Felforgatja a kórházi ellátást a kormány egészségügyi terve

Romolhat a sürgősségi ellátáshoz való hozzáférés, miután az egészségügy átalakításáról szóló Semmelweis-terv alapján nagytérségi központokban koncentrálná az ellátást a nemzeti erőforrás minisztériuma - derül ki egy, az [origo] birtokába jutott előterjesztésből. A kormányszóvivő a kedd délutáni kormányülés után közölte, hogy kormány támogatja a tervet. A nagyszabású átalakításokra a tervezett megtakarításokból lesz pénz, amiből az előterjesztés szerint juthat béremelésre és az átalakítás által okozott problémákat ellensúlyozó fejlesztésre is.

Nyolc nagytérségi központ létrehozásával a kormány még az idén elkezdi az egészségügyi intézményrendszer átalakítását - derül ki az [origo] birtokába jutott kormány-előterjesztésből, amelyről várhatóan kedden dönt a kabinet. A Semmelweis-terv megvalósításról szóló, "nem nyilvános" minősítésű előterjesztés szerint városi és megyei kórházak mellett nagytérségi és országos központok alakulnak, amelyek különböző szintű ellátást biztosítanak a betegeknek (a terv utolsó, május 27-i változatát itt találja).

Nagy Anna kormányszóvivő kedd este közölte: a keddi kormányülés egyik fő témája volt az egészségügy megmentését célul kitűző Semmelweis-terv. A kormányszóvivő a részletekről annyit közölt, hogy a kabinet egyetértett azzal, hogy kiépüljön egy olyan állami egészségszervezési rendszer, amely 1-1-5 millió lakos ellátásáért felelős térségi egységekre épül. A kormány támogatja egy állami egészségszervezési központ, valamint térségenként az egészségszervezési igazgatóságok kiépítését is. Mint mondta ezek ellátnak majd különböző területi egészségszervezési feladatokat is, de ezek a központok alakítják majd ki azt is, hogy a különböző egészségügyi intézmények milyen formában működjenek együtt a jövőben - mondta Nagy Anna.

"Célunk, hogy csökkenjenek az ellátórendszer területi egyenlőtlenségei, javuljon az ellátásokhoz való hozzáférés, az ellátórendszer hatékonysága" - így indokolja a Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által jóváhagyott kormányzati előterjesztés az egészségügyi intézményrendszer átalakítását. A Semmelweis-terv megvalósításáról szóló előterjesztés szerint az egészségügyi ellátórendszer 1-1,6 millió lakos ellátásáért felelős nagytérségi egységekre épülne. Ennek kiépítésére 2011. november 30-ai határidőt kapna a nemzeti erőforrás miniszter.

Még az idén létrehozza a kormány az Állami Egészségszervezési Központot is, amely az összes állami intézmény fenntartója lesz (kivéve a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó Honvédkórházat). Az Állami Egészségszervezési Központ területi egységei a nagytérségi igazgatóságok lesznek, és ezek felelnek majd az összes területükön lévő ellátás megszervezéséért.

Elfelezett megyék

A nagytérségek "a közlekedési és földrajzi adottságok figyelembevételével, a jelenlegi kórházhálózat fejlettségi szintjének ismeretében alakítandók ki" - áll a Semmelweis-terv végleges, május 27-re dátumozott változatában. Eszerint a kormány Magyarországot nyolc nagytérségre osztaná, ahol a nagytérségi centrumok "elsősorban az ellátás sürgősségi-traumatológiai központjai" lennének. Győr, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc mellett Budapesten három sürgősségi centrum alakulna.

A nagytérségek nem minden esetben a jelenlegi megyehatárok szerint alakulnának. Például a győri nagytérséghez tartozna Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye mellett Somogy megye déli csücske is. Az új egészségügyi rendszer szétszabdalná Jász-Nagykun-Szolnok megyét is: például a karcagiak a debreceni nagytérséghez, míg a szolnokiak a dél-pesti nagytérséghez kerülnének. Ugyanígy járna Heves megye is: az egriek Miskolchoz, a gyöngyösiek viszont az észak-pesti nagytérséghez tartoznának.

A kormány-előterjesztéshez csatolt, úgynevezett hatásvizsgálati lap tanúsága szerint az előterjesztő azzal számol, hogy "a kis kórházak strukturális átalakításával összefüggésben a sürgősségi ellátáshoz való hozzáférés romolhat, de ezt a negatív hatást az Országos Mentőszolgálat tervezett és folyamatban lévő fejlesztése kompenzálni fogja". Ezzel arra utalnak, hogy folyamatban van 80-100 új mentőautó beszerzése, egy sérült mentőhelikopter pótlása, illetve az Országos Mentőszolgálat irányítása alá rendelik a légimentést és a korábban privatizált betegszállítást.

