Sportöltözők felújítását is szupertitkosan intézte a HM

Több honvédelmi minisztériumi háttérintézmény kötött olyan szerződést az elmúlt években, amely nem az államot, hanem a minisztériummal szerződő cégeket hozta előnyös helyzetbe - állítja a minisztériumnál készült belső vizsgálati anyag. A vizsgálat szerint típushibák voltak a közbeszerzési pályázatoknál, ami hátrányos helyzetbe hozta az államot. Több ésszerűtlen döntés is született a vizsgálat szerint: szupertitkos megbízás alapján újítottak fel például egy HM-es sporttelepi öltözőt.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) felügyelete alá tartozó "gazdasági társaságok vezetése 2005-2010 között gyakran felelőtlen módon, nem a jó gazda módjára járt el" - állapítják meg azok a szakértők, akiket Hende Csaba honvédelmi miniszter kért fel a tárcához tartozó társaságok átvilágítására. A kormany.hu-n nyilvánosságra hozott Fehér könyv - Korrupció, átvilágítás és büntetőjogi konzekvenciák című dokumentum szerint a vizsgált tizenkét háttérintézménynél az alaptevékenységek kiszervezésével "olyan alvállalkozói láncolatok jöttek létre, amelyek lehetőséget teremtettek a visszaélésekre".

Hende Csaba a tárca júniusi évértékelő tájékoztatóján jelentette be, hogy összesen 1,773 milliárd forint kár érte a minisztériumot 2005 és 2010 között, és a pénzt szerinte "a HM - évente 50 milliárd forint felett rendelkező - cégein keresztül, az alvállalkozókon át vitték ki a tárcától" (az évértékelő tájékoztatóról itt olvashat). A pályázatokon az átvilágítás eredménye szerint rendre ugyanazok az alvállalkozók indultak és nyertek, így kialakult egy tíz-tizenkét cégből álló kedvezményezett csoport, amelynek tagjai között még tulajdonosi összefonódás is volt.

Sem felbontani, sem felülvizsgálni nem lehetett

A HM EI Zrt. esetében például tizennyolc alvállalkozó végezte a honvédségi objektumok őrzés-védelmét annak ellenére, hogy a legnagyobb hadiipari cég saját őrzés-védelmi igazgatósággal és infrastruktúrával rendelkezett a feladat ellátásához - állítja a Fehér könyv. A HM EI Zrt. többször külső cégeket bízott meg a marketingstratégiák és akciótervek elkészítésével is, pedig a társaság saját, főállású marketingmenedzsert alkalmazott éppen erre a feladatra.

Üzemeltetésre és karbantartásra a szerződések alapján öt év alatt 14 milliárd 282 millió forintot fizetett ki az alvállalkozóknak a HM EI Zrt. Az átvilágítók szerint az államnak előnytelen volt, hogy az állami kézben lévő társaság és az alvállalkozók abban állapodtak meg, hogy a szerződés először rövid időre, egy-két évre jön létre, ugyanakkor annak lejártakor a szerződést további öt évvel meghosszabbították. Ebben az öt évben nem lehetett a szerződést rendes felmondással megszüntetni, és nem lehetett felülvizsgálni a díjakat sem.

Az átvilágítók szerint rendszeresen utólag növelték az átalányárakat, de a dokumentumokból nem derül ki az emelés oka. Előfordult például, hogy az átalánydíj a szerződés aláírását követően négy hónapon belül, két szerződésmódosítás után nagyjából a duplájára emelkedett.

Az öltöző felújítása is nemzetbiztonsági ügy volt

A közbeszerzési pályázatok elbírásánál is voltak típushibák az átvilágítók szerint. Az ajánlatokról a HM Infrastrukturális Ügynökség Bíráló Bizottsága döntött, amelynek üléséről jegyzőkönyv nem készült és az eredményről készült, úgynevezett bírálati lapok legfeljebb csak egyszavas megjegyzéseket tartalmaznak. A jelentősebb értékű beszerzések túlnyomó részénél a Fehér könyv szerint a nyilvánosság és a közbeszerzésről szóló törvény alkalmazását kizáró kormányrendelet szabályait alkalmazták. A 143/2004-es kormányrendeletet csak akkor lehet alkalmazni, amikor minősített adatokat, vagy nemzetbiztonsági érdekeket érint a beszerzés.

Az átvilágítók több esetben nem látták indokoltnak a közbeszerzés alóli mentességet. Szerintük például nem tartozik ebbe a körbe a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen "a sportpálya körüli kerítésnek a karbantartása, illetve a sporttelepi öltöző és tanterem részleges felújítása".

Az átvilágítók szerint kizárólag a vállalkozóknak volt előnyös, hogy az ügynökség által alkalmazott szerződésminta nem tartalmazott késedelmi, illetve nem teljesítési kötbért. A szerződésminta mindössze egynapi összeget határozott meg, amelyet az ügynökség árkedvezményként vonhatott le a számlából, ha késett a vállalkozó (fontos különbség, hogy az árengedmény áfa-köteles, míg a kötbér áfa-mentes). Ugyanakkor az is előfordult a vizsgálat szerint, hogy utólag kötöttek szerződést a már elvégzett munkára, és a HM több vizsgált cége addig előfinanszírozta az alvállalkozókat.

A Fehér könyv szerint az átvilágított tizenkét intézmény közül a legnagyobb kárt, 596 millió forintot a HM EI Zrt.-nél mutatták ki (az ügyekről bővebben olvashat itt). A HM Rekreációs Nonprofit Kft.-nél 540 millió forint, a HM Térképészeti Kft.-nél 382 millió, a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft.-nél 250 millió forint tűnt el, a HM Currus Zrt.-nél pedig 5,1 millió forint kárt találtak az átvilágítók.

A negyvenöt rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett bűncselekmény a tárca szerint az érintett gazdasági társaságok tizenkét vezető tisztségviselőjét érinti, a miniszter ezért hűtlen kezelés, adócsalás és versenyhátrány okozása miatt tett feljelentést.