A kormány- és köztisztviselők felmenthetőségének újraszabályozásáról dönthet hétfőn az országgyűlés. A képviselők várhatóan tárgyalnak kezdik az áprilisban elfogadott új alaptörvény utáni első kétharmados, sarkalatos törvényről szóló javaslatot, amely az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogkörét kívánja kibővíteni, az erről szóló vitát kedden hatórás időkeretben folytathatják a képviselők.
Az új jogszabály a tervek szerint idén július elsején lép hatályba és egyebek mellett lehetővé teszi, hogy börtönbüntetéssel sújtsák azt, aki akadályozza a számvevőszék vizsgálatát.
A parlament hétfőn szavaz a kormány- és köztisztviselők jogállásáról szóló törvény felmenthetőséget szabályozó módosításáról. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság a tisztviselők esetében alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást, amelyet a kormánytöbbség tavaly tett lehetővé.
A kabinet által benyújtott javaslat szerint a kormány- és köztisztviselőket a jövőben méltatlanság, bizalomvesztés, valamint nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell menteni, létszámcsökkentés miatt pedig fel lehet menteni. Az előterjesztés alapján a munkáltató a felmentést köteles indokolni, és bizonyítania kell, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű.
De hétfőn határozatot hozhatnak az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról is.
A hét első napján terítékre kerül még a közbeszerzési törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak közoktatási intézményeik megállapodás keretében történő átadását más intézményfenntartó jogosultsággal rendelkező jogi személyeknek, így többek között egyházaknak, egyházi jogi személyeknek.