Gyöngyöspata és a magyar alaptörvény volt a téma az ENSZ-ben

Az emberi jogok magyarországi helyzetét vizsgálták az ENSZ-ben szerdán, ahol több delegáció is felvetette a cigányság problémáit, az ellenük irányuló erőszakot és a gyöngyöspatai eseményeket. A meghallgatáson több kritikát kapott a magyar médiatörvény és az új alaptörvény is, utóbbiról egyedül a Szentszék képviselőjének volt egyértelműen pozitív véleménye.

A romák diszkriminációja és a kisebbségi csoport elleni szélsőjobboldali erőszak volt az egyik leggyakrabban hangoztatott aggodalom szerdán Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, ahol az emberi jogok magyarországi helyzetét vizsgálták. A magyar kormányt a meghallgatáson Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár vezette.

Az ülésen a Tanács tagállamainak képviselői két-két percben szólalhattak fel, és szinte minden hozzászóló megemlített valamilyen formában a magyarországi cigányok helyzetét. Még az olyan - földrajzi és kulturális értelemben is - távoli országok is felvetették valamilyen formában a romák problémáját, mint például Indonézia, amelynek képviselője azt javasolja: a magyar kormány dolgozzon ki egy rendszert a gyűlölet-bűncselekmények nyilvántartására.

Svájc képviselője elfogadhatatlannak nevezte a romák megfélemlítését és azokat az erőszakos cselekedeteket, amelyeket egy félkatonai szervezet követetett el Gyöngyöspatán. Elismerte, hogy a magyar kormány már tett lépéseket, de azt is javasolta, hogy Magyarország vizsgálja felül büntetőjogi szabályozását a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségek védelme érdekében. Nagy-Britannia képviselője felvetette, hogy a magyar törvények nem rendelkeznek egyértelműen a rasszista motivációjú bűncselekményekről, Csehországé pedig sürgette, hogy a romák elleni erőszakos cselekményeket a hatóságok hatékonyan vizsgálják ki, és az elkövetőket állítsák bíróság elé.

Balog Zoltán, az igazságügyi minisztérium államtitkára már az ülés elején elmondott bevezetőjében bejelentette, hogy a Belügyminisztériumban folyamatban van új bűnügyi protokollok kidolgozása, amelyek segíthetik a rasszista motivációjú bűncselekmények felderítését. Az államtitkár szerint a közbiztonság romlása miatt ugyan felerősödtek egyes szélsőséges hangok, de a kormány "azonnal" reagált a Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon történtekre, mert nem tolerálja, hogy ezek a csoportok rendfenntartóként lépjenek fel.

A Szentszéknek tetszik az új alkotmány

Az ülésen több ország képviselője is felvetette valamilyen formában az új magyar alaptörvényt. Franciaország kifogásolta például, hogy az új alaptörvény nem tiltja egyértelműen a halálbüntetést (a jelenlegi alkotmány sem tiltja, a halálbüntetés tilalma az élethez való jogból következik). Franciaország mellett több ország is felvetette, hogy az alaptörvény nem tesz említést a szexuális orientáció miatti diszkrimináció tilalmáról. Balog erre úgy reagált: az alaptörvény általában tiltja a diszkriminációt, ebbe beletartozik a szexuális orientáció miatt megkülönböztetés tilalma is.

Olaszország a visszamenőleges hatályú jogalkotást vetette a magyar kormány szemére, Németország képviselője pedig többek közt azt kérte: magyarázzák meg, hogy miért volt szükség az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozására. Balog szerint csak ideiglenes intézkedésről van szó, amire a hatalmas államadósság miatt van szükség. Azt mondta: a 98 százalékos különadó múlt heti megsemmisítése azt bizonyítja, hogy aktívan működik az alkotmánybíróság Magyarországon.

Az új magyar alaptörvényről egyedül a Szentszék képviselője mondott pozitív véleményt. A vatikáni küldött örömét fejezte ki, hogy a szövegben szerepel a kereszténység, illetve egy nő és egy férfi kapcsolataként határozzák meg a házasságot. Más, kritikusabb hangú kérdésekre Balog úgy reagált, hogy az azonos neműek ugyan nem köthetnek házasságot, de létezik egy másik jogintézmény, a bejegyzett élettársi kapcsolat, ami ugyanolyan jogokat biztosít.

