Útját állná a kormány az utaztatott holttesteknek

Kemény és sokszor tisztességtelen verseny zajlik a temetkezési piacon, ebbe avatkozna bele a kormány egy törvénymódosítással, amely lehetővé teszi, hogy megszabja a holttestek szállításának árát. Az [origo]-nak nyilatkozó temetkezési vállalkozók szerint drága a temetkezés Magyarországon, és átláthatatlan, hogy mire megy a pénz, úgyhogy a kérdés még mindig tabutéma.

Az egészségügyi törvény nyáron elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben állapítsa meg a holttest szállításának legmagasabb árát. A törvénymódosítást tárgyaló egészségügyi bizottság egyik fideszes tagja, Horváth Zsolt az [origo]-nak azt mondta, hogy a június végén elfogadott törvénymódosítás csak felhatalmazó jellegű. "Ilyenből rengeteg van, nem biztos, hogy a kormány élni fog a lehetőséggel" - mondta Horváth. Gyenes Géza, az egészségügyi bizottság jobbikos tagja az [origo]-nak azt mondta, az árplafon megállapítása hasonló rendelkezés lenne, mint amikor a taxisofőrök tarifáit egységesítették.

Az egészségügyi bizottság fideszes elnöke, Kovács József szerint a hosszú távú cél nem egy egyetlen, fix összeg állami meghatározása. "A szállításért maximálisan kérhető összeget kellene szabályozni, kilométerre lebontva, belföldi szállításokra vonatkozóan" - mondta az [origo]-nak. "Elvileg szabadpiaci mechanizmusok működnek a temetkezési vállalatok versenyében. Viszont el kell ismernünk, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerül az ember, ha például egy olyan kis faluban hal meg a hozzátartozója, amelynek közelében csak egyetlen temetkezési vállalkozó található, amely akár irreálisan magas árat is kérhet" - mondta Kovács.

A jelenlegi temetkezési törvény nem ad elég biztosítékot a tisztességes versenykörülmények biztosítására, így ez visszaélésekre adhat lehetőséget - mondta Marján Tibor, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnökségének tagja. "Jelenleg a magánvállalkozókkal szemben jelentős előnyt élveznek az önkormányzati cégek" - mondta Marján, aki szerint könnyen monopolhelyzet alakul ki egyes régiókban. "Debrecenben az önkormányzati cég mellett még alacsonyabb árakat kínálva sem tudtak talpon maradni a magánvállalkozók. Az önkormányzatoknak csak a temetők fenntartásával kellene foglalkozni, míg a magánvállalatok szolgáltathatnák a többi eszközt a temettetéshez" - mondta Marján.

Utaztatják a holttesteket

A temetkezési ipartestület tagja szerint egy temetésre általában legalább 300 000 forintot költenek a hozzátartozók. "A törvénymódosítás ennek csak elenyésző részét érinti, hiszen a költségek maximum 10 százalékos részét teszi ki a holttest szállítása. Az árszabályozás helyett az elsődleges feladat a tisztességes versenykörülmények biztosítása" - mondta.

Puskás Béla, a Somogy Megyei Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója szerint nagyon jó irányba mutat a jelenlegi törvénymódosítás, ám ez még csak egy kis szelete annak a nagyobb volumenű módosító csomagnak, amelyről jelenleg is tárgyal az OTEI. "A csomag egyik fő célja a temetkezési költségek csökkentése. Égető ez a probléma, hiszen az elmúlt években rohamosan nőtt azok száma, akik a temetési költségek kifizetése helyett kénytelenek voltak hazavinni a hamvakat tartalmazó urnát. Ez Európa más országaiban is lehetséges, de Magyarországon nincsenek erre vonatkozó komoly szabályozások, így lehetetlen az urna sorsának későbbi nyomon követése" - mondta az [origo]-nak telefonon Puskás.

"Már régóta szükség lett volna az árszabályozásra. Sajnos sok a gazember közöttünk, aki a saját zsebére dolgozik, és ezért mentek fel így az árak" - mondta az [origo]-nak egy budapesti férfi, aki negyven éve foglalkozik holttestek szállításával. "A nagyobb baj az, hogy sokan az egész országon átutaztatják a holttestet csak azért, mert vidéken olcsóbb a temetés, mint Budapesten. Lehet, hogy régimódi vagyok, de szerintem ezt is szabályozni kellene: a halottakat ne hurcolják ide-oda, ha nem muszáj" - mondta.

Virágzik a temetési feketepiac

Az [origo] próbálta kideríteni, jelenleg hány temetkezési vállalkozó dolgozik a piacon, viszont erről nem találhatók pontos adatok. A cégbíróság közel ötszáz céget jegyez, viszont Puskás szerint ezek közül valójában csak 350-400 foglalkozik temetkezéssel. "Nagy a verseny a piacon, van, aki még törvénysértő reklámokkal is próbálja csalogatni a megrendelőket" - mondta Puskás.

