Nagy hangon keresi a lelki békét a főrendőrök fejére nőtt Szima Judit

Kemény, harsány és nyers szakszervezeti vezetőnek ismerik tárgyalópartnerei Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete másfél hete őrizetbe vett, majd szabadlábra helyezett főtitkárát. Szimát sokan kritizálják radikális módszerei miatt, de közben pár év alatt egy harmincfős vidéki szervezetből az ország legnagyobb rendőrszakszervezetét építette fel. Örül, hogy "elkezdenek rezegni" a főrendőrök, ha a szakszervezet megszólal, és ismerői szerint is profin használja fel a nyilvánosságot arra, hogy megkerülhetetlenné váljon.

Napok óta tárgyaltak már a rendvédelmi dolgozókat képviselő szakszervezeti vezetők Pintér Sándor belügyminiszterrel a kedvezményes nyugdíjakról, amikor az egyeztetés több résztvevőjének emlékei szerint Pintér arra kérte őket, hogy a tárgyalások idejére függesszék fel az utcai tüntetéseket. "Hiába ígérünk bármit, Szima Judit úgyis utcára viszi az embereit" - mondta erre az egyik szakszervezeti vezető a Tettrekész Magyar Rendőrök Szakszervezetére (TMRSZ) és a tárgyalásról hiányzó főtitkár, Szima Judit harciasságára utalva. "Ez már nem sokáig lesz probléma" - mondta ekkor a tárgyalás több résztvevője szerint Pintér Sándor belügyminiszter.

A megbeszélésen elhangzottakról az [origo]-nak beszámoló szakszervezeti vezetők nem tulajdonítottak jelentőséget Pintér megjegyzésének, volt, aki már a pontos szövegkörnyezetre sem emlékezett, amelyben elhangzott. Egy névtelenül beszélő, az egyeztetés részleteit ismerő kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta, Pintér csak arra reagált, hogy Szima nem sokkal a tárgyalás megkezdése után távozott az egyeztetésről, és elvitte magával a zárt ülésen megvitatott belügyminiszteri előterjesztést. A belügyminiszter szerinte erre utalva mondta, hogy "ez már nem sokáig lesz probléma", mert nyilvánvaló volt, hogy a tárgyalások alatt változik a javaslat. A Belügyminisztérium hivatalosan nem kívánt reagálni az elhangzottakra.

Több szakszervezeti viszont azt mondta, hogy utólag értelmet nyert számukra a mondat, amikor másfél hete pénteken délután Szekszárdon őrizetbe vették Szima Juditot.

"Meg akarnak mérgezni"

"Június 2-án a Kossuth téren figyelmeztettek, hogy hamarosan őrizetbe fognak venni, és még arra is figyelmeztettek, hogy meg akarnak mérgezni. Nem tulajdonítottam ennek jelentőséget, felfokozott izgalmi állapotban elhangozhat ilyen" - mondta Szima az [origo]-nak. Hogy ki figyelmeztette, azt nem akarta elárulni, de állítása szerint már akkor is kapott ilyen figyelmeztetést, amikor korábban Hódmezővásárhelyen tüntettek a rendőrök kedvezményes nyugdíjáért. Így amikor pénteken délután őrizetbe vették, óvatos lett. "Tartottam tőle, hogy megmérgeznek. Három napig nem ettem, inni is csak azért, mert a munkatársaim betettek nekem 12 kis üveg ásványvizet" - mondta.

Szima Judit ellen hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanújával a Kaposvári Nyomozó Ügyészség indított eljárást, a TMRSZ irodájaként is működő szekszárdi lakásán tartott házkutatás után előállították, kihallgatták, majd őrizetbe vették, Kaposvárra szállították, és a bíróság hétfői, lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő döntéséig bent tartották. A kihallgatás során a Teol.hu Tolna megyei hírportál meg nem erősített információja szerint a rendőrség elsősorban arra volt kíváncsi, hogy Szima költött-e a szakszervezet pénzéből saját céljaira. A Somogy Megyei Főügyészség annyit közölt az MTI-vel, hogy "konkrét adatokkal alátámasztott feljelentés alapján" rendelték el a nyomozást, szóvivőjüket az [origo]-nak Szima őrizetbe vétele óta több próbálkozás ellenére sem sikerült elérnie.

