"Olyan voltam, mint a kibelezett kenyér" - gondnokság alatt élő emberek Magyarországon

Nem vállalhat munkát, nem szavazhat, önállóan nem adhat nevet a gyerekének, viszont a megkérdezése nélkül elválaszthatják a házastársától. Több mint 55 ezer ember jogait korlátozzák így Magyarországon, ők a gondnokság alatt élők - köztük lecsúszott alkoholisták, fogyatékosok, pszichiátriára került bírók, főorvosok vagy gépészmérnökök, magatehetetlen idős emberek. A gondnokok célja, hogy óvják azokat, akik állapotuk miatt nem képesek jó döntéseket hozni, a gyakorlatban azonban a rendszer sokszor örökre meghosszabbított gyerekkort jelent. A kormány változtat a szabályozáson, de a hamarosan társadalmi vitára kerülő elképzelés felemás, a szavazati jog megvonását pedig az új alkotmány is lehetővé tenné - így továbbra sem biztos, hogy lesz olyan politikus, akinek a gondnokság alatt állók létezése egyáltalán az eszébe jut.

Géza a kisgyerekkorában szerzett fejsérülése óta fogyatékossággal él. A gyerekkorát különféle intézetekben töltötte, aztán egy buszvezető ismerőse fogadta be. Amikor idősebb lett, elköltözött és munkát vállalt, mert nem akarta, hogy "ilyen korban más tartsa el". Az egyik kerületi szociális foglalkoztatóban találkozott egy ott dolgozó nővel - csak pár szót beszélgettek, de ez évekre meghatározta az életét. Munkaügyben ment intézkedni egyszer, amikor közölték vele, nem írhat alá hivatalos iratot, ugyanis gondnokság alatt van, ez pedig azt jelenti, hogy a gondnoka nélkül semmit nem intézhet el egyedül.

A kerületnél megismert nő lett a gondnoka, a harmincas éveiben járó Géza csak néninek nevezi, és állítja, őt teljesen kihagyták abból a bírósági eljárásból, amely a gondnokság alá helyezéséről szólt. "Azt mondta, a gondnokság azért kell, hogy ne raboljanak ki, mert túl jószívű vagyok" - mondja a gondnokról. Bár albérletben lakott, a gondnok utasítására a helyi gyermekjóléti szolgálat átmeneti szállójára kellett költöznie. "Odaállította a kocsit a lakásomhoz, és bepakoltatta a cuccokat, nem mondhattam, hogy nem. Aztán ott laktam, adott naponta kétszáz forintot a rokkantnyugdíjamból, és azt sem akarta hagyni, hogy a barátaimmal találkozzak." Géza szerint az otthonokba költöző fogyatékosok állapota nagyon visszafejlődik, mert "mindent a fenekük alá tolnak, mosnak rájuk, kapják az ételt". A gondnoka egyszer még azt is mondta az otthonban dolgozó segítőknek, hogy fürdessék meg. "Mondtam nekik, ha akartok segíteni, akkor ti is vetkőzzetek le, és gyertek" - emlékezett vissza.

Gézának elege lett abból, hogy a gondnok "uralkodott a dolgokon", sokat járt a gondnoksági ügyekkel foglalkozó gyámhivatalba, de nem ért el semmit. "2005-ben nagyon csúnyán összevesztem vele, mondtam neki, hogy elég volt, elmegyek Pestről. Elmentem a buszos haveromhoz, nem akartam visszajönni, de ott is hívogatott. A haverom nagyon elküldte a francba" - mondta Géza. Ezután a barátai segítségével sikerült változtatni a helyzeten: a bíróság úgy döntött, hogy az állapota alapján a jövedelme felével szabadon rendelkezhet, a másik felét pedig az új gondnokára bízzák, egy ismerős idős férfira. Géza szerint ez a viszony nem hivatalos, hanem családias, és mindig kap segítséget, ha szüksége van rá. Az egykori gondnokáról nem sokat tud, csak annyit, hogy vizsgálat indult ellene az önkormányzatnál.

