Kedden a korkedvezményes nyugdíjakról egyeztettek a hetek óta tüntető rendvédelmi dolgozók és a belügyminisztérium képviselői. A tárgyalások után Kónya Péter, a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fórumának elnöke azt mondta, hogy a tervek szerint csak önkéntes alapon állíthatnák újra szolgálatba a fegyveres és rendvédelmi szervektől visszavonult nyugdíjasokat, és azok sem veszítenék el nyugdíjukat, akik nem vállalják a visszatérést. Kónya azt mondta, hogy szigorításokkal ugyan, de még aktívak számára is megmaradna a korkedvezményes szolgálati nyugdíj (erről részletesen ebben a cikkünkben olvashat).
Az egyeztetésen Pintér Sándor kompromisszumos javaslatot terjesztett a szakszervezetek elé. A Hivatásunk Védelmében Sztrájkbizottság kedden, a belügyminiszter tájékoztatására hivatkozva azt közölte, hogy a kormány kisebb módosításokkal elfogadta a szolgálati nyugdíjasokat és szolgálati nyugdíjrendszert érintő, szakszervezetekkel egyeztetett belügyminiszteri előterjesztést. A testület tájékoztatása szerint a Pintér Sándor által előterjesztett javaslat lényegesen kedvezőbb az eredeti kormányzati elképzeléseknél.
Az Index a Rendvédelmi Érdekegyeztető Fórum május 24-i ülésén készült feljegyzésre hivatkozva részleteket közölt a belügyminisztériumi javaslatról. Ezek szerint a rendvédelmi dolgozóknál is 65 év lesz az általános nyugdíjkorhatár. A korkedvezményes nyugdíj megszüntetése nem vonatkozna azokra, akik idén töltik be 57 évüket. A többieket több kategóriába sorolnák. Azok a nyugállományban lévők, akik nem dolgoznak és nem is vállalnak munkát, maguk dönthetik el, vissza akarnak-e térni dolgozni. Ha azonban nem mennek vissza dolgozni, de kiderül róluk, hogy nyugdíjuk mellett bejelentés nélkül munkát vállalnak vagy feketén dolgoznak, megvonhatják tőlük a szolgálati nyugdíjat az öregségi korhatár betöltéséig.
A nyugállományban maradó egykori rendőröket, katonákat, tűzoltókat a jövőben csak 65 éves koruk fölött illetné meg a teljes nyugdíj. Addig az általános szabályok szerint a nyugdíjból 16 százalék adót kell fizetniük, azonban a levonással terhelt nyugdíj összege nem lehet kevesebb a mindenkori bruttó minimálbér 1,5-szeresénél, javasolja a Belügyminisztérium.
Aki a magánszférába térne vissza dolgozni, azoknak a nyugdíja és a jövedelme együtt adózna, akik pedig az állami szférában vállalnának munkát köztisztviselőként vagy közalkalmazottként, azok alkalmazásuk idejére nem kapnának nyugdíjat. A testülethez visszatérők a fegyveres és rendvédelmi szervek különleges foglalkoztatási állományába kerülhetnek, és a korábbi nyugdíjuknak megfelelő nettó illetményt kaphatnak, továbbá könnyített szolgálatra oszthatók be, ami heti 35 órás, túlmunkától mentes munkaidőt jelentene. A tervek között említik még, hogy az aktív állomány a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz képest 5 évvel korábban vonulhatna nyugdíjba, amihez azonban legalább 30 éves szolgálati időre lesz szükség.
A készülő hivatásos életpályamodellre kitérve megjegyzik továbbá, hogy az állomány megtartása érdekében az állam a jövőben elismerné a hosszabb szolgálati időt, illetve 25 év tényleges szolgálat és az 52. életév fölött a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig kérhető lesz a könnyített szolgálatba helyezés is. Az Index összegzése alapján jelenleg mintegy 29 ezer rendőr, illetve 10 ezer katona kap korkedvezményes nyugdíjat, akiknek egyharmada 40-50. életéve között van, míg kétharmaduk 50-57 éves.
Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Balsai István képviselő május 13-án nyújtott be alkotmánymódosítást, amely egyebek mellett lehetővé teszi, hogy csökkentsék, vagy akár meg is szüntessék a korhatárnál fiatalabb korban visszavonult nyugdíjasok ellátását. Lázár később azt mondta, a módosítás kizárólag a szolgálati nyugdíjba vonult egyenruhásokra vonatkozik. A szakszervezetek tiltakozásul többször tüntettek, illetve a törvényi tiltás ellenére sztrájkbizottságot alakítottak.