Szima Judit azt mondta, azzal gyanúsítják, hogy saját tulajdonú autójának használatával 3 millió forintos kárt okozott a szakszervezetnek, valamint hogy a törvényben meghatározott keretnél többet költött a szakszervezet pénzéből. Szima szerint ez érthetetlen tényállás. "Milyen törvényről beszélnek? A szakszervezet társadalmi szervezet, a tagok elhatározásukból lépnek be, és az önkormányzatiság elve mentén szervezik működésüket [...] A szakszervezet pénze nem az állam pénze" - közölte Szima, és azt állította, hogy a működésüket és gazdálkodásukat "féléves gyakorisággal" ellenőrző Tolna Megyei Főügyészség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint a szakszervezet rendben működik.

A főtitkár szerint a vádak alaptalanok, és a TMRSZ is kiállt mellette, közleményükben a hűtlen kezelés gyanúját rágalomnak és szemenszedett hazugságnak, főtitkárukat pedig politikai fogolynak nevezték. "Biztos, hogy politikai indíttatású volt az eljárás. A nyugdíjakkal kapcsolatos érdekegyeztetés kapcsán nyilatkoztam például azt, hogy törpék tárgyaltak törpékkel, és Orbán Viktor nem az a típusú ember, aki ezt elviseli" - mondta Szima az [origo]-nak.

A rendvédelmi dolgozók kedvezményes nyugdíjának megszüntetése miatt április eleje óta folyamatosan tüntető szakszervezetek többsége közleményben sietve kiállt a TMRSZ főtitkára mellett, amit azzal is indokoltak, hogy az intézkedés az utcára vonuló rendőröknek és tűzoltóknak is szól. "Még ha be is bizonyosodnak a vádak, az időzítés akkor is nagyon szerencsétlen, és nagyon rossz üzenete van a többi szakszervezeti vezető felé is" - mondta az [origo]-nak egy másik rendőrszakszervezet vezetője, aki több szakszervezeti képviselőhöz hasonlóan csak név nélkül vállalta a beszélgetést.

"Nekem ez a karmám"

A Debrecen mellől származó 51 éves Szima Judit a szekszárdi rendőrségről indította el a TMRSZ karrierjét. Miután előbb tanítónőként és gyógypedagógusként diplomát szerzett, évtizedekig egyenruhás rendőrként szolgáló édesapja nyomdokain, "a családi hagyományt folytatva" szegődött el a rendőrséghez. Előbb kinevezett polgári alkalmazottként, majd - miután a Rendőrtiszti Főiskolán is szerzett egy diplomát - vizsgálóként dolgozott, elmondása szerint több országos jelentőségű ügyet vitt fel a központi bűnüldözési igazgatóságra. "Szakmai területen is maximalista voltam, ha kellett, 16 órákat mentem, és szombat-vasárnap is dolgoztam. Mindig azt mondtam, hogy ha valaki nem bűnös, azt is be kell bizonyítani" - mondja.

Szima Judit bilincsben a bíróságon ügyvédjével

Már 1995-től tagja volt egy másik rendőrszakszervezetnek, egyszer főtitkárjelölt is volt, és bár állítása szerint "ifjonti hévvel" csinálta az érdekképviseletet, alulmaradt a szavazáson, majd a Tolna megyei tagokkal együtt Szima szerint kizárták a szervezetből. 2000-ben hívta vissza az akkor megválasztott főtitkár, de sokáig nem volt maradása. "Azt ígérték, más szakszervezetet csinálnak, mint korábban, de egy idő után láttam, hogy ugyanaz a dagonyázás van, nem szólalnak fel a munkavállalók érdekében" - mondta Szima. 2004-ben újra elhagyta a Független Rendőrszakszervezetet (FRSZ), és megalakította a TMRSZ jogelődjét, a Tolna Megyei Rendőr Szakszervezetet.

