Elfogadta a parlament a hamburgeradónak nevezett népegészségügyi termékadóról szóló törvényt. A Kovács József és Font Sándor fideszes képviselők által benyújtott javaslatra 255 képviselő szavazott igennel, 54-en ellenezték, illetve 36-an (főként a Jobbik képviselői) tartózkodtak.
Az idén szeptembertől hatályos törvény szerint a cukros üdítőitalok után literenként 5, a magas koffeintartalmú energiaitalok után literenként 250 forintot kell fizetni. Az "előrecsomagolt cukrozott készítmény" (vagyis cukorka, édes péksütemény, jégkrém és csokoládé) után kilogrammonként 100 forintot, a sós chipsek és burgonyaszirmok után pedig kilogrammonként 200 forintot kell fizetni.
Az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy mennyi lesz az ételízesítők után fizetendő, eredetileg kilogrammonként 500 forintos adó. Erről két párhuzamos, úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványt is benyújtottak. A fideszes Ágh Péter 200 forintot javasolt, párttársa, Rogán Antal viszont csak 400 forintra mérsékelte volna az adót. Bár sem a kormány, sem az előterjesztő nem támogatta, a parlament végül Ágh javaslatát fogadta el, vagyis 200 forint lesz az ételízesítők adója.
A termékadóból a kormány mintegy 20 milliárd forintos bevételre számít, amit az egészségügyi dolgozók bérére kívánnak fordítani. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége ugyanakkor következetlennek és tudományosan megalapozatlannak nevezte a termékadóról szóló törvényt. A szervezet szerint Magyarországon nincsenek egészségre káros élelmiszerek, a politikusok megtévesztik a fogyasztókat, és kárt okoznak a termelőknek is.
Egy 2009-es országos vizsgálat szerint a magyarok 62 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, és mindössze 1,8 százaléka mondható soványnak. Az [origo] által korábban megkérdezett dietetikusok és séfek szerint a számokon nem fog változtatni a nagy mennyiségű cukrot és sót tartalmazó ételekre kivetett adó, szerintük sokkal inkább az étkezési szokásokon kellene jelentősen változtatni (erről itt olvashat részletesen).