néhány nappal később a bíróság elrendelte mindhárom gyanúsított szabadon engedését, de az eljárás folytatódik ellenük.

Egy zavaros szókapcsolatot szúrtak ki

Az ügyet szintén vizsgáló Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint az épület eladása során kulcsfontosságú volt a Gyurcsány-kormány 2008. június 10-11-i dobogókői kormányülése. A Kehi még februárban ismertette vizsgálatának eredményét, eszerint a kormányülés emlékeztetőjében az olvasható: "a moszkvai kereskedelmi kirendeltségnek az állami vagyonkörből való kikerülése lezárult, továbbá a kormány felhívta a külügyminisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve gondoskodjon az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényben előírt iratok beszerzéséről". A Kehi szerint a nehezen érthető mondat arra utal, hogy a kormány felkéri a két minisztert, hogy utólag szerezzék be azokat az iratokat, amelyeket már az eladás előtt kellett volna.

Az ügyben nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség az elmúlt hetekben a Gyurcsány-kormány több miniszterét - köztük Bajnai Gordon akkori gazdasági minisztert -, illetve államtitkárát is tanúként hallgatta ki az ügyben. A nyomozók a volt minisztereket arról kérdezték, hogy az ingatlan eladásáról mi hangzott el a dobogókői kormányülésen, a kormány tagjai tudtak-e arról, hogy az épületet gyaníthatóan szabálytalanul adták el, majd később az iratok beszerzésével a hibát megpróbálták orvosolni.

A nyomozás részleteit ismerő forrás az [origo]-nak azt mondta, hogy a helyzet korántsem egyértelmű. A moszkvai ingatlan eladásáról - az ügyészség információi szerint - a kormányülésen csak tájékoztatás hangzott el, de az nem volt kötelező érvényű, vagyis szó sem volt arról, hogy kormányhatározatot fogadtak volna el. Erre utal az is, hogy a döntés nem jelent meg a Magyar Közlönyben, pedig ott minden kormányhatározatot közzé kell tenni.

Ezzel szemben Fekszi Márta, a Külügyminisztérium korábbi államtitkára a dobogókői kormányülésen elfogadott mondatra mégis "jegyzőkönyvi határozatként", illetve "kormányhatározatként" hivatkozik abban az [origo] birtokába került levélben, amelyben tájékoztatta az akkori moszkvai követet a kormányülésen elhangzottakról.

Nem csalás, "balfaszság"

Az ingatlan eladását intéző Külügyminisztérium és Pénzügyminisztérium tisztában lehetett azzal, hogy szabálytalanságok történtek az értékesítés során, és az ügyet azért vitték be a kormány elé, hogy szétterítsék a felelősséget - mondta az ügy részleteit ismerő forrás. A tisztviselő arra utalt, hogy a kormányülés után már nem lehetett azt mondani, hogy a kormány tagjai nem tudtak az ügyről.

A forrás szerint a felelősség elkenésére alkalmas volt a "vagyonkörből való kikerülés lezárult" megfogalmazás, hiszen erről valószínűleg nem minden kormánytag tudta, hogy pontosan mit is jelent. A megfogalmazást a Kehi elnökének is meg kellett magyaráznia az újságíróknak, amikor sajtótájékoztatón ismertette a Kehi-vizsgálat eredményét.

Több kihallgatott, neve elhallgatását kérő korábbi kormánytag arról beszélt az [origo]-nak, hogy az eladás idején káosz lehetett a kormányzati apparátusban. Mindannyian azt állították, hogy saját kormányzati pozíciójukban akkor nem tudtak semmit az ügyről. Szerintük a szabálytalanságok oka a 2008-ban hatályba lépett vagyontörvény lehetett, a jogszabály szerint ugyanis az állami vagyon értékékesítését az újonnan megalakuló MNV-nek kellett jóváhagynia. A volt kormánytagok szerint az viszont tisztázatlan volt, hogy azokat az eladásokat hogyan kell folytatni, amelyek még az MNV megalakulása előtt megkezdődtek. A moszkvai ingatlan eladása során esetleg elkövetett szabálytalanságok nem tudatos törvénysértések, hanem a vagyontörvény értelmezéséből fakadó "balfaszságok" voltak - fogalmazott az egyik korábbi kormánytag.

Az [origo] birtokába került, az ingatlan eladásával foglalkozó dokumentumok szerint azonban 2008 előtt az ingatlan eladásáról már érdeklődő Külügyminisztérium nem szerezte be az MNV jogelődjének hozzájárulását, tehát az eladás megkezdéséhez sem álltak rendelkezésre a szükséges dokumentumok.