"Gyerekkoromtól kezdve nagy igazságérzettel megáldott ember voltam. 7-8 éves lehettem, szegények voltunk, amikor édesanyám a kezembe nyomott tíz tojást, hogy menjek, váltsam be a boltban kenyérre. Útközben találkoztam egy kisgyerekkel, aki azért sírt, mert olyan szegények voltak, hogy nem tudtak neki ceruzát venni a szülei az iskolába. Odaadtam neki a tojásokat, hogy váltsa be ceruzára. Igaz, hogy édesanyám elvert, de úgy éreztem, ezt kell tennem" - mesélte Szima az [origo]-nak arra a kérdésre, mi vezette, amikor a nyomozói munkától az érdekvédelem felé fordult. "Nekem ez a karmám, ezt kell csinálnom, ebben találtam meg a lelki békémet" - magyarázta.

"Radikális eszközöket alkalmaz"

"Teljesen új stílust hozott az érdekképviseletbe: radikális hangot és eszközöket alkalmaz, ráadásul mindent egyből a nyilvánosság elé visz, kezdetektől nagyon tudatosan használja a médiát" - mondta Szimáról egy másik rendőrszakszervezet tisztségviselője. A kis megyei szakszervezet főtitkára már a megalakulásuk után pár hónappal az országos sajtóban nehezményezte a rendőrök 13. havi illetményének elmaradását, decemberben pedig már az első nyertes perükről adott hírt a média: szakszervezeti jogaik megsértése miatt perelték be a Tolna megyei rendőrkapitányságot, mivel a szakszervezet többszöri kérésre ellenére sem delegálták tagjukat a szociális bizottságba.

A TMRSZ számos ügyet vitt bíróságra azóta is: nemcsak a tagjaikat munkavállalóként érő, hanem a szakszervezet vélt vagy valós sérelmei miatt is többször bírósághoz fordultak. De Szima nem csak kezdeményezőként jár sokat tárgyalásokra: alig egy évvel a szakszervezet megalakítása után, 2006 elején már vádat emeltek ellene több rendbeli adócsalás gyanújával. A vádirat szerint Szima mint szakszervezeti titkár felelős volt azért, hogy 2003-ban, illetve 2004-ben a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) Tolna megyei tagszervezete a megengedett adómentes határértéken felül adott természetbeni juttatásokat - ajándékokat, üdülési hozzájárulást, élelmiszereket, játékokat - a tagjainak és hozzátartozóiknak - írta az esetről beszámoló HVG. Szima akkor azt mondta a HVG-nek, hogy az ellene folyó támadásoknak az a célja, hogy megszabaduljanak tőle mint szakszervezeti vezetőtől.

Az elhallgattatására tett kísérletnek nevezte Szima azt is, amikor 2008-ban bujtogatásért emelt ellene vádat a Budapesti Katonai Ügyészség a TMRSZ honlapján megjelent írások miatt. A katonai bíróság ebben az ügyben tavaly decemberben jogerős végzésben igazat adott a vádhatóságnak, Szima Juditot pénzbüntetésre ítélték, és megfosztották alezredesi rangjától. Az addigra nyugdíjba vonuló Szima az ítélet ellenére a Tettrekész teljes jogú főtitkára és tagja maradt.

Szima rendszeresen szerepelt a médiában azzal is, hogy 2009-ben megállapodást kötött a szakszervezet nevében a Jobbikkal, és negyedik helyen szerepelt a párt EP-listáján. Az együttműködést a rendőrség és az ügyészség is bírálta, és annak felmondására szólította fel a TMRSZ-t, Szima végül csak tavaly ősszel rúgta fel a megállapodást arra hivatkozva, hogy a párt elhanyagolta a szakszervezetet, és a rendőrök helyzetén sem tudott javítani.