Egy 22 éve temetkezési vállalkozóként dolgozó nő telefonon azt mondta az [origo]-nak, hogy kínosan érintené a Pest megyei cégét, ha bevezetnék az ármaximalizálást. "Nagy a verseny az egész országban, hiszen szinte bárki temetkezési vállalkozónak állhat. Inkább a jelenlegi szabályozást, uniós előírásokat és a kegyeleti törvényt kellene hatékonyabban betartatni" - mondta. Egy tolnai megyei vállalat vezetője szerint a kormánynak legfeljebb állami cégekre vonatkozóan lenne joga ilyen jellegű szabályokat alkotni. "Adjon az állam autót, benzint, akkor be lehet tartani a hasonló rendelkezéseket" - mondta a cégvezető.

Puskás szintén a megfelelő jogi környezet megteremtését, az ellenőrzések szigorítását tartja fontosnak. "Az ellenőrzés a jegyző hatáskörébe tartozik. Valószínűsíthető, hogy egy kis faluban nem szívesen szólítják fel azt a temetkezési vállalkozót, aki például a helyi falunap támogatója" - mondta. Puskás szerint a parlament által elfogadott új kamarai törvény átláthatóbbá fogja tenni a piacot, hiszen a temetkezési vállalkozóknak is kötelezővé teszi a kamarai tagságot. "Ezen a területen jelenleg virágzik a feketepiac. Az OTEI javaslata szerint minden temetkezési vállalkozónak minimum négy főből álló fizikai állománnyal kellene rendelkeznie. Ez nemcsak a temetkezési piac kifehérítését segítené elő, de 1500 új munkahelyet is teremtene" - mondta Puskás.

Temetési segély európai országokban

Hollandia: Nincs
Spanyolország: 30 euro
Szlovákia: 80 euro
Belgium: 150 euro
Csehország: 186 euro
Észtország: 192 euro
Portugália: 200 euro
Litvánia: 301 euro
Ausztria: max. 448 euro
Románia: kb. 500 euro
Szlovénia: 507 euro
Ciprus: 634 euro
Görögország: 760 euro
Írország: max. 850 euro
Luxemburg: 1200 euro
Dánia: max. 1221 euro
Lettország: kéthavi nyugdíjjárulék mértéke
Franciaország: 90 napi nyugdíjjárulék mértéke.

Forrás: http://www.otei.hu/magyar-temetkezes/kep_ujsag.php?id=20

Az OTEI évek óta javasolja Puskás szerint, hogy - az európai minták alapján - a társadalombiztosítás minden elhunyt után biztosítson 125 ezer forintot, amelyből egy szociális temetés finanszírozható. Így a hozzátartozóknak csak az alapszolgáltatáson felüli igényeikért kellene fizetniük. Puskás szerint ez összesen tizenhárommilliárd forintnyi kiadást jelentene az államnak. Hozzátette, hogy hét-nyolc milliárd forint jelenleg is az önkormányzatok rendelkezésére áll, amelyet temetési segély címen osztanak el, ennek a rendszernek egy átláthatóbb változatát szeretnék megteremteni.
Marján szerint az előtakarékosság régebben bevett szokás volt: legtöbben a nyugdíjból egy meghatározott összeget félreraktak a saját temetésükre, mára ugyanezt az összeget a gyerekek, unokák megsegítésére szánják.

Az [origo] által megkérdezett budapesti temetkezési vállalat vezetője szerint a halál tabutéma Magyarországon, amiben szerepet játszik az is, hogy "hivatalos keretek között nem takarékoskodunk a saját a temetésünkre, hiszen sajnos sosem lehetünk biztosak abban, mi fog történni a pénzünkkel".

Az [origo] megkereste a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát, hogy megtudjuk, miért módosította a kormány a szabályozást. Az egészségügyi államtitkárság válasza szerint "a kórbonctani vizsgálatra szállítás költségei a vizsgálatra illetékes kórházat, míg rendkívüli halál esetében a boncolást elrendelő hatóságot terhelik. A boncolás helyéről a holttest temetőbe, temetkezési emlékhelyre, temetkezési szolgáltató telephelyére vagy hamvasztóüzembe történő szállításának költségei azt terhelik, aki törvény alapján az elhunyt eltemettetésére köteles, illetve az eltemettetést vállalja. A temetkezési szolgáltatók eddig önkényesen, az eltemettetésre kötelezett anyagi helyzetétől és a kegyeleti jog gyakorlásától függetlenül állapíthatták meg a szállítás díját, amely ráadásul több esetben is a központi költségvetést terhelte. Az eltemettetésre köteles személy részére emellett nem róható fel az sem, hogy a haláleset milyen körülmény miatt következett be (azaz szükséges-e boncolás) és hogy ezen körülmény miatt a halottszállítás költségei számára mennyire emelkednek meg".

Az új rendelkezés "felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a holttest szállításának legmagasabb árát rendeletben állapítsa meg, annak érdekében, hogy a monopolhelyzetbe került temetkezési szolgáltatók helyett a költségvetési egyensúly fenntartása, valamint a kegyeleti jog nagyobb mértékű tiszteletben tartása érdekében a Kormány legyen jogosult megállapítani a halottszállítás legmagasabb árát".

(Cikkünkben korábban az szerepelt, hogy az egészségügyi államtitkárság nem válaszolt kérdéseinkre, valójában azonban az államtitkárság kedden délelőtt elküldte válaszait. A tévedésért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük.)