A lila hajból nem kér az egyházi kezelésbe kerülő gimnázium

Országszerte nyolcvankét iskola kezelését adják át egyházaknak különböző önkormányzatok, a csere több helyen vitát okozott a szülők és az iskola között. Egy pestszentlőrinci gimnáziumban a közös imák és az új öltözködési előírások bizonytalanítottak el több szülőt, de így is csak hét gyereket írattak ki az iskolába járó hatszázból. Az iskolát átvevő evangélikus egyház szerint nem előírás a vallásos életvitel, de a toleranciát mindenkitől elvárják.

"Mit mond önnek az, hogy János 3.16?" - állítása szerint ezt a kérdést kapta áprilisban Ágoston Krisztina, a budapesti Hunyadi Mátyás Gimnázium tanárnője munkahelyi meghallgatásán. A XVIII. kerületi önkormányzat májusban döntött arról, hogy két kerületi iskola, a Hunyadi Mátyás Gimnázium, illetve a Pitagorasz Általános Iskola fenntartását átadja az evangélikus egyháznak, így idén szeptembertől összevontan egyházi iskolaként működnek tovább az intézmények.

Az iskola honlapján olvasható tájékoztató és az [origo]-nak nyilatkozó szülők elmondása alapján ha a szülők úgy döntöttek, hogy nem íratják át gyereküket másik iskolába, nyilatkozniuk kellett gyerekük "felekezeti hovatartozásáról" és arról, hogy "elfogadják az intézmény világnézetileg elkötelezett jellegét". A tanároknak pedig beszélgetésen kellett részt venniük, ha továbbra is az iskolában akartak oktatni.

Elbeszélgetés a templomban

Az új fenntartó ugyanis a tavaszi szünet utolsó napján az azóta elbocsátott Ágoston Krisztina szerint "baráti meghallgatásra" hívta a templomba az iskolákban tanító pedagógusokat. Ágoston azt mondta, hogy "az állásinterjún rögtön a harmadik kérdés a bibliai idézet, a János 3.16. ismerete volt" (az idézet így hangzik: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen").

A magyar-angol szakos tanárnő csak annyit tudott, hogy János evangéliumáról lehet szó, de az idézetet nem ismerte. A beszélgetésben ezután több más dolog mellett vallási kötődéséről is faggatták. "Azt kérdezték, hogy egy skálán, egytől ötig, hol helyezném el a valláshoz való kötődésemet. Eléggé megalázónak tartottam az egészet, mondtam, hogy nulla, nem vagyok vallásos" - mondta Ágoston Krisztina. A tanárnő május végén egy borítékot kapott, amelyben közölte vele az új fenntartó, hogy "az egyháznál szokásos pályáztatási eljárás során" a munka betöltésére mást választott.

Mivel Ágoston Krisztina egy tizedikes gimnazista osztály osztályfőnöke is volt, több szülő levelet írt a fenntartónak, hogy ragaszkodnak a tanárnőhöz. A fenntartó Ágoston szerint annyit közölt, példaértékű a szülői "közösség összefogása", elküldésének "személyes okai voltak".

Nem szabad az értékrend ellen dolgozni

Kákay István, a Magyar Evangélikus Egyház Országos Irodaigazgatója, a helyi, pestszentlőrinci templom presbitere azt mondta az [origo]-nak, hogy a tanárok kiválasztásánál a szakmai szempont volt az első, de fontosnak tartották az egyházi értékrend elfogadását is. "Nem kötelező, hogy a pedagógus evangélikus legyen, még az sem, hogy meg legyen keresztelve, de nem szabad az értékrendünk közvetítése ellen dolgoznia" - mondta általánosságban, nem a konkrét esetről Kákay István, aki megjegyezte, hogy voltak olyan pedagógusok, akik el sem mentek a tavaszi meghallgatásra. A több mint negyvenfős tantestületből tíz pedagógust nem alkalmaz tovább az egyház.

Kákay István sikerként értékeli, hogy az intézményekbe járó több mint hatszáz gyerekből végül csak hetet vittek el más iskolába a szüleik. Az [origo] beszélt több olyan szülővel, aki nem íratta át másik intézménybe a gyerekét. Ők azzal a feltétellel nyilatkoztak, hogy nem írjuk le a nevüket, mert azt mondták, félnek attól, hogy a gyerekeknek esetleg hátrányt jelenthet a nyilatkozat.

"A tolerancia elvárt"

Az egyik szülő azt mondta, felháborította, hogy "a 21. században nyilatkozni kellett a gyerek felekezeti hovatartozásáról". Az iskolában ugyanis kötelező lesz a hittan, az evangélikus mellett például a katolikus és a református órákat is választhatják a diákok, a nem vallásos gyerekeknek pedig - a szülőknek küldött tájékoztató szerint - "kifutó rendszerben a hittanoktatás alternatívájaként az etikaoktatást" biztosítják.