"Klassz csaj, aki a vezetőket rugdalja"

A 2004-ben 34 fővel megalakított szakszervezetnek a honlapja szerint jelenleg több mint 9200 tagja van, ebből 8500-an rendőrök, ezzel a TMRSZ tavaly ősz óta a legnagyobb rendőrszakszervezet. "A rendőrök egy része vevő a szélsőséges nézetekre, különösen a huszonévesek, márpedig most ők alkotják az állomány nagy részét" - mondta a TMRSZ sikeréről egy szakszervezeti forrás. "Az ifjúságot célozta meg, akik azt mondják, az a klassz csaj, aki a vezetőket rugdalja" - mondta egy másik rendőr. Több forrás szerint a TMRSZ-t a szakszervezet és Szima médiaszereplései miatt jobban ismerik a rendőrök is, mint a másik kilenc kisebb-nagyobb szakszervezetet, ezért választják többen.

"Ha így nézzük, ez nem szakszervezet, hanem üzleti vállalkozás" - mondta az egyik konkurens szakszervezet képviselője az [origo]-nak a TMRSZ működéséről. Több szakszervezeti vezető azt állította, hogy a TMRSZ nemcsak kiállásával és tetteivel csábítja magához a tagokat, hanem fizetett toborzók is segítik. Több, a TMRSZ-t az elmúlt években elhagyó korábbi tag pedig azt mondta az [origo]-nak, hogy a TMRSZ hároméves hűségnyilatkozatot irat alá azokkal a tagokkal, akiknek jogi segítséget nyújt.

A TMRSZ egy korábbi tagja, Laukó László azt mondta az [origo]-nak, a problémákat leírta akkor is, amikor 2009-ben egy küldöttgyűlésen 550 elégedetlen tag nevében sikertelenül próbálták meg leváltani a főtitkári posztról Szima Juditot. A küldöttgyűlésnek írt levelük máig elérhető az interneten. Laukó ebben a toborzásról azt írja, hogy Szima "a toborzókat különböző juttatásokkal kecsegteti, de általában elmondható, hogy nem ad nekik semmit". A főtitkár a toborzóktól minél több új tagot vár el, és "minden este megolvassa, hogy mennyi a szaporulat" - írta akkor Laukó. A levélben szó van Szima vezetési stílusáról, és arról is, hogy Szima a szakszervezet nevében megállapodást kötött a Jobbikkal. A levél - és az [origo]-nak több forrás is - felvetette, hogy előfordultak olyan esetek, amikor a TMRSZ vesztes per után a költségek megtérítését kérte az általa képviselt rendőröktől, míg nyertes per után sikerdíjat kértek.

"Igen, aláírom, hogy a TMRSZ másként működik a gazdálkodás és a taglétszám-növekedés elősegítése terén is" - mondta a Laukó mellett több forrás által is megerősített állításról Szima, de azt is hozzátette: "a taglétszám-növekedés önkéntes döntésen alapul. Ezt nem is kérdőjelezte meg senki".

Szima szerint "a tagság előnyökkel és kötelezettségekkel jár [...] Előny, hogy konfrontálódunk a munkavállaló érdekében a munkáltatóval, akár a bíróságon, akár a tárgyalásokon. Előny, hogy szerzett jogokról eddig még soha nem mondtunk le, nem írtunk alá egy júdásmegállapodást sem [...] A kötelezettségek pedig abban állnak, hogy a szakszervezet stabil alapokon álljon mind morálisan, mind gazdaságilag. Ha valakinek az ügyét visszük, az a szakszervezetnek súlyos pénzekbe kerül. [...] Korábban volt rá példa, hogy a peres képviselet ellátása után - akár nyertük, akár vesztettük az ügyet - a tag egyszerűen kilépett- és elveszett a létszám. Ez ellen tenni kellett [...] Ha valaki megbíz minket, hogy lássuk el az ügyét, akkor választhat öt szakszervezet közül. Mi elvárjuk, hogy ha lefut az ügye, bizonyos ideig tag maradjon". Szima nem reagált egyértelműen arra az írásban feltett kérdésünkre, hogy nyertes per után sikerdíjat kérnek az általuk képviselt rendőröktől, de nem is tagadta, hogy ilyen előfordult volna.

