Féltik a működésüket az új egyházi törvényből kimaradt egyházak

Többféle állami támogatástól eshetnek el azok az egyházak, amelyek az új egyházi törvény alapján nem kapták meg az egyházi státuszt - állítja néhány kimaradó egyház képviselője. Egyes felekezetek szerint a döntéssel a működésük is veszélybe kerülhet. Múlt kedden az országgyűlés tizennégy egyházat és vallásfelekezet ismert el az új egyházi törvényben.

Több felekezet szerint drasztikusan csökkenhet a költségvetésük és a működésük is veszélybe kerülhet, ha az új egyházi törvény alapján nem kapják meg az egyházi státuszt. Az MTI által megkérdezett egyházi vezetők hangsúlyozták: többféle állami támogatástól eshetnek el, amely eddig nagyban segítette karitatív, szociális, oktatási tevékenységüket.

Balogh Zsolt, a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség ügyvezetője kifejtette: ha egy közösség nem kapja meg az egyházi bejegyzést, akkor a tagjainak és szimpatizánsainak nem lesz lehetősége arra, hogy a személyi jövedelemadójuk egy százalékát felajánlhassa nekik. Ebből egyenesen következik, hogy az ehhez kapcsolódó állami kiegészítést sem kapják meg; a két tétel együttesen 17-22 millió forintot tett ki esetükben az utóbbi években, eddig ugyanis mindig benne voltak az első 20-ban az egyházak közötti adófelajánlási rangsorban - jegyezte meg.

Mint mondta, a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó állami támogatás az éves működési költségük nagy százalékát teszi ki, a fejlesztéseik pedig teljesen leállhatnak, ha nem kapják meg az egyházi regisztrációt.

Megemlítette, hogy azok a felekezetek, amelyek nem kapnak egyházi bejegyzést, nem indulhatnak olyan állami vagy egyéb pályázatokon, amelyek egyházi státuszt követelnek. Így egyebek mellett a kegytárgyak előállítását is saját bevételeikből kellene fedezniük. Ezenkívül az adó- és vámkedvezményektől is elesnének.

A múlt kedd hajnalban elfogadott új egyházi törvény értelmében az országgyűlés a következő 14 egyházat ismeri el: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

Csődtől tart a Magyar Iszlám Közösség

Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke az MTI-nek elmondta, ha nem kapnának állami támogatást, csődbe jutnának, mecseteket kellene bezárni, vagy ritkábban tudnák kinyitni őket. Nem kapnának kiegészítő normatívát oktatási intézményeik után, az ingatlanfejlesztésről is le kellene mondaniuk, és nem lenne lehetőségük a szociális gondoskodásra sem.

Mint hozzáfűzte, a terveik között szerepel, hogy a magyarországi menekülttáborokban és az úgynevezett határövezeti objektumokban folytatják a vallási tevékenységet, ugyanis ezekben javarészt mohamedán vallásúak tartózkodnak.

Mérő Mátyás, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének társadalmi kapcsolatok és sajtóirodájának vezetője az MTI-nek kiemelte, társadalmi beágyazottságuk okán bíznak abban, hogy az új egyházi törvényben eddig felsorolt egyházak mellett ők is megkapják az egyházi státuszt.

Úgy fogalmazott: nyilvánvaló, hogy a jogalkotó nem akart kirekeszteni olyan közösségeket, amelyek komoly, megalapozott hitéleti tevékenységet folytatnak, "hanem egyszerűen egyfajta szűrési folyamatot akar elvégezni, mi ennek állunk elébe".

Kitért arra, hogy ételosztási akcióikat egy alapítványon keresztül végzik, így az új egyházi törvény ezt a tevékenységüket nem érinti. Alapvetően oktatási intézményeik állami normatív támogatásáról kell szerződést kötniük az állammal - hangsúlyozta.