Kulcsfigurává lépett elő a romagyilkosságok mellékszereplője

A többi vádlottat lenácizta, saját magát naivnak nevezte a romagyilkosságok negyedrendű vádlottja, aki félbeszakadt vallomásával az egy hete tartó per főszereplője lett. Cs. István szerint a többiek fenyegetéssel kényszerítették arra, hogy részt vegyen a támadásokban, a pert közelről figyelő jogász szerint azonban lehet, hogy beleesett a saját csapdájába.

Amikor 2009 augusztusában először a bíróságra vitték a romagyilkosságok néhány nappal korábban elfogott gyanúsítottjait, akkor egyikük, Cs. István szürke kapucnis pulóverben jelent meg, és a fején ugyan maszk volt, az interneten fellelhető, letartóztatása előtt készült képeken rendre kopaszra borotvált fejjel látható. A férfi közel másfél évvel később tért vissza a Pest Megyei Bíróságnak is otthont adó épületbe, és a külsőt tekintve rajta látszódtak a legnagyobb változások: hajat növesztett, és a vádlottak közül egyedül ő viselt inget.

Cs. István azonban nemcsak a külsőségek, hanem a vádirat szerint a támadásokban betöltött szerepe és a rendőrséggel való együttműködési szándéka alapján is jelentősen különbözik három társától.

A férfi korábban többször is azt mondta, hogy kényszerítették arra, hogy részt vegyen a bűncselekmények elkövetésében, és az [origo] által megkérdezett, az ügyben részt vevő ügyvédek szerint a vádirat több helyen is támaszkodik Cs. István társaival szembeni terhelő vallomására.

Feszültség a vádlottak között

A vádlottak közötti ellentétek a romagyilkosságok büntetőperének második napján látványosan előtérbe kerültek, amikor például Cs. István egyebek között lenácista, lefaszisztázta a másodrendű vádlottat, K. Istvánt és a harmadrendű vádlott P. Zsoltot, míg önmagáról azt mondta, nem gondolkodik szélsőségesen. P. Zsolt például a fejét rázva nevetett, amikor Cs. István azt mondta róla, nyíltan vállalja náci nézeteit, mert látta már horogkeresztes pólóban (ezt később P. Zsolt tagadta).

A vallomása félbeszakítását is akkor kérte Cs. István, amikor vádlott-társai reagáltak az általa elmondott részekre, és kérdéseket tettek fel neki.

"Várható volt, hogy kellemetlen perceket fog okozni neki a többi vádlott" - mondta P. Zsolt védője, Lőrincz Márton. Hozzátette, hogy a többi vádlott "egyre kényesebb kérdései" hatására látta Cs. Istvánon, hogy elfáradt, és szerinte nem taktikai okokból kérte vallomásának későbbi folytatását.

A vádlottak főleg azt firtatták a szerdai tárgyaláson, hogy Cs. István mivel tudja alátámasztani azt, hogy fenyegetéseket kapott részükről, de korábbi, a vádlottak szerint romákkal kapcsolatos konfliktusairól is kérdezték a negyedrendű vádlottat.

"Próbál kifarolni"

"Most próbálja úgy beállítani magát, mintha egy szegény, szerencsétlen áldozat lenne, ez azonban távol áll a valóságtól" - mondta az [origo]-nak egy, a többi vádlott védőivel kapcsolatban álló forrás, aki neve elhallgatását kérte. Szerinte Cs. István próbál minél jobb hatást elérni a bíróságnál, szerinte ennek jele például, hogy hajat növesztett és a vádlottak közül egyedüliként inget visel. A forrás szerint többek között az is hiteltelenné teszi a többi vádlottat lenácizó Cs. István vallomását, hogy a nyomozati anyagokban van olyan fotó, amelyen jól láthatóak szélsőséges eszmerendszerét kifejező tetoválásai.

"Cs. István próbál kifarolni az ügyből, de amikor a szerdai tárgyaláson a bíró többször is visszakérdezett, látszott, hogy több kérdésre sem akar válaszolni" - mondta a forrás arra utalva, hogy a tárgyaláson Miszori László bíró többször is felemelte a hangját, mert szerinte Cs. István nem a kérdéseire válaszolt. A forrás szerint Cs. Istvánon az látszott, hogy nem készült fel teljesen a vallomásra. "Teljesen ideges volt a végére, rángatta a fejét. Úgy kalkulált, hogy még nem fog szerepelni. Teljesen más, ha ennyi ember előtt, és nem neki tetsző kérdéseket tesznek fel neki, nem úgy, mint a rendőrségen. Emiatt sokallt be" - mondta a forrás.

K. István (jobbra) tesz fel kérdéseket Cs. Istvánnak (ingben)

A tiszalöki áldozat, Kóka Jenő feleségét Helmeczy László képviseli a tárgyalássorozaton (az áldozatok hozzátartozóinak is vannak ügyvédeik, miután polgári pert szándékoznak indítani). Az eddigi két tárgyaláson megjelenő ügyvéd szerint nagyon okosat húzott Miszori László, a bírói tanácsot vezető bíró, amikor kiderült, hogy az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott nem kívánt vallomást tenni. Szerinte ugyanis Miszori ezt követően nem olvasta fel korábban tett vallomásukat, hanem miután Cs. István azt nyilatkozta, hogy nem tagadja meg a vallomástételt, megkezdte a negyedrendű vádlott kihallgatását, méghozzá úgy, hogy az első-, másod- és harmadrendű vádlottakat nem küldte ki a tárgyalóteremből.