"Ma hoztam egy kis pénzt"

Egy különféle pszichiátriai betegségekkel küzdő, középkorú férfinak, Gábornak baráti segítség nélkül, saját erejéből sikerült kivívnia az önállóságát, igaz, ez tizenöt évébe tellett. 1992-ben, a férfi 21 éves korában lett öngyilkos az édesanyja, akkor betegedett meg. Előbb kórházba, majd egy pszichiátriai rehabilitációs intézetbe került négy évre, aztán két évig élt egy szociális otthonban, majd az OPNI zárt osztályára vitték. "Ott lekötözik az embert, borzalmas hely" - mondta. Ezután a Merényi kórházban élt, hol zárt, hol nyílt osztályon, de négy év után kitették, és mivel nem volt hová mennie, hajléktalanszállóra került. "Nehéz volt, mindentől féltem, főleg az emberektől" - mondta.

A kórházakban és intézetekben töltött tizenöt év alatt végig gondnokság alatt állt, bár szerinte ez igazán indokolt csak akkor volt, amikor kórházban kezelték. Kizáró gondnokság alatt maradt 2006-ig, ez többek között azzal jár, hogy semmilyen iratot nem írhat alá, nem rendelkezhet a pénze felett. A döntési szabadságának a korlátozáson túl szerinte a gondnokság az eredeti funkcióját, a védelmet nem tölti be. "Nem véd meg semmitől, ugyanúgy kitehetnek bárhonnan" - fogalmazott.

Gábor 2006 óta pereskedett azért, hogy kikerüljön a gondnokság alól, mert szerinte egyedül is képes döntéseket hozni, ma már ugyanis nem beteg, csak depresszióval küzd. Az orvos szakértőket kellett meggyőznie erről, végül 2010 májusában mondta ki a bíróság, hogy többé nem áll gondnokság alatt; azóta talált munkát, van lakása. A különbség szerinte óriási: "Nem kell egy idegen embertől folyton olyasmiket hallanod, hogy 'ma hoztam egy kis pénzt'. Mintha gyerek lennék, ez nagyon lealacsonyító. Tizenöt évig nem is szavazhattam. Olyan voltam, mint egy kibelezett kenyér."

Napi 190 forint

A gondnokság intézményének célja azok védelme, akik valamilyen okból - például fogyatékosság, súlyos baleset, szenvedély- vagy pszichiátriai betegség, illetve időskori leépülés miatt - nem képesek ügyeiket intézni, döntést hozni vagyonukról vagy az életükről, és állapotuk miatt kiszolgáltatottak - például haszonlesőknek, csalóknak, bűnözőknek. Kétféle gondnokság létezik, kizáró, amely az önállóság teljes megvonását jelenti vagy korlátozó, amelynek esetében a gondnokság alatt álló beleegyezése is szükséges a döntésekhez. Ez a korlátozás is lehet általános, de vonatkozhat csak bizonyos ügycsoportokra is, például vagyoni döntésekre vagy az egészségügyi jogok gyakorlására. Erről bíróság hoz döntést többek között a gyámhivatalok adatgyűjtése, az érintett meghallgatása és orvos szakértő véleménye alapján. A bíró kijelöli a gondnokot is, aki lehet például egy családtag, de lehet hivatásos gondnok is - olyan hivatalnok, aki egy tanfolyam elvégzése után, a gyámhivatalok ellenőrzése alatt a gondnokoltak ügyeit intézi.

Véd vagy elszigetel a rendszer?

Magyarországon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának (OITH) adatai szerint jelenleg 55 732 ember van gondnokság alatt, közülük több mint 33 ezren kizáró gondnokság alatt. 2001-ben az Igazságügyi Minisztérium még csak 35 ezerre becsülte a gondnokság alatt élők számát.

