A Legfelsőbb Bíróság (LB) büntetőkollégiuma szerint alkotmányellenes a büntetőeljárási törvény parlamenti végszavazásra váró módosításának több pontja.
Az LB honlapján megjelent véleményezés szerint alkotmányellenes, hogy egyes ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, mely bíróság az illetékes, és aztán az járhat el. A dokumentum szerint azzal, hogy a konkrét ügyben eljáró bíróság illetékességét nem a törvény, hanem a legfőbb ügyész határozza meg, sérül a bírói függetlenség és a bírák egyenlőségének elve is.
Az LB bírái kifogásolják azt is, hogy a törvényjavaslat szűkíti a nyomozás során hozott egyes határozattípusok elleni panaszjogot. A törvényjavaslat egyik része a külföldön ismert helyen tartózkodó vádlottal szembeni eljárás racionalizálását célozza, ám figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság egyik idevonatkozó határozatát, így az LB bírái szerint "alkotmányellenessége prognosztizálható".
A kollégiumi vélemény szóvá teszi a közvetítői eljárás szabályainak módosítását, illetve azt, hogy a törvényjavaslat a vádemelés elhalasztását különös méltánylást érdemlő esetben a jelenlegi háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bűncselekmények mellett lehetővé kívánja tenni az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűncselekmények esetében is.
A kormánypárti javaslat szerint az őrizet első 24 órájában a terhelt nem találkozhat védőjével. Az LB büntetőbírái szerint ez "egyértelműen alkotmányellenes", ugyanis egyfelől ellentétes azzal az alapelvvel, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani, másrészt azzal, hogy a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
A június 14-én benyújtott törvényjavaslat zárószavazása várhatóan jövő hétfőn lesz a parlamentben. Az LB kollégiumi véleménye a június 14-t követő napokban készült, és sajtóhírek szerint a múlt héten megküldték az igazságügyi tárcának.