Norvégia képviselője vetette fel, hogy az új alaptörvényben a magzatok védelméről szereplő rendelkezés lehetőséget adhat az abortuszok betiltására, korlátozva a nők hozzáférését a legális és biztonságos nőgyógyászati ellátáshoz. Balog szerint viszont a magzatok védelme nem azonos az élethez való joggal. A rendelkezés az államtitkár szerint az Alktománybíróság korábbi útmutatásán alapul, és nem jelent majd abortusztilalmat.

Még mindig téma a médiatörvény

Több ország küldöttsége - még a palesztin delegáció is - is foglalkozott a korábban már nagy vitát kiváltott magyar médiatörvénnyel. Németország képviselője azt kérdezte: mi a szándéka a magyar kormánynak az ENSZ sajtószabadság-megbízottjának észrevételeivel. A németek szerint a médiatörvény a korábbi változtatások ellenére sincs összhangban a nemzetközi elvárásokkal. A brit küldött arra kért garanciát, hogy a Médiatanács határozatait, különösen a büntetések kiszabását nem befolyásolja a politika.

Balog Zoltán készült a médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésekre, már bevezetőjében azt mondta: a jogszabály megfelel a nemzetközi elvárásoknak, a Médiatanács tagjai pedig szakemberek, akiket kétharmados többséggel választottak meg. Reakciójában pedig az államtitkár arról beszélt: az Európai Bizottság ajánlásai alapján Magyarország két hét alatt módosított a médiatörvényen, és a kormány kész együttműködni a továbbiakban is a nemzetközi szervezetekkel.

Nemzetközi ígéretek

A meghallgatáson visszatérő kritika volt, hogy Magyarország még mindig nem csatlakozott az ENSZ kínzásról és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról és büntetésről szóló egyezményének úgynevezett fakultatív jegyzőkönyvéhez Az EU 27 tagja közül 19 már aláírta a jegyzőkönyvet, amely többek közt a fogva tartás körülményeit ellenőrző független testületek létrehozását írja elő. Magyarország már 2006-ban ígéretet tett arra, hogy ratifikálja a jegyzőkönyvet, és szerdán Balog is ezt ígérte a Tanácsnak, viszont határidőt nem említett.

A dán delegáció külön is felhívta a figyelmet a túlzsúfolt magyar börtönökre (Pintér Sándor belügyminiszter kedden azt mondta: 138 százalékos az intézmények kihasználtsága). Visszatérő kérdés volt a meghallgatáson, hogy Magyarország nem felel meg az úgynevezett párizsi alapelveknek. Ezek előírják, hogy minden országban független intézménynek kell vizsgálnia az emberi jogok teljesülését. Balog szerint viszont a kritikák alaptalanok, hiszen létezik ilyen intézmény Magyarországon: az állampolgári jogok biztosa.

Árnyékjelentést készítettek civil szervezetek

A magyar kormány februárban nyújtotta be saját jelentését az Emberi Jogi Főbiztosságnak, és az ENSZ különböző szervei is elkészítették saját jelentésüket arról, hogy Magyarország hogyan teljesíti nemzetközi vállalásait. A Tanácsnak tavaly novemberben magyar civil szervezetek is benyújtottak úgynevezett árnyékjelentéseket, amelyekből egy tízoldalas összefoglaló készült.

Szigeti Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa egy múlt heti háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy tavaly év vége óta több olyan esemény történt Magyarországon - az új alaptörvény és a médiatörvény elfogadása, illetve a Gyöngyöspatán kialakult helyzet -, amelyek negatív irányba befolyásolják az emberi jogok érvényesülését.

A szerdai meghallgatáson elhangzottakat az Emberi Jogi Főbiztosság, illetve a magyar felülvizsgálatot koordináló három ország (Franciaország, Gabon és Ukrajna)összegzi, és pénteken délután ismerteti a jelentéstervezetet. A jelentést várhatóan ősszel fogadja el a Tanács. A UPR menetrendje szerint két év múlva, 2013-ban elemzik Magyarország előrehaladását, majd 2015-ben kerül ismét sor teljes felülvizsgálatra.