A TMRSZ gazdálkodásáról Bárány Zoltán elnök csak annyit árult el az [origo]-nak, hogy éves költségvetésük több mint százmillió forint, amely egyrészt a fizetés egy százalékában meghatározott tagdíjakból, másrészt a munkáltatótól kapott juttatásokból jön össze, egyéb számottevő bevételük nincs. A pénzt a szakszervezet működtetésére, segélyezésre és jogi képviseletre költik, Bárány szerint jelenleg több mint ezer folyamatban lévő peres ügyük van. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai alapján a TMRSZ tavaly több mint 27 millió forintot nyert egy képzési pályázattal. Ennek nagy részét a honlapjukon olvasható szerződés szerint a tagok képzésére fordítják: EU-ismereteket, kommunikációs technikákat és korszerű gazdálkodási és vállalkozási ismereteket oktatnak a rendőröknek.

"Isteni kinyilatkoztatás" idiótáknak

"Semmit nem enged ki a kezéből, mindenről ő dönt. Folyamatosan cserélődnek körülötte a vezetőségi tagok, nem sokan bírják fél évnél tovább" - mondta egy volt tag, aki jogászként dolgozott a TMRSZ-nél. Az [origo]-nak nyilatkozó egykori TMRSZ-es források szerint több ilyen eset is volt, és ezt Szima sem tagadta a beszélgetés során. "Egyre több téglát építenek be a szervezetünkbe, ezektől meg kell válni" - mondta a személycserékről Szima Judit, aki szerint Laukó László és több társa is ilyen beépített "ügynök" volt, feladatuk pedig szerinte a mai napig az, hogy megpróbálják őt ellehetetleníteni. Szima szerint azért is távoztak vezetők, mert a TMRSZ-nél "csak a munkabíró, a terhelhető tisztségviselők maradnak meg".

"Nem csinálok titkot abból, hogy szenvedélyes vagyok, és ami a szívemen, az a számon. A régi munkatársaim előre szólnak az újaknak, hogy ezzel számoljanak, mégis van, aki nem bírja a követelményeket, nem bírja a kritikát és a számonkérést. Nem tagadom, néha megemelem a hangom, de ha tudom, hogy igazam van, ezt szükséges megtenni, különben oda a fegyelem" - közölte Szima az [origo]-val. Szima azt mondta, "sajnos azonban egyesek úgy gondolták a múltban, hogy önjárók lehetnek, és a szakszervezet van értük, nem pedig fordítva. Ilyenkor rövidre kell zárni a félreértéseket és meg kell hozni a szükséges munkáltatói döntéseket. Ezt felvállalom, és emiatt is viselni kell ezeknek a szakszervezeti munkára alkalmatlan embereknek a későbbi mocskolódásait".

"Judit határozott, keménykezű vezető, aki az elvégzett munka mennyiségét és minőségét is megköveteli, de annyit úgysem tud kérni, mint amennyit ő dolgozik: neki se éjjele, se nappala" - mondta Szimáról Bárány Zoltán, aki 2009 júniusa óta vezetőségi tagja a TMRSZ-nek. Bárány szerint ugyan Szima az első számú vezető, és neki van aláírási joga, de a döntéseket nem egyedül, hanem a TMRSZ nyolcfős vezetői testületével együtt hozza.

"Hangosnak hangos, és ismeri az egész ország, sokan csatlakoznak a TMRSZ-hez, de eredményeket nem nagyon tudnak felmutatni" - mondta egy, a szakszervezetben csalódott korábbi tag. Az őrizetbe vétele utáni szolidaritás ellenére Szima nem túl népszerű a többi rendőrszakszervezet vezetői között sem. "Szima Judit nagyon kemény nő: ellentmondást nem tűrő, nagyhangú, nyers, sokszor trágár és arrogáns. Mindenkinek nekimegy" - mondta róla az egyik szakszervezeti vezető, de a főtitkár stílusát és retorikáját az [origo] több forrása is a leghangsúlyosabb tulajdonságai között említette. "Amilyen stílusban beszél, nem csoda, hogy nem állnak vele szóba a vezetők" - mondta egy másik szakszervezeti tisztségviselő.

