A tervek szerint április 20-án tárgyalja a kormány az új közoktatási törvény koncepcióját, amely szerint a tankötelezettség 16 éves korig tartana, az érettségi vizsgatárgyak száma öt lenne, és az iskola elvégzésének feltételéül ötven óra közösségi munka végzését írnák elő.
Az anyag rögzíti: három éves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni, a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik, és 16 éves korig tart. Ha a tanuló az általános iskola befejezésével nem nyer felvételt középfokú iskolába, ám az általános iskola utolsó osztályának megismétlése pedagógiai szempontból nem indokolt, akkor a következő tanévben a Hídprogram keretében úgynevezett felzárkóztató évfolyamra járhat. A programban részt vevő, de az egy tanévet követően középfokú intézménybe fel nem vett tanköteles korú diákoknak két évre növelhető a program időtartama, ebben az esetben az egy év felzárkóztatást követően a szakképzési törvényben meghatározott szak-, vagy szakmai részképzésben részesülnek.
A 110 oldalas dokumentum szerint több kérdésben a kormány fog dönteni: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) ugyanis eltérő állásponton van, így a gazdasági tárca a pedagógusok óraszámát heti 28-ra növelné, ezt az arányú növelést a Nefmi elveti. A Nefmi szerint az önkormányzat saját forrásból, esetleg azt korlátozva, kizárólag alapítványi forrásból biztosíthat az oktatás minőségét emelő forrásokat.
A gazdasági tárca szerint a pedagógusok kötelező óraszámát átlagosan heti, kötelező 28 órára szükséges emelni. Ezen belül iskolafokozatonként, az egyes pedagógus munkakörökre lényegesen differenciáltan is megállapíthatók az óraszámok. A Nefmi szerint az előző két kormányzati ciklusban kétszer történt burkolt bérelvonás a kötelező óraszám emelésével, ezért a 170 ezres pedagógustársadalom a kormánytól óraszámcsökkentést vár. Ha a pedagógus-életpályamodell bevezetése legalább fokozatosan megindul, azzal szoros párhuzamban minimális (10 százalékos) emelést látnak lehetségesnek.