Így lehetőségük nyílt arra, hogy kérdezzenek és észrevételt tegyenek Cs. István vallomásával kapcsolatban. "Azzal, hogy így hallgatta ki Cs. Istvánt, lehetővé tette a vádlott-társak részére azt, hogy azt megelőzően kérdéseket és észrevételeket tegyenek a negyedrendű vádlott vallomására, mielőtt még az ő vallomásuk ismertetésre került volna. Ez feszültté tette a helyzetet, a többi vádlott elkezdte kihúzni a talajt Cs. István alól azzal, hogy nem támasztották alá a védekezését"- mondta Helmeczy, aki szerint védője is láthatta, Cs. István sem a kérdésekre, sem az észrevételekre nem készült fel megfelelően. Az [origo] csütörtökön kereste Cs. István védőügyvédjét is, de nem sikerült elérnie.

"Várható volt, hogy a K. testvérek nem tesznek még vallomást, az én védencemről pedig tudtam, hogy még nem fog" - mondta P. Zsolt védője, Lőrincz Márton. Szerinte ennek az volt az egyik oka, hogy meg akarták várni, amíg a vádlott-társaira terhelő vallomást tevő Cs. István elmondja vallomását, és csak ennek ismeretében akartak reagálni.

Bűnpártolás vagy bűnsegédlet?

Helmeczy szerint Cs. István vallomásában két ponton került ellentmondásba. Szerinte az egyik az volt, hogy a bűnsegédlettel vádolt férfi azt mondta magáról, hogy bűnpártoló volt, a másik pedig az, hogy azt mondta, a többi vádlottól való félelme miatt nem tett bejelentést, amikor vádlott-társai elárulták neki, hogy ők követték el a romagyilkosságokat. Az ügyvéd azt mondta, a bűnpártolást az követi el, aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság elől meneküljön, vagy a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik.

Az emberölés bűnpártolója legfeljebb öt év börtönbüntetést kaphat - mondta Helmeczy, hozzátéve, hogy a bűnsegédlet azt jeleneti, annak a tudatával segít valaki a bűnelkövetésnél, hogy tisztában van az elkövető szándékával. A vád szerinti minősített emberölés bűnsegédjeként viszont Cs. István akár életfogytig terjedő szabadságvesztést is kaphat Helmeczy szerint.

"A két eset viszont kizárja egymást: a tiszalöki támadásnál arra hivatkozott, hogy nem tudott az elkövetők szándékáról, annak ellenére állított ezt, hogy a vádiratban megjelölt tények, körülmények, bizonyítékok ezt az állítását cáfolnák. A kislétainál viszont már arra hivatkozott, tudta miért mennek oda a társai, de a megfélemlítés miatt kísérte el őket. Így a vallomása szerint sem követhetett el bűnpártolást, mert tudott a szándékukról. Ebben az esetben nyílván büntethetőséget kizáró okra hivatkozik, nevezetesen arra, hogy kényszer és fenyegetés hatálya alatt követte el, bűnsegédként, a bűncselekményt" - mondta Helmeczy.

A tárgyalást követő ügyvéd szerint Cs. István és védője is azt érezték, hogy Cs. István ellentmondásokba keveredett, és emiatt is kérte a bíróságot, hogy pénteken folytathassa vallomását. "Cs. István már a második tárgyalási napon alapvető ellentmondásokba keveredett a védekezése során" - tette hozzá Helmeczy.

Cs. István érkezik a tárgyalóterembe

A tárgyalássorozat péntek reggel 9-kor folytatódik, és Miszori László szerdai tájékoztatása szerint Cs. István folytathatja vallomását. A vádlottak vallomásai a bíró szerint várhatóan április 19-ig tartanak. Az [origo]-nak korábban valamennyi védőügyvéd azt mondta, védencük fog vallomást tenni a per során, de szerdán ezzel sem az első-, sem a másod-, sem a harmadrendű vádlott nem élt.

A vádirat szerint tudta, hogy mit csinál

Cs. István szerdai vallomásából az derült ki, hogy miután öt év katonáskodás után 2009 februárjában megszűnt a munkaviszonya a honvédségnél, a három másik vádlottat is foglalkoztató Perényi 1 nevű szórakozóhelyen vállalt alkalmi munkát jegyszedőként. Cs. István vallomásában azt mondta, hogy egy romákat szidalmazó internetes fórumbejegyzése után került közelebbi viszonyba K. Istvánnal, aki ezt követően testvérével, K. Árpáddal együtt többször is kérdezte őt katonai múltjáról.

A vádiratból az derül ki, hogy K. Istvánban felvetődött, hogy "Cs. István a romákkal szemben táplált ellenérzései révén rávehető lenne arra, hogy szerepet vállaljon a romák elleni támadásokban". A vádirat szerint Cs. Istvánt azért tartották alkalmasnak a K. testvérek, mert katonai kiképzésben részesült, fizikai ereje és állóképessége is megfelelt a feladatnak.

Cs. István szerint részvétele a támadássorozatban azzal kezdődött, hogy megkérték arra, hogy sofőrként kísérje el őket, mert terepre szoktak járni katonáskodni. Vallomásában a férfi azt mondta, "saját naivsága miatt" miatt kísérte el társait, akkor még nem sejtette, hogy mire készülnek, és csak a bűncselekmény - a tiszalöki gyilkosság - elkövetése után derült ki számára, hogy mi történt valójában. Vallomásában azt mondta, ezt követően a K. testvérek többször is megfenyegették, és a tőlük való félelme miatt tartott velük a következő támadás színhelyére, Kislétára. A vádiratban viszont az szerepel, hogy Cs. István már a tiszalöki gyilkosságot megelőző találkozáskor "tisztában volt azzal, hogy a K. testvérek személy ellen irányuló támadásra készülnek", és K. Árpád közölte vele, hogy "az akcióból nem lehet kiszállni". A vádirat szerint Cs. István aktívan részt vett a kislétai támadás megszervezésében, és támogatta is a támadást.