"A mostani négynapos tárgyalásoknak is csak az elején volt ott, egyáltalán nem volt aktív, javaslatot nem hozott, általában csak annyit mondott el, hogy teljes mértékben elutasítják a kormány terveit" - mondta Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének és a rendvédelmi dolgozók sztrájkbizottságának elnöke, akinek állítását a tárgyalások több résztvevője is elismételte. Szima Judit - az [origo]-nak nyilatkozva és szemtanúk szerint a tüntetéseken is többször - árulónak nevezte a kormánnyal tárgyalóasztalhoz ülő szakszervezeteket.

Amit a tárgyalópartnerek kompromisszumképtelenségnek látnak, azt Szima szakszervezeti társai elkötelezettségnek és hajthatatlanságnak tartanak. Szerinte kompromisszumot csak úgy lehet kötni, ha mindkét tárgyaló fél hajlandó engedni, ezzel szemben a rendőrség vezetői mindig ultimátumokat adtak nekik: "isteni kinyilatkoztatást tesznek, amit nekünk, mint az idiótáknak tudomásul kellene venni. Benyeled vagy nem nyeled be - ez nem tárgyalási alap... Szerzett jogokról soha nem fogok lemondani. A többiek a 13. havi nyugdíj miatt is tüntetgettek kicsit, aztán elmutyizták azt is. Egy-két alamizsnáért lemondanak a jogokról" - mondta Szima.

Több szakszervezeti vezető szerint a TMRSZ hajthatatlansága miatt nem sikerült két évig elfogadtatni a rendőrség köztisztviselőire vonatkozó kollektív szerződést sem, aminek többek között a háromévenként esedékes előreléptetéssel járó pénz kifizetése volt a tétje. Mivel a TMRSZ nem fogadta el a javaslatokat, két év eredménytelen egyeztetés után a többi szakszervezet 2010 végén közvetlenül az érintett dolgozókat szavaztatta meg a szerződésről. A szavazás eredményes volt, a többség elfogadta a javaslatokat, így életbe lépett a szerződés, és megkapták az előresorolás után járó pénzeket is.

"Azért nem szavaztuk meg a kollektív szerződést, mert szerzett jogokat vett el. A többiek megcsinálták ezt a műszavazást, mi nem tartottuk elfogadhatónak, hogy a dolgozókat kérdezik meg, mert sokan azt sem tudták, hogy valójában egy előnytelen szerződésről szavaznak. A kollektív szerződésről a szakszervezeteknek kell dönteniük" - mondta az esetről Szima.

A főrendőrök "elkezdenek rezegni"

"Sok módosító javaslatot letettünk az ORFK és a belügyminisztérium asztalára, sajnálatos módon, nem a mi hibánkból, ezek nem valósultak meg" - mondta a szakszervezet munkáját értékelve Szima, aki azt tartja az elmúlt évek legnagyobb eredményének, hogy "aki a TMRSZ tagja, az tudja, hova tartozik."

"A TMRSZ mára tényezővé vált. Öt év alatt sikerült kialakítani egy olyan rendszert, hogy bármikor, bármelyik kollegának segélyt tudunk adni, és bizalommal fordulnak hozzánk az emberek. De azt is eredménynek tartom, hogy ha egy rendőrvezető vagy politikus meghallja a Tettrekész nevét, elkezdenek rezegni" - mondta Szima az [origo]-nak.

Bárány szerint is azért támadják, kritizálják a szervezetet és Szima Juditot sokan, mert megkerülhetetlenné vált. "Még mindig úgy gondolkodnak, hogy ha van Szima Judit, akkor van TMRSZ, ha nincs, akkor nincs". Szima és a TMRSZ kapcsolatáról azt mondta, "ő az ék csúcsa, mi pedig, a tagság, ott állunk mögötte, és ha valamiben megakad, akkor segítünk neki".