Aki kizáró gondnokság alá került, a jogszabályok szerint nem dönthet a pénzének elköltéséről, vagyontárgyait nem adhatja el, nem vállalhat munkát, mert nem írhat alá semmilyen hivatalos nyilatkozatot. Emiatt nem is köthet házasságot, viszont a gondnoka elindíthatja a válóperét, ha úgy látja jónak. Nem dönthet gyógykezelésről, és nincsenek szülői jogai sem, vagyis ha mégis gyereke születik, elválaszthatják tőle és intézetbe vagy örökbe adhatják. A gondnok lényegében mindenben helyette dönthet, és a törvény szerint költőpénzként havonta legalább 5700 forintot a kezébe kell adnia - vagyis naponta 190 forint elköltéséről dönthet önállóan a gondnokság alatt álló ember. A gondnokság szabályozása a polgári törvénykönyv 1959-es megalkotása óta - bár számos részletszabály módosult - alapjaiban nem változott. A hatályos alkotmány szerint sem a kizáró, sem a korlátozó gondnokság alatt lévők nem szavazhatnak.

Egy kamasz vagy egy gyerek értelmi szintje?

A hivatalosan "cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezésnek" nevezett eljárást kezdeményezheti az érintettek házastársa vagy közeli rokona, de az ügyben a gyámhivatalnak jelenthet bárki, aki "a gondnokság alá helyezés szükségességét érzékeli" - derül ki egy gyámhivatali tájékoztatóból. A gyámhivatal ezután adatokat gyűjt, környezettanulmányt készít, meghallgatja az érintettet és hozzátartozóit, beszerzi a vagyoni helyzettel kapcsolatos iratokat, elmeszakorvosi véleményt kér, majd a bírósághoz fordul. A bíróság meghallgatja a gondnokság alá helyezni javasolt személyt és más érintetteket, újabb szakvéleményt szerez be, igazságügyi orvos szakértőt rendel ki, és mérlegeli, hogy az "ügyei viteléhez szükséges belátási képesség" milyen mértékben csökkent. Ennek megfelelően dönt a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezésről.

A korlátozó gondnokság egy kamaszkorban lévő személy jogképességének feleltethető meg, a kizáró egy 14 év alatti gyermekének - magyarázta Bodor György, a Budapesti Orvos Szakértői Intézetnél dolgozó elmeorvos szakértő. Ötévente felül kell vizsgálni a gondnokságot, de ha a bíróság megállapítja, hogy az érintett cselekvőképtelen, akkor ki lehet mondani az állapot véglegességét is, ebben az esetben nincs kötelező felülvizsgálat, bár van rá lehetőség. Bodor szerint ez jellemzően középsúlyos vagy súlyos szellemi fogyatékosságnál, időskori szellemi hanyatlás esetén fordul elő, de szerinte a korlátozó gondnokságot "jelentős részben azért kell felülvizsgálni, mert öt év alatt rosszabbodhat az állapot". A korlátozás megszüntetése vagy szűkítése legtöbbször átmeneti pszichés zavarok esetében fordul elő - tette hozzá.

Gondnokot a gyámhivatalok rendelnek ki, elsősorban olyan közeli családtagot, akit a gondnokolt is elfogad, de ha nincs ilyen személy, akkor hivatásos gondnokot jelölnek ki. Nem lehet gondnok az, "akinek személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik, kivéve a hivatásos gondnokot". Ha a gondnok ellen panaszt teszenek a gondnokoltak, ezt az illetékes gyámhivatalnak ki kell vizsgálnia. Ha "a gondnokolt érdeke azt kívánja", akkor másik gondnokot kell kirendelni. A gondnokoltak kezdeményezhetik a saját gondnokság alá helyezésük megszüntetését. A gyámhivatal rendszeresen ellenőrzi és felügyeli a gondnokok munkáját azzal, hogy évente számadást kér tőlük a gondnokoltak jövedelmeinek és vagyonának kezeléséről, valamint a körülményeiről és egészségi állapotáról.