"Nemcsak tanított, nevelt is" - Eltemették Mádl Ferenc egykori államfőt

Jelenlegi és egykori közjogi méltóságok, köztük korábbi külföldi vezetők jelenlétében kedden temették el Mádl Ferenc korábbi államfőt. Schmitt Pál jelenlegi elnök gyászbeszédében azt mondta, Mádl Ferenc igazi államférfi volt, mértéktartó ember, aki mélységes humanizmussal látta el feladatát.

Kedden temették el Mádl Ferenc egykori köztársasági elnököt, aki május végén hunyt el. A gyászszertartáson beszédet mondott Schmitt Pál jelenlegi államfő is, aki humanistának nevezte Mádlt, és azt mondta, hogy az egykori jogászprofesszor nemcsak tanított a katedrán, hanem nevelt is értéket képviselő jelenlétével.

A temetésen jelen volt több egykori és jelenlegi magyar közjogi méltóság, de ott volt többek között Alekszandr Kwasniewski korábbi lengyel államfő volt.

Mádl Ferenc igazi államférfi volt, mondta Scmitt Pál. "Olyan férfi, aki vallotta a görög mondás igazát, a mérték minden elé való. Néhány dologban azonban mértéktelen volt, ilyen volt az igazság tisztelete, a tudás előtti alázat, a nemzet iránt elkötelezettség" - mondta a köztársasági elnök.

Schmitt szerint Mádl egyszerű világból érkezett, és megtartotta annak a világnak az értékeit. "Hatással volt az őt ismerők sorsára. Úgy lett vezető, hogy mások kérték fel a feladatra, és munkáját mélységes humanizmussal vitte végbe. A ma rá emlékezők derűjét, közvetlen emberségét emlegetik, Mádl Ferenc mindig is vallotta, hogy két ember között a legrövidebb út mindig a mosoly" - mondta Schmitt.

Kattintson a fotóra további képekért!

"Az elnör úr vallotta, hogy a nemzet olyan közösség, amelytől lélekcsonkulás nélkül elszakadni nem lehet. Mádl Ferenc tudta, hogy a nemzetet az egyik nemzedék örömmel építi, míg a másik bontja. Látta az ezeréves épület keserves korszakát, látta a tétlenség nyomait, de a jószándékú törekvést is. Nem hallgatta el, hogy felelősek vagyunk, hogy legyen jobb kenyér, értékteremtő munka, nagyobb biztonség, törvénytisztelet és szolidaritás" - mondta az államfő.

Mádl útja a köztársasági elnökségig

Mádl Ferenc volt köztársasági elnök május 29-én vasárnap hunyt el 81 éves korában. 2000 és 2005 között volt Magyarország államfője.

Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1999-ben Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért.

1990-től három évig az Antall-kormány tárca nélküli minisztere volt. A feladata az MTA felügyelete, közreműködés a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, az ezzel összefüggő állami feladatok összehangolása és azok megvalósulásának figyelemmel kísérése volt. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1993. februárjától 1994-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett.

2000. június 6-án választotta a magyar Országgyűlés köztársasági elnökké. Elnöksége nagy részét egy olyan kormány mellett töltötte, amelynek pártjai ellenzékben voltak, amikor a fideszes kormánykoalíció jelöltjeként megválasztották államfőnek 2000-ben.

Mádl államfőként

Mádl Ferenc visszafogott elnök volt, aki kerülte a feltűnést és a konfliktusokat, bár óvatosan többször is méltatlankodott Medgyessy Péter volt kormányfő vagy a baloldali koalíció működése miatt. Sok energiát fektetett a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyébe, de erőfeszítései kudarcot vallottak. Ez volt az egyetlen ügy, amelyben éveken át kezdeményezőként lépett fel.

Kattintson a fotóra további képekért!

Elnökként Mádl egyszer sem tévedett: ha egy törvényt az Alkotmánybíróságnak elküldött, akkor az legalább részben biztosan megsértette az alaptörvényt. Összesen tizennégyszer fordult az Alkotmánybírósághoz, ebből egy esetben saját jogállásáról kérdezte a testületet, tizenháromszor pedig törvényt küldött el.

Mandátuma 2005-ös lejárta után ritkán nyilatkozott aktuálpolitikai kérdésekben, de nyílt levélben kérte például Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy mondjon le tisztségéről az őszödi beszéd miatt. Elnökként sem ragadtatta magát sarkos megfogalmazásra, nem voltak szállóigévé vált mondásai. Kizárólag protokolláris eseményeken szólalt fel a parlamentben, ez alól egyetlen kivételt tett: 2000. november 30-án az EU-csatlakozásról szóló vitanapon napirend előtt méltatta a belépés történelmi jelentőségét.

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából januárban Schmitt Pál jelenlegi államfő köszöntötte telefonon. A Magyar Nemzetnek adott interjújában akkor azt mondta, hogy "Isten, gondviselés, emberi méltóság, erkölcs, szabadság, szeretet, szolidaritás" olyan szavak, amelyek "útjelzők" voltak számára.