Egy másik szülő azt mondta, nem tudja, hogy a "vallással nem foglalkozó gyereke" hogyan bírja majd a kötelező vallásos programokat. Az iskola honlapján olvasható tájékoztató szerint ugyanis "a közös imák és éneklések, áhítatok, közösségi rendezvények, istentiszteletek a hétköznapok részei lesznek, a megjelenés kötelező, a részvétel lehetőség, a tolerancia elvárt".

Az új néven újjáalakuló iskola, a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium nyilvános pedagógiai programja emellett javasolja, hogy az iskolalelkész vezetésével szervezzenek klubot a diákok. "Szorgalmazzuk a felső tagozatos és gimnáziumi tanulók részére a Timó Klub önkéntes alapon történő megszervezését. (Timóteusra asszociálva javasoljuk ezt a fantázianevet, de a névadást rábízhatjuk a diákokra is.)" - írja a pedagógiai program. Timóteus a Biblia szerint Pál apostol kísérője volt, akit Pál térített keresztény hitre. A Timóteus név jelentése istentisztelő.

"Piercinget nem szeretnénk látni"

Kákay István, az evangélikusok országos irodaigazgatója szerint az iskola programjában és a házirendben is rögzítik azokat az elveket, "amitől az intézmény egyházi lesz, a nagyon extravagáns dolgokat, például lila hajat és piercinget nem szeretnénk látni". Kákay István azt mondta, hogy a tapasztalatai szerint általában a szülők sem szeretik ezeket.

Több szülő azt mondta, hogy azért "nem fordult meg a fejében, hogy elvigye a gyereket az iskolából", mert egyrészt nem akarták kiszakítani a közösségből, másrészt senki nem tudta, milyen intézménybe, milyen osztályba, milyen messzire kerülne a diák. Kucsák László, a XVIII. kerület fideszes alpolgármestere erre azt mondta az [origo]-nak, hogy szerinte megfelelő volt a tájékoztatás. "Elmondtuk, hogy ha nem az evangélikus iskolába íratják a gyereket, akkor környező iskolákban helyezzük el a diákokat, a gimnazistáknak is legfeljebb egy szomszédos kerületbe kell menniük" - mondta az alpolgármester.

Kucsák László az iskola átadásáról azt mondta, hogy nem anyagi okok, az esetleges megtakarítások miatt keresték meg az evangélikus egyházat, "folyamatosan szakmai kérdésként kezeltük, az oktatási kínálat bővítése volt a cél". Az alpolgármester nem is árulta el, mennyit spórol az önkormányzat az iskolák egyházi kézbe adásával.

Negyedével több egyházi iskola

Egy tavaly júniusban elfogadott törvénymódosítás szerint az önkormányzatok minden további kötelezettség nélkül átadhatják az egyháznak az oktatási intézményeket. A korábbi szabályokkal ellentétben nem kell további öt évig kiegészíteniük az állami alapnormatívát (a támogatást teljes egészében az állam adja).

A törvénymódosítás után több nehéz anyagi helyzetbe kerülő település döntött úgy, hogy a bezárás helyett átadja az egyháznak az iskoláját. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága az [origo] kérdésére azt válaszolta, hogy "országosan előreláthatóan 82 önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény kerül át egyházi fenntartásba". (Az átadásról május 31-ig kellett döntenie a képviselő-testületeknek).

Az államtitkárság adatai szerint a Magyar Katolikus Egyház 53, a Magyar Református Egyház 12, a Magyar Baptista Egyház hat, a Magyarországi Evangélikus Egyház öt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség szintén öt, a Dzsaj Bhím Közösség pedig egy intézményt vesz át az önkormányzatokról a következő tanévben. A Közoktatási Információs Iroda adatai szerint jelenleg 365 egyházi fenntartású intézmény van az országban, vagyis a következő tanévtől nagyjából negyedével több egyházi iskola lesz.

Több településen tiltakoztak az átvétel, illetve a felekezeti hovatartozás felmérése ellen. Kecelen, ahol a település az egyetlen általános iskoláját adta át a katolikusoknak, aláírásgyűjtés indult a "lelkiismereti szabadságért". Zsombón pedig, ahol szintén az egyetlen iskola kerül egyházi kezelésbe, 142 szülő nyilvános levelet írt a püspöknek a "világnézetileg semleges oktatás megőrzéséért".

A jelenlegi és az új alkotmány szerint is Magyarországon "mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához". A régi és az új alaptörvény szerint is ez a jog magában foglalja azt, hogy vallási meggyőződését mindenki "akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze".

Az oktatási jogok biztosa az utóbbi időszakban több panaszt kapott az egyházi átadásról. Aáry-Tamás Lajos ombudsman azt mondta, hogy átfogó vizsgálatot indít, mert a "jogszabályok sérülhetnek", ha egy település az egyetlen oktatási intézményét adja át valamelyik egyháznak, és az önkormányzat nem tudja biztosítani a világnézetileg semleges állami oktatást. Kíváncsiak voltunk, hol tart az ombudsmani vizsgálat, de Aáry-Tamás Lajost cikkünk megjelenéséig nem értük el.