Tüdőbeteg gyerek példája

A nagytérségi centrumok kialakításával négyszintűvé válna a fekvőbeteg ellátás: a városi és a megyei kórházakban nem lehetne minden vizsgálatot elvégezni, a "jelentős költségigényű, speciális tapasztalatot igénylő" ellátásokat a nagytérségi, illetve az országos centrumokban vehetnék igénybe a betegek.

Forrás: Semmelweiss-terv

Nagyobb méretést kattintson a térképre!

A Semmelweis-tervben említett példa alapján egy tüdőbeteg gyerek tüdőgyulladását a városi kórházban kezeltethetné, légzésfunkciós vizsgálatot viszont már csak a megyei kórházban végeznének. Ha komolyabb a baj, például idegen testet kell eltávolítani a tüdőből, akkor a nagytérségi kórházba kell menni, míg a kiemelkedő szakértelmet igénylő ellátásokat, például a tüdőátültetést csak az országos központban végeznék el (a dokumentumokban nem szerepel, hogy melyik kórházak lennének országos központok).

A tervezet ugyanakkor egy kiskaput hagyva azt is kimondja, hogy "az egyes szakfeladatok a nagytérségen belül különböző szintű szolgáltatókhoz helyezhetőek", tehát a legmagasabb szintű ellátás egy-egy szakmán belül nem feltétlenül a nagytérség központjában lenne. Így például nagytérségi szintű feladatok megyei kórházakba, esetleg városi kórházakba is kerülhetnének. A tervezet szerint "ezeknek helye a szakmai hagyományoknak és lehetőségeknek megfelelően határozandó meg."

Budapesti államosítás

A Semmelweis-terv külön foglalkozik a fővárossal, ahol a rendszer megújítása "egyre kevésbé elodázható szükségszerűség". Ez a terv szerint nem képzelhető el a jelenlegi tulajdonosi viszonyok között, és tényként közlik, hogy "a főváros egészségügyi intézményei közül tizenkét intézmény működtetésének állam általi átvétele szükséges azok eszköz és ingatlanvagyonával egyetemben".

Budapesten a tervek szerint három nagytérségi központ jönne létre: az észak-pesti sürgősségi ellátást a HM Állami Egészségügyi Központra (Honvédkórház) alapoznák, koncentrálva a különböző telephelyeket. A dél-pesti sürgősségi központ a Semmelweis Egyetem klinikáinak, illetve a Szent István és Szent László Kórház koncentrációjából jönne létre. A budai központ a Semmelweis Egyetem kútvölgyi tömbjéből, a szív- és érsebészeti klinikából, illetve a Szent János Kórház egyes osztályaiból jönne létre.

Ezen túl tervbe vették egy új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet felállítását, "egy fővárosban működő ellátó intézmény bázisán", hogy pótolják a korábban bezárt lipótmezei intézményt. Ehhez kapcsolódva modernizálnák Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI), illetve a tököli börtönkórházat. Külön feladat a sportegészségügy új koncepciójának kidolgozása, "különös tekintettel a londoni olimpiára való felkészülésre".

Neutrális költségvetés

Az előterjesztés hallgat arról, hogy a Semmelweiss-tervben szereplő átalakítások mennyibe kerülnek. A hatásvizsgálati lap szerint magának a kormányhatározatnak "nincs közvetlen költségigénye, költségvetési vonzatait illetően neutrálisnak tekinthető". Az ígéret szerint a "hatékonysági tartalékok feltárásából származó megtakarítások", vagyis a rendszer ésszerűsítésével megspórolt források az egészségügyi ágazatban maradnak. A konkrét fejlesztéseket főként uniós forrásból tervezik megvalósítani, különböző programokban állítólag 175 milliárd forint áll rendelkezésre.

A források között nevezik meg a budapesti ingatlanportfóliót is, vagyis a korábban bezárt, vagy a tervezett átalakítások során feleslegessé váló épületek értékesítését. Egyelőre azonban még megbecsülni sem tudják, hogy ez mekkora összeg lehet. A kormány emellett javaslatokat vár "alternatív forrásteremtési lehetőségekre" is, például az úgynevezett népegészségügyi termékdíjra, közkeletű nevén a hamburgeradóra is, de nem részletezik, mire gondolnak.

Az egészségügy átalakításáról szóló koncepció vitairatát tavaly októberben mutatta be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium "Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország - Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" címmel. Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár idén több mint egy hónapos országjáró körútján az intézmények fenntartóival és vezetőivel is konzultált a tervezetről.

Szócska Miklós a konzultáció végén, márciusban azt mondta, hogy az országban teljes leltár készül az egészségügyi intézményekről. A felmérés néhány hónapon belül befejeződik, és 2011 második felében megkezdődhet a Semmelweis-tervben is vázolt ellátási modell kialakítása, így a nagytérségi centrumok létrehozása.